Köszi! Az FF-ben átállítottam 150-re most úgy néz ki jó lesz:
mousewheel.min_line_scroll_amount

[ Szerkesztve ]

anorche1 Winx-ről áthozott módszerét alkalmaztad? Végül is a FF az itt is csak ugyanaz majdnem! Örülök, ha legalább ilyen általános dolgok előbányászásával tudtam segíteni!

Mindjárt le is tesztelem ezt a módszert én is MX......ja már UbuMate 20-on. Rájöttem, hogy nekem olyan disztrót nem szabad felraknom, ahol nekem kell kérdeznem, mi hogyan működik. (talán a népszerűségem miatt ven ez)

Érdekes ez a Mate, mindig hullámzanak a sorok itt a PH-n. XFCE is szokott hullámzani, ha jól rémlik, az a tegnapi MX 19-en nem volt.....most már késő megnéznem, nem tudod milyen kompozitort használ?

[ Szerkesztve ]

Kompozitorból alapból xfwm-et (ha nem változtattak a Buster -es 4.0-ás verzió) Még Compton-t lehet választani, én nem tapasztaltam hullázást, képtörést vagy mást.

Nem vesszük támadásnak. Nem baj, ha vannak kérdéseid, meg az sem baj, ha az egész MX végül nem tetszik. Amiket eddig írtam, csak azért jegyeztem meg, mert próbáltál túlzottan saját szemszögből mindenkire általánosítani.

Egyébként, mivel Debian alapú az MX, épp úgy kell mindent csinálni rajta. Egyedül a szolgáltatások indítása nem olyan, mivel nem systemd-s.

A magyar nyelvű fórumokat már sürgősen el is felejtheted. Van a PH meg a HUP és kifújt. Ezeken meg nem sok ember használ MX-et. Mindenképp angol nyelvű oldalakon kéne tájékozódni. Sajnos ez ilyen műfaj, jobb angolból táposodni, ha Linuxszal mélyebben akarsz foglalkozni, meg sok disztrón áthoppolni. Legvégül minden problémára lelhető megoldás a Debian, Arch, Gentoo Wikijeiben.

Miért ne lenne szabad bármit feltenni, meg kérdezni? Ez nekem még mindig durcizásnak tűnik részedről.

Természetesen az fstab minden disztrón ugyanaz. Ez az udev-es figyelmeztetés csak egy komment az fstab fájl elején. Nagyon gyépéseknek írják oda, hogy nem állandó jelleggel csatolt külső meghajtót ne az fstab-ban csatoljon, mert arról az udev meg gvfs meg hasonló megoldások gondoskodnak komplett DE-s rendszereken. Mivel ha valaki külső meghajtót belegányol az fstab-ba, akkor az egyrészt szuboptimális, másrészt, ha bootkor nincs épp csatlakoztatva, akkor bootképtelen lehet tőle e rendszer.

De az fstab tartalma teljesen szabadon szerkeszthető, lényegében egy üres fájl, azt adsz hozzá, amit akarsz. Megjegyzésben akár Arany János összes verse is hozzáadható, nem lesz relevanciája a működésre nézve. Attól még ugyanúgy lehet csatolni benne mindent, ahogy a többi disztróban, /dev/eszköznév, UUID, PARTUUID, LABEL alapján is, te választod meg a mount opciókat is.

Ha megnyugtat, az általad annyira utált Archon, Gentoon üres fájl alapból, annyira üres, hogy magától létre se jön a /etc/fstab. Annyi a különbség, hogy Arch alatt van genfstab script, ami a már felcsatolt meghajtók alapján megírja neked, de nem kötelező használni, szerkesztheted kézzel is. De Minten, Ubuntun is azt adsz hozzá csatolásnak benne, amit akarsz, akár még a gyári default kommenteket is kitörölheted belőle. Általában a kezdőbarátabb disztrók belefűznek néhány soros kommentet, mert a kezdőket elriasztaná, ha csak egy üres fájl lenne vagy néhány hieroglifának tűnő techno-bla-bla sor lenne benne.

De, szerintem kérdezz. Annak ellenére, hogy nem használok MX-et, egy csomó mindenben akkor is lehet tudok segíteni. Pl. ebben az fstab-os mókában tudtam volna.

Egyébként még mindig azt érzem, hogy nem valódi kérdéseid vannak, csak lehúzni próbálod. Amivel még mindig nem lenne olyan nagy baj, de olyan felszíni dolgokba próbálsz belekötni, hogy mi van az fstab-ban.

A legtöbb disztrón azért egyforma az fstab, mert az elejére szoktak írni kommentben néhány segítő megjegyzést. Egyfajta rövidített használati útmutatót, meg egy példát. De ez nyugodtan ki lehet törölni az elejéről. A lényege az fstabnak az 6 darab, tabbal elválasztott adatoszlop, sorokra bontva.

Pont ilyen volumenű dolgokba szoktak a Windows userek is belekötni. Nem ott van az ikon, nem úgy néz ki, más almenübe van eltéve valami beállítás, mindjárt jön a mérgelődés, hogy semmi nem ott van, szutyok az egész. Közben meg csak az új rendszer egyetlen bűne, hogy nem az, amit ők korábban megszoktak.

Ezt az automountos adatvesztésed sajnálattal hallom. El nem tudom képzelni, hogy egy automount hogy okozhat adatvesztést. De még ilyenkor is áll az sajnos, hogy a többszáz giga adatod nem egy megoldás miatt veszett el kizárólag, hanem mert nem volt róluk biztonsági másolat.

Az fstab mindenesetre nem automount. Pont az a lényege, hogy fix mountolást tesz lehetővé, már a boottól kezdve. Míg az automount meg ideiglenes, amíg csatlakoztatva van az eltávolítható meghajtó a géphez.

Minden amit tudni akartál a Debian fstab-ról: [link]
A lényeg, hogy az fstab-ban is van egy auto opció:
auto - file system will mount automatically at boot, or when the command 'mount -a' is issued.
noauto - the filesystem is mounted only when you tell it to.

Kösz szépen, tudni már tudtam róla mindent, ami nekem kell belőle, nincs is vele problémám. Ennek a noauto opciónak sok értelme nincs, de valóban létező lehetőség. A kollégát is csak egy # jellel bevezetett disztrókészítői komment zavart meg, mert nem ezt szokta meg más disztrókon.

@ubyegon: a TRIM-nek megint nincs összefüggése az initrendszerrel. Annyi távolról van, hogy a systemd-s disztrók ezt tipikusan fstrim service-szel oldják meg, de nem mindegyik, az Arch-on pl. az fstab discard paraméter a default. Fstrim-et be lehet ütemezni bármilyen initrendszeren (ha más nem cron-ban), meg bármilyen initrendszeren lehet discard mount fstab paramétert is használni. Gentoo-n nincs default, ott mindent neked kell beállítani, illetve ez Archon is opció, ha az fstab-ot nem genfstab scripttel generálod le.

Azt viszont megértem, hogy systemd-nélküli disztrót használni sok év systemd-zés után furcsa lehet. Nekem is az Gentoo-n az OpenRC furcsa volt, bár könnyen szokom, mert a jóhoz könnyű hozzászokni, egyszerűen felüdülés használni, annyira egyszerű, annyira nincs az útban. Pedig sysvinittel kezdtem linuxozni, de az olyan régen volt, hogy sok mindent elfelejtettem belőle.

De igazából csak a bootkor induló szolgáltatásokat érinti az initrendszer, systemd-től különböző initrendszeren más paranccsal kell hozzáadni az induló szolgáltatásokat, szélsőséges esetben config fájlba beleszerkeszteni.

De, nagyon helyes, hogy ilyen problémákba beleütközöl, meg kérdezel, legalább ezekből is tanultál valamit, az fstab működése, TRIM függetlensége az initrendszertől (ami tény, nem haterség kérdése), stb.. Már emiatt volt értelme MX-ezned, azt kell mondjam. Ha mást nem is tanulsz belőle, már pedig fogsz, akkor már megérte, tágította a látóköröd. Nekem most ugyanez van a Gentoo-val.

Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam csak rá a figyelmed, hogy ez hozzáállásbeli hiba.

Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s. Nem emiatt, a systemd-s disztrók is elég különbözőek, egy Fedora, Arch, Ubuntu egymástól is különbözik, nem csak a csomagkezelő változik, hanem egy csomó megoldás, default beállítás. Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz. Emlékszem, hogy neked 2 éve már az furcsa volt, hogy van, amelyik disztrón nincs fent default a mesa, GPU driverek, linux-firmware.

Azt tudnád még hány ilyen dologra jönnél rá, hogy ha megnéznél más DE-ket, más WM-eket, terminálos megoldásokat, stb.. Akkor jönnél pl. rá, hogy mi a baj a systemd-vel.

Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s.

Dehogy, nem emiatt gondoltam én furcsának az MX-et, rosszul fogalmaztam biztosan akkor. Ne feledjük, hogy a 6 év első x évében jó pár tucat disztrtó használtam én is a systemd előtt, akkor se tűnt fel, hogy az nem systemd-s, utána se tűnt fel, hogy most már azok, kivéve az említett dolgokat, mint a services meg egyéb apró változások.

Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam

Hülyének titulálhatsz bármikor, az nem zavar túlzottan, én is nézek időnként hülyének másokat és említést is teszek eme tényről szofisztikáltan. De ez a wines gondolkodás kicsit erős volt. Nem is emlékszem már a 6 évvel ezelőtti Win7-re.....

Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz.

Ebben lehet valami, szoktam is emlegetni, hogy jó ideje csak felrakom a Mint Cinnamont és használom, bár belegondolva ez nem is tűnik annyira rossz dolognak. Mrt ugye mi van, ha pont ez a célja a galád Minteseknek? Én meg ugye várom évek óta, hogy a sok áldozat, akinek a gépére felraktam, hívjon, hogy jajjjmicsináljon most, de nem hívnak. Szóval jó ez így.

Most mivel valami teljesen eltérőt szeretnék és nincs már MX-em, másik topikról beugrott, hogy Winx-et rakok fel. Ez nektek is jó, mert benneteket tuti nem foglak kérdezgetni, Winx topikosokat meg főleg nem.

Ugye systemd-mentes oprendszer kell most, márpedig a Winx is az! Szedhetem is szét a 850 EVO-s pendriveomat.....

[ Szerkesztve ]

Ez a GTK Scaling jó dolog lenne, de csak nagy léptékbe lehet állítani , dupla/tripla . XRandr scaling-tól sajnos elmosott lesz a kép.

elteszem ezt a cikket..

Ha valaki Kernel-t akar váltani, megoldható az is az MX csomagtelepítővel:

atiX: Kevés javítást tartalmazó fél-nyers (fél kernel-vanilla)
Debian: több javítást tartalmazó kernel.
Liquorix: Alacsony késleltetésű kernel, sid Debiat "rt" (realtime)
Mondjuk nem sok haszna van a frissebb Mesa, firmware-linux csomagokkal nélkül.

[ Szerkesztve ]

Részemről a systemd mellett vagyok, kábé 10 perca alatt tudtam a nulláról beüzemelni egy REST szervert ami mint service fut.

Mind leírásban mind funkcióiban egyszerűbb mint az előd.

Az a helyzet, hogy pedig a systemd init-es része nem lenne túl rossz alapvetően, gyorsan bootol, gyorsan állít le. A gond a többi részével van, hogy egy komplett mini OS, a kernel és az userspace között, és már rég túllépett azon, hogy csak egy initrendszer legyen (átvett már mindent, eszközkezelés, hálózatkezelés, biztonság). Egy nagy bloat valami lett, amire ráadásul minden dependel is. Ez benne a gáz.

REST szerverrel nem volt még dolgom, de engem egyik initrendszer sem zavar, ami nem systemd. OpenRC-vel is ugyanolyan szépen be lehet konfigurálni mindent, és sokkal egyszerűbb, és kevesebb erőforrást is eszik. Igazából akkor jó egy initrendszer, ha transzparens, észre se veszed, hogy van, egyszerűen csak minden működik, nincs az útban, nem ütközöl bele korlátozásokba.