"Egy D&D soha nem lesz hatékony, jó történet orientált dolgokra."

Megboldogult fő KM-ünk és a partik ezt vitatnák. Ezekhez a dolgokhoz a megfelelő emberek kellenek, nem egy szabályrendszer. Ahogy te is (kontextusban) és én is írtam; egy keret, semmi több.
De amúgy írtam is, hogy a D&D nem kedvenc rendszer. Működni működik, elég jól. Itt-ott egy kis beleturkálásra szorul, de azt megoldjuk. A mágiarendszer szimplán elavult, de ez van.

"Az hogy Ti 2 órán át főztetek független a rendszertől"

Valóban. Ezzel alátámasztod, amit írtam.

"mert nem 2 órán át kockát dobtatok a főzés szabályok szerint."

Tényleg nem. Halpucoláshoz nem kell asztrális mentődobás.

Egy-két dobást az végzett el, aki magát a végső (meg)főzési cselekményt végezte. (Meg esetleg az, aki pl. a vadonban keresett egy-egy fontos összetevőt vagy éppen ocsmány módon alkudozott a piacon.)

"Nincsenek komplex szituációk a játékos / mesélő csak azt hiszi."

Ez szimplán nem igaz.

"jellem ami butaság ahogy van"

És csak amatőrök játszanak úgy, hogy a jellemet (és a vonatkozó jellemvonásokat) kőbe vésett szabálynak tekintik és skarlát betűkkel a kalandlapra vésik.
Karaktert, egy személyiséget játszunk, annak megannyi árnyalatával (bár általában az is igaz, hogy ha a kákán is csomót keresünk, nagyvonalakban még ezeknek összessége is besorolható egy archetípusba vagy két archetípus átfedésébe).

"kasztok, én milyen kaszt vagyok?"

5. szintű polgár (alapkaszt) / 3. szintű természettudós (fizikus-specializáció, pre-graduális szint).
Osztott kaszt. Főjellemzők és vonatkozó képességek / képzettségek / tartalékok / bármiegyebek a polgár alapkasztból (és előtörténetből) jönnek, egészen a tudományos tanulmányok megkezdéséig, ahonnan a tudományos- és egyéb specializált képzettségeket, módosítókat, tartalékokat, bármiegyebeket számoljuk.
Szintlépésnél értelemszerűen azokat a dolgokat fejleszted, amiket ténylegesen használtál vagy ténylegesen plusz képzésben részesítettél, figyelembe véve az osztott kaszt kínálta lehetőségeket és megszorításokat.

Csak írtam valamit, vázlatosan.

Ebbe fölösleges belemenni, vannak rendszerek / világok, ahol a kaszt igenis fontos iránymutató (pl. high fantasy jó része - de esetenként itt sem kőbe vésett törvény), másokban kevésbé vagy egyáltalán nem. Van, ahol még szintek sincsenek, mert nem nincs rá szükség.
Ill. igény esetén (és a koherencia / ésszerűség határain belül) minden átírható, módosítható, konvertálható, átértelmezhető. Csak rugalmasan.

"CoC szerintem még a leghasználhatóbb a felsoroltak közül számomra."

lol

------------------------------------------------------------------

Egy keserédes memoir;

Az RPG-ipart 10 évig nyomtuk együtt (ők amúgy még most is, de az élet úgy hozta, hogy már nem járok össze velük), túlzás és tömjénes pátosz nélkül állítom, hogy gyakorlatilag profi szinten. Világklasszis-színvonalú KM-mel (hazai versenyen is mesélt, de persze nem emiatt az); nagy szókincs, angol nyelv kifejezetten jó ismerete, durva asszociációs- és rögtönző készség, nagy lexikális tudás (mind klasszikus (irodalmi és természettudományos) műveltséget, mind pedig sci-fi / fantasy / képregényes / számítógépes játékos műveltséget illetően), elbaszott humor (kész az az ember <3 - de én is ), rugalmasság, némi színészi és írói vénával is megtoldva (később rendezett amatőr színdarabokat is).
Ha kellett (értsd lusta volt kicsit készülni az ülésre : D), olyan több szálon futó és politikai cselszövéssel is cizellázott, több ülésen keresztül tartó kalandot rögtönzött neked, hogy csak néztél, mint Rozi a moziban. Erre a képességére olyankor is szüksége volt, amikor a parti döntött úgy, hogy majd "csinál magának kalandot" (in-game). : D

Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Még szerencse, hogy nem olvassa ezt, mert még tőkealapot nyitna a kertünk tövén emelendő mithrill mellszobrának.

A JK-k is minden hájjal megkent öreg rókák voltak (és legtöbbjükre a KM-nél felsorolt tulajdonságok jórésze szintúgy igaz volt). Tényleg egy jó csapat.

Meg aztán eléggé össze is szoktunk az évek alatt. A társaságban akár félangol-félmagyar RPG-gamer-szakzsargon negyednyögésekkel is tudtunk egymás közt (nem a JK-k, hanem maguk a játékosok, az asztal körül) kommunikálni (amúgy igen hatékonyan : D).

A szabályok alkalmazása, legyen szó bármelyik rendszerről is, soha nem vaskalaposan, hanem rugalmasan, adott szituációnak megfelelően volt kezelve. Ha valami meg szimplán gyökérség volt (vagy éppen túl volt bonyolítva), azon egyszerűen változtattunk, de mindig úgy, hogy a világgal (és az unilluminált zsellér intellektussal) alkotott koherencia ne szenvedjen csorbát - erre mindenki nagyon háklis volt.

Előfordult olyan is, hogy összevont nagyülést tarottunk; 2 KM-mel (volt még Rolandon kívül is 2 tehetséges delikvens) és 12 JK-val folyt ugyanazon kaland.
Persze az ideális látszám a KM + 3-4 JK. Ha sokan vagyunk, az néha már kicsit kaotikus.

Aztán olyan is volt nem egyszer, hogy a KM-nek is volt JK-ja és egyáltalán nem volt előnyben a többiekkel szemben; nem volt részrehajlás, infok ismerete, amiket a karakter nem ismerhetne - vagy bármilyen jellegű, egyéb megkülönböztetés.

Több életút-játék is megesett (azok a legjobbak), egyik-másik 1,5-2 évig is húzódott. Örök emlékek és (játékon belüli) események, amiket míg élek, nem felejtek el.

Kicsit "hivatalosabb" vizekre evezve; hazai M.A.G.U.S. versenyen többször voltunk elsők és másodikak (egyszer volt olyan is, hogy a brigád 2 csapatra oszlott, úgy neveztünk és hoztuk el az első és második helyet : D).
Nyilván a tournament-proofság nem egy mindent igazoló valami (nem is azért írom), tekintve, hogy ott időre és adott kalandmodul teljesítésére megy a dolog, de pl. szerepjátékért vagy egyedi (és hatékony) ötletekért plusz pontokat kapsz a végelszámolásnál. Szóval azért az sem kinyit->megöl->treasure->next.

Áh, bázz, erről a témáról könyvet tudnék írni, de szerintem már így is unod / unjátok. : D

A lényeg nagyvonalakban az, hogy ezen dolgok miatt írtam korábban azt, hogy az idő múlásával a léc sajna elég magasra került, ha új társasággal való játékot keresnék. Háromszor próbáltam eddig, de mindhárom alkalom elég nagy csalódás volt már kb. negyed órán belül (az egyik különösen, pedig ők is majd' 10 éve játszottak együtt - nem is akartam elhinni, hogy ez lehetséges).
Ez egy ugyanolyan dolog, mint hogy ha már Quake-eztél Logi MX300-zal, akkor soha az életben nem fogsz egy 500 Ft-os Gájniusz / hama / nonamedzsunkaakármi optikai fossal a monitor elé ülni lőni. Hogy a metaforánál maradjak, szerencsére van hibátlanul működő SS Kinzu v1 is valahol, ami egy elég jó alternatíva, csak éppen KISSÉ körülményes beszerezni.

Az igazi persze az lenne, ha a régi team-be mennék vissza, de erre sajna elég csekély esélyt látok. Nem összeveszés vagy ilyesmi, csak így alakult.

Azért próbálok nyitott szemmel járni, mert baromira hiányzik már egy igazán kiadós RPG. Az már csak hab lenne a tortán, hogy ha ülések idején nem kéne pluszban ezrekért tömegközlekedni is.

[ Szerkesztve ]