Még egyetem alatt haverokkal körbe tekertük a Balatont. Egyik túratárs milliárdos agrár cég többségi tulajdonosának a fia. A bringáját nem vitte el túra előtt szervizbe átnézetni, mert az 5 rongy. Természetesen esténként azzal telt el mindig fél-1 óra, hogy bütyköltük a gépét, hogy kibírja a másnapot.
A legnagyobb poén mégis az volt, amikor egy étterembe kajáltunk, közösen kértük a számlát. Mindenki tudta, hogy mennyit fogyasztott, plusz rádobott kb. 5-7%-ot jatt gyanánt. Emberünk volt a sorban az utolsó, és forintra kiszámolta a számla végösszegét és még örömködött, hogy milyen kevésből megebédelt... A pincérnek is volt egy arca, miközbe nézte.

[ Szerkesztve ]