Feldolgozással szvsz nem az a probléma, hogy hirtelen minden károssá válik ahogy bekerül egy üzembe, hanem az hogy a late stage capitalism az élelmiszeriparba is keményen beszivárgott, és erős törekvés van rá, hogy az egyre drágább ételeinkbe lehetőleg nulla bekerülési költségű alapanyagok kerüljenek.

Ha megnézed egy átlag paradicsomöntetet otthon kizárólag főzött paradicsomból, zöldségekből, és fűszerekből raksz össze, valami jobb olaj is max a fűszerek miatt van benne. Ez bolti feldolgozás után áll 25-50% paradicsom sűrítményből visszahígítva, nagyon kevés más zöldségből, fűszer helyett inkább aroma van benne, és a nagy részét víz, legócskább olajok és zsírok egyvelege, majd adalékanyagok teszik ki, amelyek tűrhető állagúvá és ízűvé teszik a masszát.

Ugyanígy más cuccokban is egyre nagyobb a keményítő, cukrok, takarmányszója, zsiradékok aránya, mint ahogy a fűszerezett színhúsból füstöléssel készülni rendeltetett bolti szárazkolbászban is van mára vagy kemény 60%-nyi valamilyen hús, többi jobb esetben sima szalonna, ha nem valami más apríték, kötőszövet, bőrke, víz. Mindehhez a minőségrontáshoz nyilván kell az egyre több adalékanyag, tartósítószer is, ami az egészet összetartja és ehető állagúvá teszi.

Mikroműanyagok? honnan enne mikroműanyagot? mert valamelyik klikkvadász újság azt írta? hozza a kis teszkós szatyrát meg a turmixgépét és porítja a műanyagot?
növényvédő szert meg gyomirtót nem permeteznek takarmányra, mert minek. antibiotikumot szintén nem adnak állatnak, mert a hatása rövid ideig tart, tehát pazarlás.

az állatoknak van vakcinázási terve, ez igaz. de inkább vakcinázott állatot eszel, vagy inkább olyat, amiben benne van a kórokozó? és ha szerinted az állatot nem kell vakcinázni, a gyerekedet beoltatod azért?

jó lenne olyan világban élni, amikor legalább az értelmes emberek elgondolkodnak azon, mielőtt visszabüfögik a marhaságot, hogy van-e valóságalapja.

"Mikroműanyagok? honnan enne mikroműanyagot? mert valamelyik klikkvadász újság azt írta? hozza a kis teszkós szatyrát meg a turmixgépét és porítja a műanyagot?"

Mert amit nem látsz, az nincs.
A folyékony szappanok, tusfürdők és tisztítószerek egy jelentős része mikroméretű műanyag golyókat tartalmaz a hatékony tisztításért és sima bőrért. A közlekedésben kopó autógumik és fékbetétek sem engedik az enyészetbe a lekopó anyagokat. Ezek a részecskék környezetbe ülepednek ki. Akár a tüdőbe akár tengerbe.Vagy a termőföldbe. Közvetve vagy közvetlenül.
Ma már az élelmiszerekben is kimutatható a műanyag szennyezés. A szárazföldi élőlények apró méretben, a tengeri állatok nagyobb méretben is gyűjtik a műanyagot.
Az élelem lánc csúcsán lévő élőlényekben halmozódnak legjobban a műanyag részecskék. Ja, hogy ezek mi vagyunk, szar ügy, hosszútávon.

Ne sértődj meg, de boldog tudatlanságban élsz... [link] [link] [link] [link] [link]

De a WHO állásfoglalással is pont az a bajom, hogy olyan dolgokat mondanak ki a feldolgozott ételekről, ami azért elég nyilvánvaló volt eddig is, de nem igazán akarja megkapargatni a felszínt. Nekem azt mutassák meg, hogy ha van egy X típusú emberi táp, ami az üzemből egy csomó gyártási folyamat végén jön ki (mondjuk egy bébiétel) az egészségkárosítóbb, mint Y alig feldolgozott, majdnem nyers étel-csomag úgy, hogy egyébként 100g termékben megegyezik a fő tápanyag összetétel, a vitamintartalom, az ásványi anyagok, stb. Vagy hogy ha a bolti UHT-s, pasztörizált meg minden egyébbel fertőtlenített tejet azonos tápértékre hozzák a boci tőgyéből fejt tejjel akkor melyik lesz az ajánlott. Bár (#51) Cathfaern részben reflektált a témára, én azért elég szkeptikus maradok ezzel a dologgal kapcsolatban.

Ahogy ezt már korábban is írta valaki, nagyon óvatosan mennek mostanában a hangzatos tudományos kinyilatkoztatások a táplálkozásról. Talán azért is, amilyen ámokfutás volt a koleszterin körül (stb), és persze utólag jöttek rá, hogy nagyrészt hülyeség volt.

Ezek után ne nagyon várjál ennél pontosabb megfogalmazást.

jaja, a múltkor is cosmo lányok csordáit kellett elzavarnom a bőrradírjukkal a legelőről, mert mindegyik oda szórta volna a mikrogolyóit...

oh wait...

másik hsz-ben philoxenia engem fikáz egy olyan cikket hozva bizonyítéknak, hogy a labor az akkreditált mérési határa aljának megfelelő mennyiségű vegyszer maradékot talált a vízben. rotfl.

nekem teljesen oké, ha rettegtek, ti dolgotok, ettől ez még nettó hülyeség marad.

Lehet, hogy ebben igazad van, és a labor pontosan tudja, hogy mi a jó nekünk.

De én azért ma már sokkal óvatosabban vagyok tudomány-hívő, mint fiatalkoromban, mert sok mindenről kiderült, hogy mégsem olyan jó, amiről korábban pedig igazán meg voltak győződve.

A tudomány alapja a kritikus gondolkodás.
Az egészségünkkel kapcsolatban pedig rengeteg a fehér folt, meg a szürke zóna. Szóval ez itt előny. Lehet akar években mérhető majd a végén.

". Nekem azt mutassák meg, hogy ha van egy X típusú emberi táp, ami az üzemből egy csomó gyártási folyamat végén jön ki (mondjuk egy bébiétel) az egészségkárosítóbb, mint Y alig feldolgozott, majdnem nyers étel-csomag úgy, hogy egyébként 100g termékben megegyezik a fő tápanyag összetétel, a vitamintartalom, az ásványi anyagok, stb..... akkor melyik lesz az ajánlott. "

Ugye, önmagában a tápérték nem elegendő az egészségesség meghatározásához.
A rántotthúst nem bonyolult elkészíteni. Hús, liszt, morzsa, tojás, bors és só. Ha délben túl sokat sikerül panírozni, az este még süthető, de már nem lesz annyira ízletes a kabátja, mint délben. Ugyan ezt előkészítve is meg lehet vásárolni. Napokig süthető a félkész termék.
Persze tojás helyett olcsóbb a tojáspor. Némi tartósító szer is kell a kabátba, hogy napokig eltartható maradjon. A színezék is jól jön a kész hús színéhez. Az állag- és ízjavító adalék sem hagyható el.
A hozzávaló uborkasaláta percek alatt készíthető el. A készen vásárolt már kinézetre sincs teljesen rendben. Tartósítószer nélkül néhány órán belül bomlana az uborka, az ecettől.
Nem gondolom, hogy a frissen készült bécsiszelet uborkasalátával és a félkészen/készen vásárolt változatuk beltartalmukban azonosak. Azonosan értékesek megállapítás bizonyosan nem állja meg a helyét
A tartósítószerek bizonyosan nem egészségesek. Az állag és ízjavítók valamint a színezőanyagokat sem tekinteném feltétlenül egészségesnek, a többségük bizonyosan nem az.

Sőt a nyers étel sem értékesebb minden esetben a pároltnál, ami talán a legkevésbé feldolgozott.
A zsenge cukorborsót párolás nélkül nem ajánlatos megenni. Enyhén mérgező fehérje van a magok borításában. Rövid párolás megoldja a problémát.
A burgonya főzéssel elveszíti a vitaminok és ásványi anyagok egy jelentős részét. Párolással sokkal kevesebbet. Ha héjában van párolva, a legtöbb értékes beltartalma marad meg.

A burgonya főzéssel elveszíti a vitaminok és ásványi anyagok egy jelentős részét.

Főzés nélkül viszont a krumpli is potenciálisan mérgező.

Párolást megemlítettem, amivel a veszteség jóval alacsonyabb. Héjában még kevesebb értékes tartalmat tud kimosni a gőz.

Van rá kvóta, hogy mennyi antibiotikum lehet a húsban.
A gyereket meg nem esszük meg te!

Műhús ---> Műjövő

tehát azért oltatod be a gyerekedet, mert úgyse fogod megenni?
lol

én nem mondtam, hogy ne lehetne érdemi kifogásokat felhozni a kajával szemben. ezek a kifogások viszont nem ilyenek.

például az antibiotikum: a penicilin úgy működik, hogy gátolja annak a fehérjének a működését, aminek segítségével a baktérium osztódáskor felépíti az új sejthártyáját. vagyis annyi történik, hogy amikor a penicilinre érzékeny baktérium szaporodik, nem tud "felöltözni". ezt az anyagot teljesen értelmetlen olyankor adni, amikor nincs jelen a baktérium. tehát azt feltételezni, hogy a tenyésztő bead egy gyógyszert, aminek nincs értelme, de legalább drága, ostobaság. vakcinázni szoktak vírusok és baktériumok ellen ugyanúgy, ahogy védőoltásokat kap a gyereked is. ezért kérdeztem rá, hogy a gyerekét azért beoltatja?

ugyanígy el tudom fogadni, ha valaki azt mondja, hogy csepelnél a duna tele van mikroműanyagokkal. de az a víz, ami a nagyvárosokból kimegy, nem kerül a legelőkre, mert nálunk úgy alakult, hogy a nagy folyókból jellemzően kevés öntözővizet veszünk ki, azokat kisebb folyókból vesszük, ha egyáltalán van. ráadásul legelőt nem szokás öntözni, mert kevés helyen tudunk öntözni, ezért igényesebb növényeket termesztünk azokon a helyeken, ahol mégis lehetséges. például csemegekukoricát vagy vetőmagokat.

ráadásul a cikkek szerzői közül több is erősen érdekelt, elfogult, így nem hiszem, hogy hiteles forrásként lehet rájuk tekinteni.

Neeem. Fordítva. Mivel nem eszem meg, ezért több antibiót kaptaht.

Egyébként az elő húsnak van anyagcseréje, míg az élettelennek... nade szerintem ezt a morbid témát kitárgyaltuk.

halott szövetnek nincs anyagcseréje, pl. az uborkának.

Mi az ami élő és mi az ami halott?

Te élő vagy? Mióta és meddig? Mitől?

De mit értesz anyagcserén?