Antropogén időjárás-módosítás

Mekkora hatalom az, ha képesek vagyunk egy nagy kiterjedésű természeti folyamattal küzdeni? – írta: Szevam, 4 hónapja

Az időjárás módosítás történelme

Szeretném Veletek megismertetni, hogy a civilizáció során mi mindent tettünk meg annak érdekében, hogy terményeinket, épületeinket, javainkat megvédjük a jégesőtől és viharoktól (esetleg támadástól?).

Hirdetés

A Hettitákat (i.e 1500-as évek) tartják az elsőknek, akik megpróbálkoztak az időjárás módosításával. Nyilaikkal lőtték a viharfelhőket, hogy a bennük lakozó ártó szellemeket megöljék [1] Az időjárás módosításáról a későbbiek folyamán a középkorból kerültek elő írások. Konkrétabban Európa területéről. Akkoriban úgy hitték, hogy az erőteljes hang elűzi majd a felhőket. A hiedelem hozzánk, Magyarországra is begyűrűzött. 1723-tól hivatalos hatósági szövegezés alapján esküt kellett tegyenek a csőszök (mezőőrök), hogy ők "elé harangozni" fognak, azaz a vihar érkezését a viharharang kongatásával és imádkozással fogják várni. Úgy vélték, Isten meghallgatja majd imáikat és eloszlatja a felhőket. Ez a módszer az 1900-as évek közepén teljesen feledésbe merült, mivel megszüntették a nagy szőlősöket (eltávolították a szőlőtőkéket) [2]. Néhány helyen, mind a mai napig megtalálhatók ezek a harangok. Hallgassatok meg egyet, ami ma is üzemben van Jászágón.

Későbbiek során megfigyelték, hogy a csaták közelében nagyobb valószínűséggel képződik csapadék. Úgy gondolták, hogy ez, az ágyúk hangerejének köszönhető. M. Albert Stiger találmánya jóvoltából már a XX. század előtt lehetőség volt viharágyút vásárolni. 1896 körül az 1. képen látható 2 m-es eszköz volt elérhető. Ezek úgy néztek ki, mint valami túlméretezett megafonok. Leginkább Ausztriában és Olaszországban (1899-ben 2000 db-ot működtettek) terjedt el a használatuk. Az eszközt jó befektetésnek tartották. Egy berendezés akkoriban 4 frank volt, írja a Le Petit Journal 1901 július 7-ei kiadásában. [3] [4]


1. kép forrása

A későbbiek folyamán már hat méter magas berendezéseket is lehetett kapni. Úgy működött, hogy az acetilén és az oxigén keverékét meggyújtották a gép alsó kamrájában, ami felrobbant. Robbanás - ami 120 dB-t is meghaladta - áthalad a teljes eszközön, majd kiérve lökéshullámmá alakult. A lökéshullám hangsebességgel haladt tovább keresztül a felhőkön. Az akkori gyártók állításai szerint, ez a mechanizmus megzavarja a jégszem képzését. Hosszú évekig használták, de rájöttek, hogy nem hatásosabb a hettiták és a csőszök megoldásánál. Később előfordult, hogy kormot raktak bele, amit kb. 300 méter magasra sikerült fellőni. [5]

2. kép forrása

Ugyan tudjuk már, hogy a gyakorlatban nem a lökéshullámok oszlatják szét a jeget, hanem az apróbb kondenzációs magvak, mégis vannak, akik hisznek benne. A modernebb jégágyúk hanghullámokat bocsátanak ki. Egy jelenleg is működőképes jégágyú Derecskén található. Érdemes meghallgatni a hangját.
A Volkswagen (Mexikóban) is ehhez hasonló típusú eszközzel védekezik a jégkárok ellen. A mexikói földgazdák felkeresték őket, hogy hagyják abba a viharágyúik használatát, mert ahogy eldörrennek, rögtön kiderül az ég és nem esik az eső. Így a terményeik ezzel egyetemben a megélhetésük is veszélyben van. A VW erre azt a választ adta, hogy hálókkal fogja védeni az újonnan gyártott autóikat. Hasonló helyzetbe került a Nissan is, őket a viharágyú erőteljes hangja miatt keresték fel a környéken élők (Amerika). A Nissan azt állítja, hogy jól működik a berendezés. [6] [7]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények