Pont hogy a szellemi fogyatékosokat tudják "ingyen" (sőt, pénzt spórolva) integrálni és ma a pénz beszél... Őket csak be kell tenni egy osztályba az ép gyerekek közé és lesz ami lesz. Mindegy, hogy elméletben hogyan kellene történnie az integrálásnak, a gyakorlatban csak ennyi történik. Az még a szerencsésebb eset, ha az iskolának vannak saját, teljes munkaidős szakemberei a tanárok mellett. De egy falusi iskolának jellemzően nincsenek, csak "kijár" valahonnét a pszichológus és gyógypedagógus heti 1-2-3 alkalommal. Természetesen délután, amikor a problémás gyerekek már ott sincsenek, legtöbb szülő meg nem fogja visszavinni hozzá...

A szellemi képesség alapján történő szegregációt sem tartom szerencsésnek. Hol húzzuk meg a határt??? Az IQ szint önmagában kevés a döntéshez. Egy alacsonyabb IQ-val rendelkező, de könnyen kezelhető, tanárral-osztállyal együttműködő, legfeljebb a tanagyaggal küszködő gyerek közel sem jelent akkora problémát, mint egy picivel magasabb IQ szintű, de nehezen kezelhető gyerek.

Azt viszont szomorúnak tartom, hogy a szelemmileg ép, de súlyosabban testi fogyatékos gyerekeknek szinte esélyük sincs az integrált oktatásra. Az is igaz, hogy sokkal kevesebben vannak (még az együttes testi-szellemi fogyatékosság is gyakoribb), így rájuk építeni nehéz, illetve nagyon sokba kerülne.