Ééééééééés igeeeen, 3 hét után újra van itthon net.
Gyorsan el is mondom, hogy mik történtek velem mostanában.

A TOP 5:

1. Tegnap éjjel a fejemre szakadt az ágyam felett lévő polc. Oltári szerencsémre nem csapott agyon a sok, nehéz tankönyv (pl. Atkinson Pszichológiája, vagy a Fejlődéslélektan című röpke irományok. Darabonként vannak vagy 3 kilósak). Arra ébredtem, hogy fáj az arcom, és beborítanak a könyvek. A polc meg a fejem felett lógott, szinte a levegőben. Ez ilyen egyszerű deszkalap, két konzollal felcsavarozva a falra.
Mire valamennyire realizáltam, hogy mi is történt, és hogy valóban megtörtént-e (hajnali 2 óra volt), elkezdtem a könyvek jótékony sátra alatt megoldási stratégiákon gondolkodni. Valahogy ki kell jutnom a könyvek alól, és kiszedni a falból a polcot, mielőtt még az is rámzuhan, és akkor kampec doloresz. Aztán a könyveket elsuvasztani máshová.
Végül sikerült áttörnöm a keménytáblás papírkötegek rengetegét, majd a polcot megragadni, mely így azonnal a kezemben is maradt. Tiplistül kijöttek a csavarok.
Atkinsont és a többi pszichós 3 kilós okoskodást meg feltettem a szekrény tetejére, bár nem voltam arról meggyőződve, hogy nem ugranak rám, amint újból elalszom.

2. Na, kiakirály, kivett a nagy havak előtt új téligumikat? Hát éééén!

3. Közeleg életem első közigazgatási hivatali ellenőrzése. Nem azt vizsgálják meg, hogy mennyire voltam jó családgondozója egy-egy családnak, milyen segítséget nyújtottam nekik, hanem azt, hogy a törvényben előírt adatlapok ki vannak-e töltve. Magyarország, bürokrácia a neved.

4. Vége lett az angolnak! Sőt, hiába folytatom majd, esetleg, Julie megy vissza Spanyolországba és nem ő fog tanítani. Nagyon jó tanár. A tanfolyam végi felmérőt 76%-ra töltöttem ki, pedig sok közöm nem volt eddig az angolhoz. Iskolában mindig németes voltam, gimiben második nyelvként latint nyomtam.
Sokat gondolkodtam, hogy akkor mégis hogy sikerült mégis bekerülnöm egy angol tanfolyam 'Intermediate' szintjére. Hát, 200-as IQ kizárva. Aztán rájöttem, hogy az egészet annak köszönhetem, hogy a 90-es években, még általános iskolásként elég sok amerikai ember volt a környezetemben. Fél évig nálunk lakott egy amerikai lány, a szomszédnál egy évig szintén egy amcsi pár, aztán meg már ők hozták az ismerőseiket. Szóval mint a szivacs, szívtam magamba az angolt, és mint tudjuk, a gyerek agya tényleg olyan mint a szivacs, nagyon könnyen tanul.
Aztán megismerkedtem a barátommal, ő meg elkezdte nézetni velem a South parkokat szinkronizálatlanul felirattal, aminek kvázi függője lettem. Asszem eddig minden részt láttam.
Szóval ragadt rám az angol, mint a légypapírra a légy.

5. Még holnap se lesz fizetés, pedig nem biztos, hogy ennyi gázolajjal még be tudok menni dolgozni.

Remélem élvezetes olvasmány volt, üdv újra mindenkinek itt!