Az én ismereteim alapján csak az az értelme 20 kHz fölé menni, mert a felharmonikusok hatása az alsóbb tartományokban is érvényesül. A mély hangoknál is ez a helyzet. A szub-basszusokat nem hallod, hanem érzed.

(CD formátumban 22 kHz-nél van a felső limit kb.)

De tényleg nem is ez a lényeg. A skála másik vége miatt linkeltem be amúgy. Az első hangfal esetében nem igazán hiszem el, hogy az le tud menni 30 Hz-ig lineárisan. A másodiknál már hihetőbb a 32 Hz, de ott már megírják pontosan, hogy az az a pont, amettől kezdve esni fog az átviteli görbe. Addig szinte lineárisan szól.

A gyakorlatban a -3 vagy -6 dB-es pontokat szokták megadni, de akár membrán-átmérő alapján is egész jó közelítő értéket lehet belőni. Egy 13 centis (~5"-os) membrán 85-80 Hz-ig képes lineárisan szólni fizikai alapon, egy 15 centis (~ 6"-os) membrán már 75-70 Hz-nél kezd vége lenni.

Ez nem azt jelenti, hogy alatta már nem is szól, csak jóval gyengébben kezd el sugározni adott frekvenciát. A mély hangok előállítása a többi hanghoz képest jóval több energiát igényel, és a nagy amplitudójú mebmrán mozgások miatt adott hangszóró torzabban tudja csal sugározni a többi frekit.

Ezért fontos, hogy meddig tud lineárisan lemenni egy doboz, mert az ez alatti frekiket érdemes átirányítani egy mélynyomóra.

Az LFE csatorna limitje a 120 Hz, nem a vágási frekvencia.