Olyat tudok prezentalni, amikor mai huszonevesek az agyontomoritett mp3-at jobbnak hallottak a CD-nel.

Ez azért lehetséges, mert olyan zenének csúfolt szörnyűségeket hallgatnak, amin a tömörítés csak javít.

"Számomra az is elég, ha tisztában vagyok azzal, hogy a működési elvükből adódóan nem lehet köztük különbség."

Addig hittem ezt ameddig nem vettem használtan egy Furu Formula 2-t. Úgy jöttek ki a dolgok, hogy aznap érkezett meg hozzám 2 erősítő is, amiket szerettem volna meghallgatni, így ezekre koncentráltam. A kábelt csak bedugtam, aztán jöhetett az erősítő teszt. Csak pislogtam, hogy mennyire máshogy és jól szólnak a One beépített erősítőjéhez képest. Estefelé ismét bedugtam a One-ba a füleseket, az erősítők nélkül. Hát, meglepő volt amit hallottam, és először nem is értettem, hogy ez most miért szól így?! Aztán leesett, hogy kábelt is cseréltem. Na azóta tudom, hogy van az USB kábelek közt is különbség. Szóval szerintem inkább menj el valakihez és hallgass meg pár kábelt.

Azt nem tudod mérni, hogy miért az egyiket hallod jobbnak a másikkal szemben, mert ehhez meg kellene tudni mérni, hogy mi az, hogy abszolút értelemben jó.

Ez gondolkodás béli különbségekre vezethető vissza. Ha az ember első sorban az erősítőjét, dac-ját szeretné hallgatni, akkor valóban nem lehet az oszcilloszkóppal esztétikai minőséget mérni. Ha az a cél, hogy a zenét a lehető legfelvételhűbb mivoltában megismerhessük, akkor máris van értelme a méréseknek.

Mindkét álláspont legitim szerintem.

A konkret ismereteink viszont egyelore azt mutatjak, hogy a meromuszereink joval pontosabbak, mint a fulunk.

Beethoven teljes süketsége után is komponált.
Magyarázd meg müszerekkel és mérésekkel....

[ Szerkesztve ]

de nem tudod, mihez kellene viszonyítani.

Egyvalamit megertek:

"Fókuszált, telt, de mégis levegős. Udvariasan a figyelmünkbe ajánl egy-egy szólamot, de arra a gazságra nem vetemedne, hogy egy másikat végképp eltüntessen vagy követhetetlenül a háttérbe szorítson. Szóval ez egy NAGY drót, NAGY hanggal, de valami hiányzik. Az emóciók, az érzelmesség, meglepő módon néha a virtuozitás. "

Ezt nyilvan nem lehet merni eszkozzel, megertem...

De ha ez igaz, akkor ez mar merheto:
"Aztán egy idő múlva azt veszem észre, hogy valahogy nem szippant be úgy a zene, mint a sima LaCie-vel. Valószínűleg igazad lesz, és kiemeli valamelyik tartományt, ami elsőre lenyűgöző, de hosszabb távon elkezd zavarni."

Lehetseges egyaltalan, hogy digitalis jelatvitel soran olyan hibak lepjenek fel, ami bizonyos tartomany "kiemeleset" okozza?? (mar ha itt egyaltalan a hangfrekvencias tartomanyra gondolt a szerzo, mert neha tudnak olyan kodosen fogalmazni...)

[ Szerkesztve ]

Lehetseges egyaltalan, hogy digitalis jelatvitel soran olyan hibak lepjenek fel, ami bizonyos tartomany "kiemeleset" okozza??
Nem.

[ Szerkesztve ]

A hifizős, legózós embereknek nem kell semmihez sem viszonyítani, elég ha szubjektívan jobbnak hallanak valamit. A fazon a műszerrel pedig a jobb értékeket kutatja.

nincs jobb érték.

"Lehetseges egyaltalan, hogy digitalis jelatvitel soran olyan hibak lepjenek fel, ami bizonyos tartomany "kiemeleset" okozza?? ": a válasz attól függ, hogy hol jelölöd ki a jeláltvitel kezdeti és végpontját.

A véleményemtől függetlenül nem az ilyenekre mondják, hogy troll?

Van valami pontosabb magyarazat is ra, hogy mikent es hogyan lehet ez? Esetleg valami olvasnivalo a temaban? Mert szamomra ez elegge hihetetlennek tunik.

A végéről lemaradt a "topik".

Igen valami ilyesmire gondolok én is, mindössze kisebb léptékben. És főként analóg rendszereknél.
Nézd meg a Bodz által linkelt topikot. Ahol ő csinált vaktesztet a kábelek kapcsán. Kb az első 100hsz-ig követtem. De még odáig is sokat voltak akik még összetettebb tesztelési metódust akartak volna. Hogy kiszűrjenek minden külső befolyásoló tényezőt.

Ez viszont már teljesen valószerűtlen zenehallgatási körülményeket teremt. Olyan "steril" környezetet amivel a normál ember hétköznapi zenehallgatás során aligha találkozik (pl valaki javasolta a teljes mozdulatlanságot, nehogy a kábel mozgása miatt valami "torzulás" lépjen fel). -> erre mondtam én, hogy márpedig ha a két kábel közötti különbséget csak így lehet észrevenni - kihallani vakteszt során - akkor az kb nullával egyenértékű. Teljesen értelmetlen innentől kezdve ezen merengeni.
Na ezt fejelték meg a hozzászólások között olyan kijelentésekkel, miszerint ők is csak hallani "vélik"(!!!) a különbséget. De a lehetőségét fenntartják annak, hogy mindez csak pszichikai alapon történt. Vagyis ők maguk is úgy vélik, hogy még ilyen "steril" körülmények között is lehet, hogy csak beképzelték azt a bizonyos különbséget.

Na ezek után szerinted van értelme 50-100k-s kábelt venni? Van értelme egyáltalán a kérdéssel foglalkozni?
Mert nyilvánvalóan nincs. Olyan különbséget keresni, amelyeket csak kifejezetten drága hangcuccokon, speciális "steril" körülmények között is csak hallani "vélnek" (!) a hozzáértők, az teljesen értelmetlen dolog.

Egy gyerekkori akut középfül gyulladás következtében húsz éve mindkét fülemre megsüketültem. Azonban nemrég, miközben a milliomos főnököm elhelyezkedett a Faraday kalitkában, ahol a zenét szokta hallgatni, a kezembe foghattam egy Oyaide NEO kábelt, és akkor egyszerre váratlanul visszatért a hallásom és két dioptriát javult a jobb szemem is. [link]

[ Szerkesztve ]

A témához szólva tápkábelt illetően:

Épp múlt hét pénteken voltam egy kedves barátomnál, akinek a hangfalas rendszrét hallgattuk.
A rendszer egy Heed CD lejátszóból, egy Heed DA-ból, egy Heed erősítőből, valamint Zu Druid hangfalakból. A kábelezés részébe nem is mentünk bele (nem tulajdonítottam túl nagy jeletőséget neki. )

A zene Eric Clapton Layla-ja méltán híres unplugged lemezről.

Beszélgettünk, a zene szólt, és fel-felkaptam a fejem, hogy mennyire közeli a zene élménye, mennyire élő ami szól, mennyire könnyed, szellős, levegős. Mondhatni Clapton-os! Közben előadtam, hogy kissé kétséggel fogadom azt, amikor jelentős különbségeket fedeznek fel egyesek a tápkábelek között, hiszen ugyanabból a hálózatból érkezik az áram az összes esetben (mint már korábban itt a fórumban is emlegetett vlaki egy vízvezetékes példát).

Erre a kedves vendéglátom odament a rendszerhez, kihúzta a tápkábel az erősítőből és átcserélte egy másikra, majd újra elindította Clapton csodáját.

Ültem és hallgattam-hallgattam és ámultam... Miii???? Ez ugyanaz a lánc? Ugyanaz a zene? Clapton átalakult valami teljesen mássá. A zene megmaradt előttem egy pontba koncentráltan ültek a zenészek, elveszett a könnyed szellősség, valami keményebb, kevésbé részletes, ám több méllye megáldott előadást halhattunk (ami nem is igazán feküdt a Lassúkezűnek), ezért gyorsan vissza is cseréltük a kábeleket.

A cimborámtól kifelé már kölcsönkapott táp és összekötőkábelekkel távoztam, alig várva, hogy az én rendszeremben is hallhassam, mit tudnak ezek a dolgok. Nekem semmi kétségem nem maradt a felől, hogy igenis befolyásolják a kábelek a hangzást, mi több meglepően erős módon. A különbség átlagos füllel is egyből kihallható. (Csak ültünk a kollégával és tanakodtunk: "Lehet, hogy a kábelek nem a rendszer befolyásolják, hanem a mi hangzásunkat?")

Szóval a kétkedőknek ajánlom, hogy üljenek le egy jó rendszer elé és füleljenek. Az állak padlón való koppanása biztosan feltűnő lesz.

[ Szerkesztve ]

a tápkábel a jelemelkedési sebességet is befolyásolja, ami alapvető a hangzás szempontjából.