Sziasztok! Ismét megnyilatkoznék, bár tőlem kissé távolabb álló témában, mivel én csak sugárvédelmi szempontból vagyok érdekelt a témában, úgyhogy ha tévednék, nyugodtan javítsatok, ez persze az előző postomra is érvényes.
Ha a rákot definiálni szeretnénk tömören, akkor az nem más, mint egy szabályozatlan sejtszaporulat, mely képes bejutni más szövetekbe is. Ez a szabályozatlanság a DNS hibájából adódik, úgy is mondhatjuk, hogy mutációjából. Egy egészséges sejt életciklusa szigorúan meghatározott, egy néhányszor osztódik(mitózis), közben a DNS természetesen változhat, ez az evolúció alapja, de ha ez a változás káros, akkor a keletkezett új sejt már életképtelen, így magától elhalálozik. Az elhalálozás az egészséges sejtekre is jellemző, meghatározott számú osztódás után mindenképpen bekövetkezik a sejthalál. Ezt a programozott sejthalált nevezik apoptózisnak.
A daganat kialakulása (karcinogenezis) esetén általában a sejtciklus szabályozásában résztvevő DNS rész károsodik, ez ahhoz vezet, hogy a sejt osztódásra képes, ám az apoptózist elkerüli, így beindul egy sejtburjánzás, amely sejtszaporulat viszont már csupa hibás DNS-ű sejtből áll. Az ilyen daganatoknak két fajtáját különböztetjük meg: jó (malignus) és rosszindulatú (benignus) daganatok. Az utóbbi köznapi elnevezése a rák, illetve tumor, bár a tumor kifejezés nem jelent mindenképpen rosszindulatú daganatot, illetve az is ide tartozik, hogy a fent említett sejtburjánzás nem minden esetben okoz tumort, ilyen például a leukémia, tahát az elnevezés ilyen formában nem konzisztens.
A jóindulatú daganat nem terjed át a test más szerveire vagy támad meg más szöveteket, ritkán jelent életveszélyt, hacsak fizikailag nem nyom össze létfontosságú szerveket. Ezzel szemben a rosszindulatú daganat megtámadhat más szöveteket, áttéteket képezhet a test távolabbi részein. Ez utóbbit hívják metasztázisnak szaknyelven.
Egyelőre ennyi jutott az eszembe, most viszont lefekszem, mert lefordulok a székről
üdv!