Mindig irigykedve hallgatom azokat a sztorikat, amikor egy szakitas miatt szomorkodik valaki.
Azok az emberek, akik akkor szulettek,amikor utoljara hallottam egy notol a "szeretlek" szot, mar felnottek.
Nem mondom, hogy ez igy jo,vagy normalis, de azert sikerult osszeomlas nelkul kezelnem a szitut eddig.