Nekem volt lépegető harci robot a Gundam sorozatból...a csajszi nagyokat pislogott és veszettül jegyzetelt

Köszi a linket,mindenképpen kipróbálom

Jobbat mondok!Egy barátom laborvezető egy neves gyógyszergyárban,egyszer elküldött egy papírt az egyik legkeresettebb antidepresszáns mellékhatásairól...1.depreszió!

Lehet, biztos, hogy túl egyszerűen látom a dolgot, de mióta keményen kezelem a dolgokat semmi bajom, nem kell idegeskedni a jövőbeli dolgokon. Az tény, hogy kicsit néha pörgök, hogy kész legyen minden, meg menjen a szekér, de megy. Régen el nem tudtam képzelni azt ami megtörtént. Szó szerint utasítottam a kollgát, hogy marha gyorsan mozdulj meg, leordítottam, a célom elértem. Régen ezt kizárt, hogy megetettem volna, meghúzom magam.

Én áttérek offline-ba mert nekem ez nem kell, a múlté!

[ Szerkesztve ]

Igen, én is láttam nem csak egy, több embert így tönkremenni. Ezért nem mindegy az orvos személye.
De nincs két egyforma eset.
Ha a beteg bízni tud abban, hogy az orvos meggyógyítja, az nagyon sokat segíthet.

Teljesen úgy van, ahogy mondod.
Én úgy láttam embert tönkre menni, hogy nem szedte a gyógyszerét.
A legjobb barátom volt. Lehet szar alaknak hívni, de ha nagyon ritkán, évente talán egyszer meglát az utcán, és oda jön, inkább letagadom, hogy ki is vagyok.
Abban biztos vagyok, hogy skizofrén, de ezen felül még nagyon sok problémája lehet.
Konkrétan az utcán még a villanypóznába is belekötött.
Egy darabig próbálkoztam vele tartani a kapcsolatot, de nagyon ritkán van magánál.

[ Szerkesztve ]

Munkámból adódóan elég sokat beszélgetek pszichiáterekkel, erre (is) alapozom véleményem.

Félreolvastam,azt hittem a barátnőd,így értelemtlenül írtam,de a tartalom a lényeg.Pár kérdésem volna,ha nem tolakodó: Ilyen megfeszítve,ennyire mereven boldog vagy,vagy csak boldogabb?Illetve érzésed szerint meddig lehet feszítnei a húrt?Én úgy gondolom ilyen esetekben,hogy ez mesterségesen felépített kemény világ amit magadanak bizonyítasz,nem vagyok biztos bene,hogy hosszútávon működik,ez áldozatokkal jár,túl szigorú leszel magadhoz és ha elbuksz?Én így jártm ezért kérdezem,"fasiszta" módon álltam magamhoz és a világhoz,drákói szigorral közben lelkileg épültem le mert az ilyen "leordítom a kolégát" valóban lelkileg borzasztóan rombol,nem hiszem,hogy ezt akarnád valójában.

[ Szerkesztve ]

Mereven? Nem vagyok merev, mufurc vagyok gonosz, de ha valaki korrekt velem én is vele és órákat lehet velem beszélgetni ha jók a körülmények. Nem tudom igazad lesz e, de jól megvagyok. Engem alapvetően nem szeret a környezetem (szűk kör van aki viszont imád), mert nem ismer, erre azok már rájöttek akik kicsi betekintést nyertek a belsőmbe.
Most is lazán kezelem a témát, régen nem így lett volna, hűűű meg haj meg jaj. Vállrántás.

Akkor gonosz vagy,ez felülír mindent,nincs miről beszélni Azért vigyázz magadra!

Ja nem úgy, csak alapjaiban gondolok rosszakat. Szoktam is magamba mondani, ha tudná X, hogy mit gondolok lenne baj. Érdekes, de páromra ez nem irányul, tehát felé semleges vagyok. Őt elfogadtam és semmiféle rossz gondolatom nincs róla vagy felé!
Beavatlak éppen mi az ami aktuális nálam. Megtudtam valamit valakiről melóba, utál és baszogat. Legközelebb ha megteszi nyilvánosan fog égni, olyan infót kaptam mint kb a lottó számok. Ameddig nem bánt az info nálam marad, ha megteszi lesz haddelhad. Na ez a gonoszság! Régen nem lett volna pofám kiadni, ma már tudom, csak így tudok visszavágni.

Normi01! Az egyszer kiabáló főnök az akinek elege van abból, hogy negyed órával melókezdés után áll még a csapat mert józsika nem csinál semmit és dumál. Nem is lett volna gond ha nem úgy szól hozzám ahogy. Tudod mi derült ki aznap nap legvégén? Ha akkor nem emelem fel a hangom nem vagyunk kész. Olyan nálunk nem megengedett. Szökőévente 1x max. Olvasd el az aláírásomat.

[ Szerkesztve ]

Nincs két egyforma agy. Sokan az ordítozó főnöktől lesznek depressziósak.

Persze,mert az ordítozó főnök maga is depressziós!

SymbianOS: Tudom,csak hülyültem! Én nem is azt mondom,hogy nyelj le mindent mert az is ugyanoda vezet,védd meg magad,erősebb kutya...az arany középútra kell játszani,a szélsőség mindig rossz.

[ Szerkesztve ]

Jaja, így valahogy....

Én értelek,rendnek lenni kell,akkor van baj,ha a lelki életed tudatos vagy tudattalan rovására megy,ma nehéz ezzel egyenesbe jönni szélsőségek nélkül,humánus,de szigorú lenni,nehéz feladat .

[ Szerkesztve ]

Ez így van. Sok baj van a világgal ha megnézed.

Atomjaiban rossz a dolgok 95%-a és én még pozitív gondolkodású ember vagyok.

No, rengetegen írtatok sok mindent, ezért inkább csak arra reagálnék, amire reagálnék

Azt tudni kell, hogy én sosem voltam olyan gyerek, aki beképzelt magának mindenféle betegséget. Sosem magyaráztam be, hogy ez meg az a bajom van. Én ha beteg voltam, az úgy kezdődött hogy lázas lettem, vagy ilyesmi, szóval tényszerű dolgok, és sosem kitaláltam. Ezt még fontosnak találtam kiemelni. Régen ezért nem értettem annyira, milyen az aki klausztrofóbiás, nem tudtam elképzelni milyen az, hogy elkezded rosszul érezni magad egy kis zárt helyen, vagy pl mikor megáll a metró az alagútban, sosem éreztem tőle rosszul magam (azért az utóbbi időkben történt metrós tűzesetek után már kicsit parásabb a dolog, de nem szoktam akkor sem rosszul érezni magam).

Még az ami kimaradt a cikkből, hogy júniusban még voltak olyan apró tüneteim, hogy pl itthon voltam, ültem a gép előtt, és egyszer csak elkezdtem furán érezni magam, mintha stresszelve lennék. Mintha indulna be valami folyamat (esetleg egy roham). Na az ilyet úgy tudtam a leggyorsabban megállítani, hogy felálltam és kimentem pl a konyhába. Kész ennyi volt, máris jobb volt. De volt amikor kicsit többet kellett mozognom ahhoz, hogy megnyugodjak.

Az a helyzet, hogy van olyan időszak az ember életében, 1-2 nap, amikor a munka mellett még mindenféle kötelező hülyeséggel kell foglalkoznia, papírmunkák, mi egyéb, és kimarad a mozgás. Nah júniusban is volt ilyen időszakom, de pl júliusban már sokkal több időt tudtam fordítani a rendszeres mozgásra. De ha 2 napig nem mozgok semmit, akkor már érzek olyan testi dolgokat, hogy tudom, kéne mozognom. Régen nem volt ilyen, de hát változnak a dolgok.

(#1) robisz:
Legelőször is meg kell tanulni leküzdeni a rohamot még mielőtt eluralkodna rajtad. Nem könnyű feladat de sokat segít ha tudatosítod magadban hogy "csak" pánikroham, nem vagy életveszélyben, nem fogsz belehalni.
Igen ez nagyon fontos dolog, a moziban is nagyon sokat segített, hogy már tudtam miről van szó. De ehhez sajnos kellettek a korábbi tapasztalatok is, hogy tapasztalt legyek. És hát amíg nem elég tapasztalt ebben az ember, addig baromira meg tud ijedni. Viszont akkor az is segített, hogy nem szédültem. Pedig amikor rám jött a roham, direkt elkezdtem nézelődni, hogy szédülök-e, de nem szédültem. Ha szédültem volna, akkor azért az parásabb lett volna.

Sokat segít a megfelelő légzéstechnika elsajátítása (lassú koncentrált belégzés és még lassabb kilégzés).
Teljesen igazad van, ezt is kifelejtettem a cikkből. Még mielőtt elkezdtük volna tanulni a relaxációt, az volt a feladatom, hogy naponta többször is jó pár percen keresztül így kellett lélegeznem, hogy gyakoroljam. És ha jön valami, akkor fontos, hogy így kell lélegezni. Mert ha rohamod van, akkor felületes és szapora légzésed lesz, ami már egy olyan dolog, ami kémiai változásokat generál a véredben és saját magadat ásod el vele. Szóval a fegyelmezett légzés kulcsfontosságú.

Az említett könyvről még csak hallottam, és tervezem az elolvasását.
A linkelt filmet pedig megnézem a napokban.

Ma már örülök neki, hogy pánikbeteg lettem :-)
Igen, ugyanezt én is kimondtam, kb április-május környékén. Örülök, mert tapasztaltabb lettem, több rálátásom van a témára és ha valaki hasonló szituációba kerül, akkor könnyebben tudok rajta segíteni. Mert tudom mit kell neki mondani, mit kell neki tanácsolni ahhoz, hogy jobban legyen.

Ja és látom hanali 5 órakor postoltad a cikket... nem egészséges
ahogy írták, tényleg nem ekkor írtam a cikket, hanem korábban, csak így lett beütemezve a megjelenése. Egyébként mióta kórházban voltam, nagyon odafigyelek arra, hogy eleget aludjak. Viszont szerintem nem gáz, ha 4-5 körül felkel az ember, ha 10-11 körül lefeküdt este aludni. Volt ilyen időszakom és tapasztalatból mondom, hogy kb a legjobb időzítés, lefeküdni este 10-11 körül és korán, frissen kelni. Azt is fontos tudni, hogy sokkal hatékonyabb az alvás, ha éjfél előtt már alszol. Én is tapasztaltam. Szóval, többet ér az a 7 órás alvás, ami este 11-től reggel 6-ig tart, mint az a 8 órás alvás, ami hajnali 1-től reggel 9-ig. Van tudományos magyarázata is ennek, hogy miért hatékonyabb, meg én is tapasztaltam.

(#4) turbuczn:
a pánikbetegségre hajlamosoknak is tilos a neten való rákeresés!
Pedig hidd el, hogy nekem segített, mert egyszerűen ha ilyen helyzetben van az ember, mint amiben én is voltam, akkor muszáj megnézni a sorstársak tapasztalatát is, főleg amikor arról van szó, hogy kinek mi segített. Én amúgy teljesen le voltam döbbenve, hogy némely tinédzsernek már hasonló problémái voltak, annyi idősen, amikor nekem bőven nem voltak még ilyen gondjaim! Meg azért az is sokat segít, hogy olvasom hogy ki milyen durva tüneteken ment keresztül, aztán 1 évtizeddel később mégis él még mindig, szóval ez is plusz erőt ad.

(#6) Milka 78:
de azóta is félek minden éjszaka,hogy el tudok e aludni,vagy fel kelek e hajnalba.Annyi áttörést elértem,hogy csak este szedek tabikat és mindkét gyógyszernek csak a harmadát,de ez alá nem tudok bemenni(gondolom attól félek,hogy megint rohamot kapok nélkülük).
Én a relaxációt tudom neked javasolni. Az elalvásban is segít és fontos tudni, hogy ha relaxálsz, akkor eljutsz egy olyan pontra, hogy nyugodtan érzed magad, elérsz egy olyan állapotot, hogy tudod, békesség van, és az élet gondjaival meg fogsz tudni küzdeni. Komolyan, nálam ezt csinálja a relaxáció. Idő megtanulni, de nagyon megéri, és minél többször csinálod, annál gyorsabban jutsz el arra a pontra magadban, hogy már jól érzed magad. És akihez járok, azt mondta, hogy a lefekvéskori relaxáció nagyon sokat segít azoknak, akik évekig csak altatókkal vagy itallal tudtak elaludni. Szóval szerintem neked is ki kéne próbálnod. Viszont élőben kell elsajátítanod, szakemberrel, és azt kell csinálni amit mond! Igaz, hogy pénzbe kerül, a pszichoterápia nem TB-támogatott dolog, de szerintem neked is nagyon megérné!

(#7) SymbianOS:
Vicc az egész mai szemmel.
az és fontos, hogy akik benne vannak, azoknak ez egy üzenet, hogy erő, kitartás, és lesz még idő, amikor ők is így fognak visszatekinteni erre a rossz korszakukra, hogy vicc az egész

(#9) gabor85:
Kalcium, magnézium, Béres csepp=egész napos "nem érzem magam stabilnak" érzés.
szóval jól értem, hogy te pont rosszabbul vagy, ha ezeket szeded?

(#10) szaszlaci:
Nos, barátom
Remélem azóta már elolvastad a teljes cikket.
A tehéntej alapból egy szemét, mellé még kávézol is.
Direkt írtam, hogy nem szeretem a tejet és nem is szoktam inni. A kávé az tény, de ahogy írtam, már leszoktam róla.
Vizet kellene inni eleget, mert gyanúm szerint szerfelett keveset fogyasztasz belőle.
Pedig hidd el, hogy évek óta én hirdetem környezetemben mindenkinek azt, hogy igyon elég vizet. Sztem kb 2006 óta minden nap lefolyatok magamba naponta 2 liter vizet, de ez nyáron általában 3-4 litert jelent. Nyáron bizony gyakran van az, hogy naponta kiürül 2 db másfél literes ásványvizes palack nálam. Szóval egyáltalán nem iszok kevés vizet. Mostanában váltottam csak csapvízre, pénzügyi gondok miatt. Egy ideig így is marad, jó az.
Nem Magne B6-ot, meg ilyen placebó szereket, hanem normális hatóanyag tartalmút, és nem csak ezt meg Ca-Mg-ot nyaranta, hanem mindent, állandóan.
Nem úgy nőttem fel, hogy marokszámra szedjem a kiegészítőket. Senki sem úgy nőtt fel. Nehogy már ez legyen az alap.
Hát barátom, talán el kellene kezdeni odafigyelni a táplálkozásra és sportolni valamit.
Megtörtént. Bár a táplálkozásra nem tudok jobban odafigyelni.

Engem tavaly december 24.-én raboltak ki.
Beültem egy autóba. Beszélgettünk, eltelt két perc, majd bezárta az ajtót(ketten voltak, én hátul ültem). Benyúlt a kesztyűtartóba, majd elővett egy lőfegyvert, és mondta, hogy mindenemre igény tartanának.
Próbálkoztam, de egyből kaptam egy szépet a fejemre a pisztollyal. Kb. 10-20 másodpercig tartottam magam, majd inkább elkezdtem kipakolni.

Nagyjából egy-két hónap után jelentkeztek a pszichés tüneteim.

[ Szerkesztve ]

Mindig negatívan gondolkodtam mert az előre vetített dolgok nagy része bejött. Ma is így van. Tervezek, mindent.

proof88!

KonzolKartel! Nem hibáztat senki, teljesen normálisan reagáltál. Én nem is tudom mi lett volna ha velem történik. Bár magam ismerve ha látom a fölényt nem mocorgok, ez van.