"Akkor nosza add elő"
Amit fejtegettél, egy szóval se írtam...

"csak egy a műholdak áthaladása (a fenti linken 10-ből 1)"
Ugye megvan, hogy jelenlegi Starlink a rendszer 5%-os készültségen van? Jelenleg ~9000 műhold van a föld körül, amiből 2600 Starlink. Még egyszer a végső szám 42000. Nem egy áthaladás lenne a képeken, hanem 10+ vagy több akkora információ veszteség amiből nem lesz miből extrapolálni. Ráadásként ugye minél közelebb van valami annál nagyobb a csík, így jelenleg úgy számolnak, hogy a képek 30%-ka használatlan lesz.
Így néz ki most egy kép 2000-rel.

Szóval ja M.o. felett egy adott pillanatban 8db, percenként több 100, óránként több ezer...

"SpaceX pedig realtime megosztja a csillagászokkal az összes Starlink műhold pozícióját"
Az ütközések elkerülése végett ez nemzetközileg kötelező... Milyen jószívű a SpaceX...

"csillagászoknak okozott problémák súlya nem arányos a Starlink társadalmi hasznával."
Ezt majd meglátjuk.
Személy szerint nem tartom jelentős problémának a csillagászok problémáját, de mindenképp bosszantó és problémát okoz, elbagatellizálni és legyinteni rá elég nagy hülyeség. Az esetleges aszteroida felfedezések hiányából, elég könnyen lehet majd probléma egy napon.

A legnagyobb kérdés, hogy bekövetkezik-e a Kessler-szindróma vagy sem, ez a legnagyobb veszélye az egésznek.

"Amit fejtegettél, egy szóval se írtam..."

Való igaz, Te a 8db. áthaladó műholdra reagáltál, de valahogy arra se kaptam érdemi magyarázatot, hogy ugyan mitől lenne demagógia. Az eredeti felvetés ugyanis nem az amatőr csillagászok hosszú expós képeire vonatkozott, hanem hogy a több tízezer műhold úgy általában hú de nagyon sok.

" Még egyszer a végső szám 42000."

A 8 db. a 42000-es konstellációra vonatkozott (igaz 30 ezret írtam, így ezt most korrigálom).

"akkora információ veszteség amiből nem lesz miből extrapolálni"

Azért az ugye megvan, hogy egy normális asztrofotó több száz vagy akár ezer képből áll össze pont a hasonló anomáliák kiszűrése miatt?

" elbagatellizálni és legyinteni rá elég nagy hülyeség"

Ez megint csak szalmabáb, mert senki sem bagatelizálja el, vagy legyint rá.

Azért hoztam fel az autópályás hasonlatot, hogy csak azért, mert egy adott csoportnak problémát okoz egy beruházás nem állhat meg a fejlődés, ha egyébként nagyságrendileg nagyobb csoportok meg nyernek rajta. Amit lehet tegyenek meg, hogy minél kevesebb embernek okozzon kellemetlenséget, de egy adott ponton nyilván kompromisszumot kell kötni, ami viszont nem alapulhat az "utálom Muskot, ezért - az ellenségem ellensége a barátom alapon - az amatőr csillagászok érdekei 100%, az a potenciálisan pár millió ember, aki csak így jut normális nethez meg 0%" logikán.

"A legnagyobb kérdés, hogy bekövetkezik-e a Kessler-szindróma vagy sem, ez a legnagyobb veszélye az egésznek."

Ez pont az alacsony pálya miatt sokkal kevésbé kockázatos a Starlink, mint bármilyen más műhold konstelláció esetében.

Tehát ha egy 42000 szatelit nyersanyagának elpazarlását kritizálom, akkor biztos ellene vagyok az űrkutatásnak és az egyedi szondákat és űrteleszkópokat betiltanám. Hát ez kva jó. Vezesd már le a logikát, mert ez nekem inkább prekoncepcionális, mint tényszerű konklúzió.

A tudásunk megvan hozzá. Mesterségesen meg lehetne indítani a föld felé mielőtt végleg elfogy az pályakorrekcióhoz szükséges üzemanyag, hogy egy tervezett pályán, legalább szárazföldre érkezzen. + De megfelelő ernyő esetén az ereszkedés és siklás irányítható, úgyhogy azt is meg tudnák oldani, hogy ne a Szahara közepén landoljon, hanem az egy relatíve elérhető helyen. Aztán meg ráérnek begyűjteni...
Ez nem gazdaságossági kérdés. Az újrahasznosítható füles szatyor sem gazdasági kérdés, a gumiabroncs leadása sem gazdaságossági kérdés, hiszen még én fizetek érte, hogy átveszik és kezelik. Ezek nyilvánvalóan morális és/vagy ésszerű, a bioszféra komplex szemléletmódja szerinti elvek.
Majd egy közepes állam fegyverarzenáljának megsemmisítése topik alatt meg fogom jegyezni szintén ezeket a meglátásokat, jó? Honnan tudod, hogy nem zavar. Az egész nyugati civilizáció rendre ilyen pazarló tróger. Ugyan ez a véleményem minden ilyen tevékenységről, ne aggódj, a tornádó és a lepkefing ilyen értelemben ugyan az, szar a fosban. Túlságosan leszarjuk a földünket a technológiai pörgés közepette.

Amúgy nem 42000, mert ennél a mennyiségnél évi 3000 "leesik" és azt pótolni kell. Inkább a gazdaságosság a probléma.
Csak a pótlás fenntartására 4millió előfizető kellne(jelenlegi áron), ennek a tizede van meg, egyszerűen kérdéses a piac mérete első körben.
Pl. a cikk is vizonálja vicces módon a Onewebet és az Amazont is, mikor azok nem léteznek, a Viasatnak meg dupla annyi előfizetője van, mint Strlinknek, és amint a Viasat-3 felkerül jóval olcsóbban tud szolgáltani, hasonló sebességet. Akiknek meg műholdas netre van szüksége, annak nem a késleltetés lesz élete problémája, így az olcsóbb szolgáltatás nyerőbbnek tűnik.

Amúgy a 40000-es darabszámhoz kell a Starship, ami még évekre van, addig max. ~1500db-ot tudnak fellőni évente.

a Starship, ami még évekre van

What? Ma szállították át tesztelésre az orbitális példányt. Elvileg még ebben a hónapban fellövik. (bár valszeg átcsúszik augusztusra, na de azért az nagyon nem "évek")

[ Szerkesztve ]

Az első teszt kilövés(ami a tengerben végzi) és a sorozat felövések között gondolom te nem látsz különbséget.

Meg gondolom azzal is tisztában vagy hogy a Starbase évi 5 azaz 5db kilövésre van engedélyeztetve a következő 2évre, és ez a SpaceX kérvénye volt.
Nem árt kicsit tovább látni kicsit a saját orrodnál...

Sokan Spacejunkie vilagában élnek, ne foglalkozz velük.

Ámítják őket. Az a cucc még augusztusban se fog repülni.

Metánt még egyszer se tankoltak a gyorsítóba, tankfarmot se probálták ko...

Ezt nem értem. Fel és leszállás közt folyamatosan vízszintes szakasz gyakorlatilag soha nincs, mert folyamatosan korrigálni kell a magasságot a föld görbülete miatt.

"Tehát ha egy 42000 szatelit nyersanyagának elpazarlását kritizálom, akkor biztos ellene vagyok az űrkutatásnak"

Mivel egy komplett műhold konstellációt "pazarlásnak" minősítesz anélkül, hogy figyelembe vennéd az általa nyújtott szolgáltatásokat, joggal feltételezhető, hogy mindent, amit kilőnek az űrbe szintén pazarlásnak fogsz fel, különben nem ártana megindokolnod, hogy miért pazarlás a Starlink és más meg miért nem az.

"A tudásunk megvan hozzá. Mesterségesen meg lehetne indítani a föld felé mielőtt végleg elfogy az pályakorrekcióhoz szükséges üzemanyag, hogy egy tervezett pályán, legalább szárazföldre érkezzen. + De megfelelő ernyő esetén az ereszkedés és siklás irányítható, úgyhogy azt is meg tudnák oldani, hogy ne a Szahara közepén landoljon, hanem az egy relatíve elérhető helyen. Aztán meg ráérnek begyűjteni..."

Láttál már hasonló megoldást bármilyen műhold konstelláció esetén, hogy ezt a Starlinken ilyen lazán számonkéred, vagy ezt a technológiát így a gép előtt ülve agyaltad ki és most fogod eladni a NASA-nak?
Pár részletkérdés azért érdekelne:
- az "ereszkedéshez" milyen anyagú, mekkora vastagságú és tömegű hőpajzzsal számoltál?
- a lassításhoz szükséges energiát miből nyernéd?
- az ejtőernyőnek mekkora lenne a tömege és a térfogata?
- mindez mennyivel növelné a műhold gyártásának és fellövésének költségeit?
- van egyáltalán fogalmad arról, hogy mit beszélsz, vagy csak egy újabb tökéletes példáját adtad a Dunning–Kruger hatásnak?

"Ezek nyilvánvalóan morális és/vagy ésszerű, a bioszféra komplex szemléletmódja szerinti elvek."

Nem, ezek egy a valóságtól elrugaszkodott, véleménybuborékban élő fórumhuszár elméletei.

" Honnan tudod, hogy nem zavar. "

Nem tudhatom, de feltételezem, hogy zavar.
A példámmal megint csak a nagyságrendekre próbáltam felhívni a figyelmedet.
A Starlink kapcsán a nyersanyagokért és a szennyezésért aggódni ugyanis nem más, mint sötétzöld fingreszelés. Mint amikor a tiktokos tinisztár azon veri magát, hogy ő bezzeg fogmosáskor elzárja a vizet és azzal mekkorát segített a környezetnek, miközben egy 60-as években épült timföldgyár egyetlen hétvégi próbaüzem alatt több vizet és energiát pazarol el, mint amennyit az ország teljes lakossága évtizedeken át sem spórolna össze a "környezettudatos" fogmosással. Majd emberünk az energiapazarló otthona kényelmében és az energiapazarló kommunikációs eszközeivel az energiapazarló közösségi fórumokon jól kioktatja a tudatlan népet, hogy ő bezzeg környezettudatosan él, mert nem a nagyságrend számít, hanem az elv.
Ki kell, hogy ábrándítsalak: de bizony, a nagyságrend számít.
Ha megiszol naponta tíz liter cukros üdítőt, hozzáeszel 3 kiló zsírt és további 2 kiló szénhidrátot, de cukorpótlót raksz a teádba, akkor pontosan ugyanakkorára dagad a segged, mintha rendes cukorral innád a teát, mert a zabálásról kell leszokni és nem pótcselekvésekkel elnyomni a bűntudatot.

Na a Starlink kapcsán ugyanezt a guilt-tripet adtad elő, csak pepitában: akadjunk rá egy környezeti szempontból elhanyagolható kérdésre, és bármilyen nagyságrendet érintő kérdést kezeljünk ideológiai alapon.
Tőlem amúgy nyugodtan kábíthatod magadat önbecsapó elméleti okfejtésekkel, csak ne add már elő mindenkire kötelező katekizmusként.