A Gnome tök ugyanúgy bekonfigurálható, mint a Unity, a keresője annak is központi helyen van (egy win gomb lenyomásnyira, pont, mint Ubin), sokkal jobban testre szabható és van egy rakat kiegészítő hozzá.
Emellett nagyon jól kezeli a több asztalt és könnyű váltani köztük.
A Unity egyébként sem volt több egy Gnome 3 shellnél, vagyis ha akarják akkor a sima Gnome 3-ba is bekerülnek kiegészítésként az Unity funkciói.
Szerintem nem fogtok vele rosszul járni, és bár én is szerettem az Unity-t, de azért a Gnome3 meg a KDE Plasma sokkal jobban bejött a konfigurálhatóságuk miatt.

(#619) batai15
Ez csak annak rossz hír, aki szerette az Unity-t, mert ez az Ubuntu saját, külön bejáratú asztala volt, vagyis ha ők már nem fogják használni, akkor valószínűleg senki sem fogja továbbfejleszteni.
A Unity kb. a Windows-os Modern UI megfelelője volt linuxon (csak sokkal jobban használható): egyszerre célozták vele a desktopot és az érintőkijelzős eszközöket, és sokan utálták (sokan meg vígan használták).
Nem volt egy népszerű asztali környezet, mert sokan azt látták benne, hogy a Canonical mindenre saját megoldást akar fejleszteni a nagy linuxos közösségi projektek helyett, ezzel szétforgácsolva az egyébként is szűkös erőforrásokat. Ehhez hozzá tartozzik, hogy a Unity nagyrészt a Gnome fejlesztők fafejűsége miatt jött létre, ugyanis nem hallgatták meg a Canonical igényeit, javaslatait.
Szóval azt is lehetne mondani, hogy ez egy várható evolúciós lépcsőfok volt az Ubuntunál.

[ Szerkesztve ]