Én egyébként egyáltalán nem értem ezt az audiofilséget egy bizonyos szint felett. Az előadó élőben sem képes kétszer ugyanúgy előadni ugyanazt a számot. Egy Omega vagy egy Beethoven szám is egészen más mindig, utóbbit még ezer más dolog is befolyásolja, mint a karmester, a koncertmester, az egyes részvevő zenészek tehetsége és egyéni stílusa, stb. Vannak modern szimfonikus számok, ahol a világzenei betéteket minden előadásban máshogyan adja elő a művész, vagy a dobot másként keverik bele. (Van olyan, ahol a YouTube-os ratyi minőséget szívesebben hallgatom, mint a stúdiófelvételt, mert szerintem a koncerten jobban jött ki a keverés.) Azon kívül az adott koncertterem hangzása, akusztikája, az elektromos erősítés megléte avagy minősége is befolyásol, nem is keveset, más stílusú klasszikus zenéhez más akusztikájú helyiség illik.

Ezek után egy bizonyos szint felett létezik, hogy valaki jogosan tegyen különbséget két kábel és azok hangzása közt, az egyik javára? (Pláne, 500$-os kábel?) Jó eséllyel helyben a koncertterem egy kicsit kedvezőtlenebb pontján rosszabbul szól a zene. Az rendben van, hogy esetleg lehet különbséget hallani - bár ezt inkább az olcsóbb bóvlik esetében tudom elképzelni -, na de miért releváns?

de itt nem arról van szó, hogy ugyanaz szóljon minden esetben, hanem arról, hogy ami szól, az minél közelebb legyen az eredetihez. igazad van, hogy az adott előadás mindig más, de hogy ezt hallani is lehessen, arra kell a rendes cucc.

a hifire kifejezetten igaz a csökkenő hatékonyság, ahogy emeled az árat és a minőséget, a következő lépcsőfok egyre többe kerül és egyre kisebb lépést hoz. el tudod dönteni a pénztárcád alapján, hogy meddig akarsz eljutni. szerintem sem érdemes egy mezei kábelért milliókat kiadni, de az biztos, hogy nem a hülyeboltban kapható 50-100-150k-s dobozoknál van az optimum.

már eleve nagyságrendet javul a hang, ha nem mindenféle japán lomot veszel, hanem rendes angol cuccot, esetleg dánt.

Szerk: még annyit, hogy a fül képes tanulni és tanítható. Persze jobb fiatalon elkezdeni. Tehát lehet, hogy most nem érzed a különbséget egy két misis meg egy három misis cucc között, de ha hallgatnál 2-3 évig egy két misiset, utána hallanád, hogy miért jobb a három misis. Ehhez persze olyan hanganyag is kell, de az már más tészta.

[ Szerkesztve ]

Nos, nem a komplett hangrendszerről beszéltem, hifi és hifi közt bizonyára jelentős különbségek vannak, ahogyan fejhallgató és fejhallgató közt is. Csak érted, miért akarja valaki több millióért mindenáron hajszálra, ilyen kábel-mélységig az eredetit hallani, amikor 1) lehet, hogy amit felvettek, annál sokkal jobbat hallhat koncerten, 2) lehet, hogy amit hallgat, az úgyis az addigi legjobb előadás kópiája, és még így is jobbat hallgat, mintha előadáson hallaná. Szóval érted, olyan különbségekre fizet az ember egy csomó pénzt, ami az élő zene korában még nem is számított különbségnek.

Mod: Azon kívül egy élő rockkoncerten a végén már úgyis csak valami bizonytalan recsegést hall az ember, szinte csak odaképzeli az ismert zenét, ami nem is baj, mert addigra elfárad az előadó és hamis.

[ Szerkesztve ]

én arra lennék kíváncsi, hogy ha a 6éves kompaktomról ilyen 100ezres usb-kábellel másolnám a képeket a gépre, akkor szebbek lennének a színek is?

azért, hogyha megszerezte a jobb koncertfelvételt, azt is jó minőségben hallhassa.

mégegyszer: ne azon lovagolj, hogy két különböző felvétel milyen. azon lovagolj, hogy adott felvételből kihozd a maximumot. és itt ne rock koncertre gondolj, amikor a koncert 34. állomásán az énekes hangjának 3/4-e már rég eltűnt és jó, ha egy oktávot ki bír énekelni... hanem mondjuk egy rendes jazz koncertet, vagy filharmónikusokat. Ott kezdődik a cucc, amikor hallod, hogy Vanessa Mae a fehér vagy a barna hegedűjét vette elő.

És biztos vagy benne, hogy releváns ez a különbség? Egy hangosítás nélküli előadáson ha öt székkel arrébb van a felvevő, máris sokkal nagyobb a különbség, mint egy közepes és egy jó hifi által visszaadott hang közt. Egyazon előadás. Vagy ha hangosítják, utólag megkeverik, de teljesen biztos, hogy két hangmester egészen máshogyan keverné, és két karmester egészen máshogy instruálná a hangmestert. Olyan is van, hogy élőben egészen máshogyan hangzik, mint aztán a legjobb minőségű felvételen. Nem gondolod, hogy ez végtére is csak ízlés dolga? Valaki szereti, ha az üstdobba beleremegnek a falak, más azt szereti, ha lágyabban támogatja az ütemet, és hogy te aztán a hangrendszeren mit hallasz, sokkal inkább függ a zenekészítők döntésétől, mint a kábelektől.

"de itt nem arról van szó, hogy ugyanaz szóljon minden esetben, hanem arról, hogy ami szól, az minél közelebb legyen az eredetihez"

Ezt annyival azért kiegészíteném, hogy egy komolyab (fejhallgatós) lánc akár túl is lép részletességében az eredeti előadásmódon. Egy koncertteremben ülve nem hallasz minden neszt/zörejt, viszont egy felvételen, ami adott esetben közvetlenül rögzíti minden hangszer hangját egy dedikált mikrofonnal, minden egyes szösszenéssel együtt, akkor egy jó lánc ezt fogja reprodukálni minden részletével együtt. Tehát adott esetben a felvétel a fülnek részletesebb lesz, mintha a koncertteremben ülnénk.

A hallás taníthatóságával egyetértek. Az elmúlt években én is sokat fejlődtem ezen a területen. Bár itt nem fizikai hallásjavulásról, hanem "zenefeldolgozásról" beszélek. Én elsősorban fejhallgatózom, tehát amikor felveszek egy fejhallgatót nem háttérzenének hallgatom azt amit hallgatok, hanem figyelek rá. Ez a tudatosság fejleszti a zenekedvelő "hallását". Manapság megdöbbenek, hogy a youtube favouritjeim között néhány éve milyen borzalmas minőségű dolgokat voltam képes hallgatni. Persze ez rendszerfüggő is. Minél jobb egy rendszer, annál fontosabb a jó forrás. Kvázi minél jobb a láncod, annál rosszabbul fog szólni egy rossz felvétel.

(#106) Crystalheart A te véleményeddel is egyet lehet érteni. A zenehallgatás szubjektví dolog. Mindenkinek más és más. Egy zenehallgatós technikai lánc is lehet hasonlóan szubjektív. Szerintem nincs etalon hangrendszer, erről tanúskodnak a témával kapcsolatos szakmai topikok aktivitásai is. Nem mindig/nem mindenkinek a tökéletes a jó. A zene egy művészi jelenség, nem lehet csak egyenletként, bitként, hullámhosszként kezelni...

[ Szerkesztve ]

harmadszor és utoljára kérlek, hogy felejtsd már el végre ezt a más előadás kérdéskört. a hifi nem arról szól, hogy hogyan lesz korongon az anyag, hanem arról, hogy amikor beleraktad a korongot a saját lejátszódba, utána mi történik.

"Egy hangosítás nélküli előadáson ha öt székkel arrébb van a felvevő, máris sokkal nagyobb a különbség, mint egy közepes és egy jó hifi által visszaadott hang közt.": ez szerintem tévedés. Ha öt székkel arrébb vagy, az egy másik felvétel. A közepes és a jó hifi közötti különbség meg egy másképp szóló felvétel.

A hegedű felharmonikusai ugyanazok, függetlenül attól, hogy középre vagy szélre ültél be a felvevőddel. Az nem mindegy, hogy amikor lejátszod, az első 3 vagy az első 6 felharmonikust adja vissza a cucc fázishelyesen.

Hogy példát hozzak: amiről te beszélsz az kb. az, hogy a mekiben bigmac menüt kérsz vagy sertésmcfarm menüt. Amiről meg én beszélek az az, hogy melegen kaptad a szendvicset vagy kihűlve, túlsózták-e a krumplit vagy nem. A hifist nem az érdekli, hogy melyik menüt vetted, hanem az, hogy amikor megkapod, az minél közelebb álljon a saját elvárásához (tehát hogy a kezedbe adott bigmac minél közelebb legyen a mekk szerinti ideális bigmachez).

"Tehát adott esetben a felvétel a fülnek részletesebb lesz, mintha a koncertteremben ülnénk.": amely állítás nyilvánvalóan nem igaz. amit nem hallottál a koncerten, azt nem fogod hallani a felvételen sem, hacsak nem változik a felvételen a hangok aránya. Csak akkor lesz olyan, hogy élőben nem érte el az ingerküszöböt egy hang, felvételről meg igen, ha azon hangosítottak, az pedig torzítást jelent.

Ez pont olyan vicc, mint amikor akciófilmekben úgy kiélesítik és tisztázzák a kamerafelvételét, hogy azon már rögtön olvasható a tettes beismerő vallomása is...

Feltételezve, hogy az adott fejhallgatós rendszer kiküszöböl minden tér és egyéb zavaró tényezőt, igenis lehet részletesebb egy felvétel a fül számára. Ha egy koncert pedig erősítésen/mikrofon keresztül szól, akkor azt is ki lehet jelenteni, hogy egy jó fejeslánc sokkal tisztább, részletesebb, több sávszélességgel rendelkezik, mint általában egy koncert hangsugárzói, valamint az egész lánc zaj/torzítás mentesebb is.

a rendes fejhallgatós felvételt műfejjel veszik fel. ellenkező esetben jelentős torzítás lép fel.
a műfej pedig pont ugyanazokat a hangokat kapja, hallja, mint amit az emberi fül. tehát nem kellene, hogy különbség legyen a hallottakban, függetlenül attól, hogy a füles tolja a füledre vagy ott ülsz az eredeti helyszínen.

"akkor azt is ki lehet jelenteni": kijelenteni mindent ki lehet, az igazságtartalma már más kérdés.

Voltál már Quimby koncerten? Ajánlom EZT, hogy konkrét példával éljek én is. Hallgasd meg egy komolyabb láncról egy Audez'e LCD2-vel (nálam épp Audiolab M-DAC-->(Zu Mission összekötők)-->Laconic Night Blues (Zu Mission tápkábel)-->Audeze LCD2 -ről szólnak a dolgok).

Megnézem, hogy melyik lesz a részletesebb a koncert, vagy a felvétel ezzel a lánccal.

[ Szerkesztve ]

"Az nem mindegy, hogy amikor lejátszod, az első 3 vagy az első 6 felharmonikust adja vissza a cucc fázishelyesen." - Ezt egy kis csúsztatásnak érzem, mert ha a felharmonikusnak nevezett jelenséget nem adná vissza valami, vagy csak félig, akkor nem tudnánk megkülönböztetni a hangszereket egymástól, vagy két eltérő felvételen nem tudnánk felismerni az ugyanolyan a hangszert, márpedig két jobb hangrendszer esetén ez elég elképzelhetetlen. Agyontömörített mp3-ban esetleg...

Amúgy szerintem egyfajta sznobság erre túlontúl érzékenynek lenni. Annak idején örültek, ha a Szomorú vasárnapot fel tudták úgy venni, hogy a zongoráról hallatsszon, hogy zongora, és az énekhang ne legyen beazonosíthatatlan nemű. És mai napig az eredeti a legjobb felvétel. Vagy ott az István, a király, ami úgy, az olcsó gitárokkal, olcsó kábelekkel, olcsó felvétellel az, ami. Túl van misztifikálva egyes körökben ez az egész. Nem egy zenével foglalkozó embert ismerek, de hidd el, hogy egy szint felett ez a hifihuszárkodás egyáltalán nem jellemző közöttük.

Te valami ilyesmit mondasz: "Hát felvették valahogy, olyan lett, amilyen, igazából kicsit véletlenszerű és improvizatív is, de amit én hallok, az legyen már olyan, amilyen az, még akkor is, ha random."

[ Szerkesztve ]

nézd nyugodtan, ha a fejhallgatóban olyan szól, ami a koncerten nem volt ott, akkor a fejhallgatód torzít. ha meg semmi olyan nem szól, akkor nem lesz részletesebb.

egyébként jó lehet ez a füles, akkora a hangszórója, mint egy rendesebb, mondjuk kef hangfalban a csipogó.

hogy minek keveredett ide a műfej, azt kérdezd meg attól, aki a fejhallgatót ide keverte.

ha a sztereóra tervezett felvételt fülesen hallgatod, akkor abban tértorzítás lesz. ha meg átkeverik, az meg digitális szemetelés.

"ha a felharmonikusnak nevezett jelenséget nem adná vissza valami, vagy csak félig, akkor nem tudnánk megkülönböztetni a hangszereket egymástól, vagy két eltérő felvételen nem tudnánk felismerni az ugyanolyan a hangszert,": így van, hibátlan megállapítás. most már tudod, miről (is) szól a hifi.

"Annak idején": annak idején féltek, hogy a lótrágya el fogja borítani Londont. Később egy előfutónak kellett futni a kocsi előtt, hogy figyelmeztesse a sétálókat és ne ijedjen meg senki. Annak idején volt ezmegaz, azóta fejlődtünk.

"ott az István, a király, ami úgy, az olcsó gitárokkal, olcsó kábelekkel, olcsó felvétellel az, ami.": khmm. az István a király népstadioni előadására Európa legjobb és legdrágább cuccát szedték össze. Két Nakamichi deckről ment a playback, és az erősítő/hangfal rendszer is akkorát szólt utána az illés koncerten, hogy majdnem kilökte a stadion oldalát. Az egyik legelső magyar cd is ez volt, és hibátlanul szólt. Nem hiszem, hogy az egész felvétel az olcsóságról szólt volna. Az az előadás azért olyan, amilyen, mert idén augusztusban lesz *HARMINC ÉVES* felvétel. Egy csomóan, akik itt vitatkoznak, akkor még max. pajzán gondolatok voltak.

"Túl van misztifikálva egyes körökben ez az egész.": elfogadom.

Én azt mondom: felvették úgy, ahogy, a felvételre nincs befolyásom (max annyi, hogy melyiket veszem meg lemezen). A lejátszásra van befolyásom, azt szeretném az eredeti felvételi környezethez minél jobban közelíteni. Ha valami hiba van az előadásban, akkor az a hiba legyen benne a lejátszásban is.

nekem erről a kácsa audio féle 45k-s körömnyi kvantumizé-szivacsalátétek jutnak eszembe.