Fizikai gépen valószínű nem okozna gondot, csak a virtuális gépet nem tudja kezelni a TLP. Egyébként el kéne indulnia, ha megvárod, míg leállítja a service-t.
üzenetek
hozzászólások
Ez az, jól megmondtad! Keménységednél csak szarkasztikusságod nagyobb 
(#157)-ben épp linkeltem a két 32bites verziót.
Ez a TLP különben bootkor valóban elhibázottan működik és nem csak virtuálban detectál tévesen, nálam is ezt csinálta először és nem számol vissza, ott villogna egész nap a kurzor. Azok a szolgáltatások, amik visszaszámolnak, ki is írják a countdown-t. A TLP meg szerintem nem a classic services közé tagozódik.
A különbség az, hogy én nem szoktam feladni, ha valami érdekel és második bootnál már nyoma sem volt a TLP start/stop-nak.
Meg akartam nézni a tlp stat logját, de az általam ismert tlp-s parancsok itt nem jók. 
[ Szerkesztve ]
Nálam még semmi gond nem volt a TLP-vel, pedig virtuális és éles gépen is telepítettem már párat. Elhiszem, hogy nálatok igen, de azt nem tudom komolyan venni, aki az első hibaüzenetnél nekiáll hisztizni. Ráadásul úgy tesz, mintha nekem/kenünk tenne szívességet azzal, hogy kipróbálta, és lám, még mindig szar az egész
Van a többiből is 32 bites, csak ugye régebii ISO-k, de frissülnek az "új vonalra".
A sudo tlp stat működik, vagy mit szeretnél?
Az ilyen non free driver csomagoknak (jellemzően Wifi, videókártya) mennyire körülményes a telepítése?
(Erre van az MHWD, ahogyan a cikkben is szerepel. Elvileg két kattintás, de nekem nem kellett így semmit sem telepítenem, szóval csak elméleti síkon mondom.)
Nem vagyok benne biztos, hogy zárt driverekre jó, mivel nem volt olyan eszközöm, ami igényelte volna, majd más válaszol, aki tapasztaltabb ilyen téren.
[ Szerkesztve ]
Debian-on elég gyűszűs volt a nonfree Wifi, elve telepítést is csakúgy tudtam indítani ha letiltottam (felismerte, de nem rendesen). Majd egy Wicd nevezetű Wifi tool-t is fel kellett rakni, a driver-en kívül. (ezt a sok függőség miatt kábeles nettel végeztem).
Az hagyján, de én már futottam bele win7 és win10 telepítéskor is furcsaságokba...
Azért aki telepít egy op rendszert, annka minimum érteni is kell hozzá, hogy mit csinál.
Egyik ismerősöm sem kezd el op rendszert telepíteni.
Laikusnak egy kész rendszer kell. Ha ott már nem kell “szenvedni” akkor szerintem felhasználóbarát egy rendszer. De előjön winen is hogy hívnak hogy mit írt kina rendszer stb.. 
Egyetértek veled, nálam is csak egyszer jött elő, de ez nem tudta elvenni a kedvem, ha valaki nem ismeri, mire van, talán megijedhet, de egy próbálkozás nem elég, igaz sok disztró esetén én is dobtam már mást hiba miatt, de nem ilyenért, mint a tlp.
A tlp stat működik, rosszul írtam, bocsi, a szolgáltatásokat akartam végignézni, de nem ugrok neki, inkább szisztematikusan kezdem a rendszer vizsgáló programokat, parancsokat megismerni a wikiből.
Ráadásul úgy tesz, mintha nekem/kenünk tenne szívességet azzal, hogy kipróbálta, és lám, még mindig szar az egész
Ugye, hogy van nálam rosszabb!
Van a többiből is 32 bites, csak ugye régebii ISO-k, de frissülnek az "új vonalra".
Gondoltam, de a régebbieket nem akartam a kollégára sózni, ez a kettő viszont a saját oldalukon még aktív volt, végigpörgettem még a legelején, mikből lehet választani.
Miközben kerestem az érintőtábla egerező opcióját, láttam, hogy itt is elég sok az angol gombfelirat, ez KDE-nél jellemző, Mint-nél is így volt, nem zavar, engem legalábbis.
Most kipróbálom a Connect-et, hátha jobb lesz, mint az Airdroid.
(#165) zoltanz
VGA driverekkel csak óvatosan,ami Ubuntu vonalon nem ment, itt sem fog. Főleg a zártakra gondolok.
[ Szerkesztve ]
Én egy ilyen laptora telepítettem egy Mint Mate-et. Sok örömöm nem volt benne. A rendszere 64 bites, de csak 2GB RAM-ot kezel az alaplapja. Még ATI chipset-es, driver-ből csak legacy van. 
Jelenleg W7 fut rajt, egy ne firtassuk verziós.
Nem hisezm, hogy a Manjaro-val előrébb lennék, pedig szívesen használnám vele.
[ Szerkesztve ]
Próbáld ki egy live rendszeren, kockázatmentesen.
ubyegon2: Lassan kezdek nem rád ismerni, alig árad belőled a negativizmus valami más iránt, ami nem Debian vonal Igen, elég sok helyen van angol, ami a rengeteg, viszonylag sűrűn változó menüpontnak/beállítási lehetőségnek tudható be, megértem, hogy nem tudnak rendesen lépést tartani a fordítók. A paste one folder még mindig megvan, de pl. a programáttekintő vagy mi (egész képernyős) már magyar, nemrég még angol volt. Lehet át is rakom az egészet angolra, ez még ilyen Windowsos berögződés hogy magyarul használom.
[ Szerkesztve ]
Shyciii
(veterán)
Látom nem érted. 2018-ban oprendszernek nevezni bármit is, ami nem támogatja teljes mértékben a virtualizációs technológiákat, az több, mint érdekes.
Viszont mivel most van időm, egy beteg gondolattól vezérelve kipróbáltam, hogy első generációs Hyper-V-t választok ki, és ott indítom el, és lőn elindult a bebootolás (mert ugye nem az install akadt el, hanem már a boot), szóval a Manjaro igen csak el van maradva, mert egy olyan Hyper-V technológiával kompatibilis, ami majdnem 10 éves technológia. Ahogy olvastam sokan szídják az Ubuntut, de érdekes módon neki meg sem kottyan a második generációs Hyper-V, mint ahogy a FreeBSD-nek sem. Bár a Manjaro kifejezetten desktop-nak használják, azért van még mit fejlődnie.
Már bocsánat, a cikkben is van kép virtuális gépben futó Manjaroról, tehát úgy korrekt, ha azt írod, hogy a Hype(r)-V alatt nem támogatott, és legfőképpen nálad (nem tudhatod másnál mi a helyzet). Attól meg messze vagyunk, hogy a virtualizáció = Hyper-V. Az, hogy te nem vagy rugalmas és csak egy Microsoftos megoldást vagy hajlandó használni virtualizáció címén az nem a rendszert minősíti.
alig árad belőled a negativizmus valami más iránt, ami nem Debian vonal
Biztos még korán van....
(#172) Shyciii
Látom nem érted. 2018-ban oprendszernek nevezni bármit is, ami nem támogatja teljes mértékben a virtualizációs technológiákat, az több, mint érdekes.
Nem nagyon értem a nyekergést, miért kéne minden disztrónak minden technológiát támogatni, ez nem Ubuntu, főleg nem Debian, mégsem nyekergek azon, hogy nem serverre való meg nem a világ összes architektúrájára telepíthető alap, mint a Debian. Nem ez a célja, desktop/laptop disztró, erre kell használni.
Az ismertebb virtualizációt támogatja, bőven sok az is, én nem is használok ilyet, minek? Hely van a gépen, pár perc alatt feltelepül vagy kipróbálom live-ban, ha muszáj, de ezt sem szoktam.
Linux alatt egyébként rohadtul nem hiba, ha nem támogat MS technológiákat. Ez egy viszonylag kis disztró, ne felejtsd el. 
Nem hisezm, hogy a Manjaro-val előrébb lennék, pedig szívesen használnám vele.
Én azért kipróbálnék rajta pár lightos felületet használó verziót.
Mint-nél sem mindegy, mit használsz, a gépednél sokkal gyengébb eszközökre is raktam már Mint-et, volt, amelyiken csak a 17.3 XFCE ment fel, esetedben külön érdekes, hogy mit raksz fel, mivel a 17.3 még Ubuntu 14.04 alapú és ATI esetén ott még volt a zárt fglrx driver, bár azóta a meglévő nyílt drivernek is támogatnia kéne sok AMD kártyát, csak itt már elég sokrétű a megjelenítést befolyásoló helyzet. Vdpau, vaapi, mesa, xorg....nem egyszerű jól belőni egyik disztróval sem a régi gépeket. A radeonsi viszont használható régi VGA-kon, ami még cgn1 előtti.
[link]
Manjaroból az Openboxos felülettel azért megpróbálkoznék a helyedben és a Mint 17.3 XFCE-vel is.
[ Szerkesztve ]
Ne ajánlj elavult Mint-et. 
Ahhoz az X1000-es kártyához biztosan nem kell fglrx (rendes nevén Catalyst), amihez cserébe régi kernelt és Xorg-ot kapna. 
Mindössze 2019 áprilisáig kapna egyáltalán frissítéseket ahhoz a kiadáshoz.
Az xfce oké, ha valaki meg tud vele barátkozni, de friss, normális 18.3-at mutass neki.
Ahhoz az X1000-es kártyához biztosan nem kell fglrx
Ha így van, akkor tényleg értelmetlen a 14.04-es vonal. Nálam azzal sikerült már több old laptopot működésre bírni, azért említettem meg a 17.3-at, de csak mellékesen. Alapból valami lightos Manjarot javallottam, mivel ebben a topikban az a főszereplő. 
Lacc
(aktív tag)
"Ahogy olvastam sokan szídják az Ubuntut, de érdekes módon neki meg sem kottyan a második generációs Hyper-V, mint ahogy a FreeBSD-nek sem."
Mert ezek tamogatott Guest OS-ek a Hyper-V-ben. (meg a Debian - bar Ubuntu miatt egyertlemu, Oracle, SUSE es RedHat cuccok). Ennek oka, hogy a Hyper-V inkabb egy enterprise hasznalatra letrehozott alkalmazas (Ezert is inkabb az enterprise linux disztrokat tamogat jobban, meg ez inkabb Windows Server-re tervezett alkalmazas).
Valoszinuleg ott bukott el a dolog, hogy Generation 1-nel legacy modban, Generation 2-be UEFI-ben kell telepiteni (meg le kell tiltani egy ket security beallitasat neked)
Ez a leiras nekem anno hasznalt a Manjaro eseteben (meg 2016-ban)
Esetleg nem a legfrisebb kernel-el boot-ols, hanem legalabb 1 hetessel .
[ Szerkesztve ]
Pontosan, a kolléga fordítva ül azon a bizonyos biciklin, ugyanis a hypervisornak kell támogatni a guestet és nem fordítva.
