Az a baj szerintem itt Hungarisztánban, hogy az emberek többségében a legminimálisabb kultúra se található meg. A figyeljünk egymásra itt nem létezik, mindenki csak a saját érdekét nézi. A kölcsönös tisztelet itt még az idegen szavak könyvtárába se fér bele. Az autós reggel, aki le akar szorítani az útról (mert ugyebár én hogy képzelem, hogy itt közlekedem, szívódjak csak fel), a gyalogos, aki anyáz, hogy mért a járdán megyek (mért nem inkább megyek a csuklós buszok között a halálba), és a maximálisan kulturált kerékpáros, aki a külső sávban repeszt a kocsik között, mert ő a májernek hiszi magát. A Margit hidas történetről meg már ne is beszéljünk...
Az egész CM-nek nulla értelme van. Az erőfitogtatás nagyon szép, de mit értek vele? 2004 óta megy a bohóckodás, szinte csak fikarcnyi eredményekkel. Húsz éve lopnak csalnak és hazudnak a kedves városi vezetők az európai kulturális világvárosunkban, de természetesen négy évenként fűt-fát mindig megígérnek, amiből érdekes mód soha semmi nem lesz. Így nem csoda, hogy a kerékpáros úthálózat a béka se**e alatt van, és akkor csak a kerékpáros utakról esett szó, és a városunk többi rákfenéjéről nem is esett szó (az egy egész lexikont kitenne). Szörnyű azt látni, hogy a szomszédaink mennyivel előrébb vannak, és mi meg hol tartunk.
Igazából amíg nem lesz változás ezekben a dolgokban, ne várjunk itt csodákat, mert minden marad olyan balkáni, mint amilyen mostanság is...