Kis hazánkban a balesetet követő napokban irgalmatlan nagy esők voltak. Személyes élményeim is bőven vannak ezekről az időkről. A legdurvábbnak azt tartom, hogy a tájékoztatás hiánya miatt május 1-én a fél ország kinn fetrengett virslit majszolva a füvön...

Emlékszem, soha nem kaptunk annyi ecetes fejessalátát a gimiben a menzán, mint május elején. Ma már tudom, hogy nem csak azért, mert szezonja volt...

Az idevágó filmek közül egyébként szerintem tényleg a Csernobili csata c. film a legjobb.
Van egy másik dokumentum/játékfilm azonban, amit nagyon régen láttam egyszer és azóta keresem. A történet lényege a gyorsan kiürítésre kerülő Pripjaty-ban játszódik.
A zűrzavarban sokan csak nehezen (esetleg soha többé?) nem találják szeretteiket, sok ember eltűnik. A legsokkolóbb a film utolsó jelenete: hónapokkal a kiürítés után egy járőröző helikopter döbbenten vesz észre egy Pripjaty-ban felejtett magányos, 6-7 év körüli kisfiút.
A sugárzástól szörnyen néz ki a gyerek, mozogni alig tud. Az aszfaltra kövekkel kirakva írja:
'' ANYUKÁM, GYERE ÉRTEM'
Borzasztó volt elképzelni is a szituációt. Ma is reménykedem, hogy csak fiktív a történet...

Ha valakinek rémlik a film, írjon.


[Szerkesztve]