A kamerák mindg kénytelenek a szenzoruk által kapott képet adott dinamikatartományra és bitszámra redukálni a szokásos formátumokhoz. Ugye tipikusan 8 bit RGB.

Kivére a RAW formátum, amiben még elérhető nagyobb dinamikatartomány is.

TV-nél a HDR gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kamera szenzortól kezdve a mastering és grading folyamatokon keresztül továbbviszik ezt a nagyobb dinamikatartományt egészen a képernyőig. Mintha RAW képekből álló videót néznél... Ez már előrevetíti a számításigényt is

Tipikus péda az alkalmazásra az, amikor egy ház oldalát nézed akár a nappal szemben. A szemeddel tökéletesen látod a ház árnyékos oldalát és a fényes égboltot is egyszerre. Ugyanakkor elég komoly fotóaparátus kell hozzá hogy ez egy képen is így megjelenjen. Persze lehetséges összenyomni a dinamikát, és akkor jön a fotós HDR effekt, amit nem mindenki szeret.

Mivel a TV aktív megjelenítő, így a kontraszt és fényerő pontos ismeretében lehetőség van HDR videóanyagban megörzött dinamikatartomány szélesebb tartományba való leképzésére. Ugyancsak fontos a bitszám növelése is, mivel a 16 - 135 RGB fokozat kkicst kevéske már, jól láthatók az árnyalatok közötti lépések nagyobb felületeken.

Szerintem

[ Szerkesztve ]