Igen, ezt csinálom a gyakorlatban, csak nem a nyaralómnál, hanem a családi házamnál, otthon Ha rohad a kaszálék, akkor rossz a szén-nitrogén aránya, de lehet csak rossz szóhasználat. Bőven jó az is mulcsnak, nem túl nagy, mondjuk egy málna/szeder/mézalmácska sor aljába tökéletes, de ha komposztálni akar az ember ahhoz se kell ennél apróbb - sőt, pont az apróra nyírt fű fog berohadni, mert nem lesz elég levegős.

A csóványról te írtál, azért írtam h nem baj ha növekszik az. nem tudom, elég sok gyerek jár nálunk, saját még nincs, de nem szoktak a csalánosba mászni. tudják hol van... náluk is van.

Kaszálni nem nagyobb szívás szerintem, rutin kérdése. Én pl már kézi kaszával megyek neki, az se nagyobb kihívás sokkal. Füvet nyírni ráadásul eleve csak kb tökéletesen sík terepen lehet amúgy, ez se feltétlen adottság.

#29685 A gyomritózás, folyamatos fűnyírózással nem is fog beállni, s jönni fog a parlagfű is. A bolygatott - pláne a fedetlen - talajfelszín olyan mint egy seb a bőrön, ami először hegesedni akar. Ha nem hagyod hogy azok a pionír növények, amik ezeket a zord körülményeket kibírják elszaporodjanak ott, s "elvégezzék" a dolgukat (pl talajt lazítsanak ha tömörödött, nitrogént kössenek meg, szivárogtató részeket hozzanak létre gyökerükkel, ásványi anyagokat hozzanak fel s mindeközben takarják a talaj felszínét) akkor soha nem fog megjelenni az a növény, ami igényesebb. Folyamatosan visszarontod a talaj állapotát, majd küzdesz a "gaz" ellen, hogy ne szaporodjon el. Kevésbé természetes megoldás lehetne még a teljes talajcsere, persze ez hosszabb távon akkor se garancia, hogy jó marad, kérdés mennyire avatkozol bele.
A kertben egy igazi kártevő van, s az maga a kertész

De igazából messze mentünk, én csak annyit akartam mondani, hogy nem feltétlen csak az a szemléletmód van egy kerttel, hogy folyamat ásunk, kapálunk, gazolunk, gyomirtózunk, permetezünk és füvet nyírunk, csak a köztudatban ez a bevett.

[ Szerkesztve ]