Ami kérdésként felmerült bennem, hogy az amerikaiak is ugyanennyi bénázást összehoztak?
Elég sokat, igen. Arra nem vállalkoznék, hogy összemérjem a kettőt, és győztes hirdessek.
A teljesség igénye nélkül:
Mercury-Redstone 4: Gus Grissom űrrepülésénél a tengerre való leszállás után beindult az ajtót lerobbantó robbanócsavarok rendszere, és a nyíláson át pillanatok alatt megtelt a kapszula belseje, Grissom majdnem megfulladt, mert hiába jutott ki a kapszulából, az űrruhája is kezdett megtelni vízzel, és aláhúzta a súly. Végül nagy nehezen felkapaszkodott a helikopterről alálógatott mentőövre, és sikerült kihúzni a vízből.
Gemini-6(A): Ez lett volna az első dokkolás az Agena célrakétára. A terv az volt, hogy az Atlas-Agena elindul, majd utána indítják a Gemini-6-ot, és dokkolnak hozzá. Csakhogy az Agena hat perccel az indítás után felrobbant a levegőben. A Gemini indítást lelőtték, majd áttervezték úgy, hogy a Gemini 7 repülés közben fognak űrrandevúzni a másik űrhajóval (dokkolni nem tudtak volna). Csakhogy az indítóálláson a hajtóművek beindítása után másfél másodperccel leálltak - a legénység nem katapultált, szerencsére. Ugyanis a helyzet az, hogy a Gemini mentőrendszere katapultülés-elvű volt (a'la Vosztok), csakhogy tiszta oxigén légkörben. Ha katapultáltak volna, valószínűleg a legjobb esetben is meggyullad az űrruhájuk, és kérdés, túlélik-e egyáltalán az egészet a kis magasság miatt. Három nappal később viszont sikeresen elindultak a világűrbe, és randevúztak a Gemini-7-el.
Gemini-8: Neil Armstrong első űrrepülésénél miután összedokkoltak az Agena célrakétával, egy meghibásodás miatt az automatika folyamatosan működtetésbe hozta a kormányfúvókákat, ami miatt az űrhajó össze-vissza pörgött, egy ideig kézzel kompenzáltak, aztán nem volt már elég, ezért leváltak az Agena-ról, ám tovább folytatódott a vad pörgés, a végén másodpercenként egy teljes fordulattal. Ekkor átváltottak a fékező-hajtóművekre, és azzal állították le a pörgést. Viszont a szabály az volt, hogy ha bármi okból beindították a fékező-hajtóműveket, akkor azonnal meg kell szakítani az űrrepülést, így vész-visszatérő forgatókönnyvel lehozták az űrhajót...
Apollo-12: Az emelkedés közben kétszer csapott villám a rakétába, az első kiütötte az üzemanyag-cellákat, a második a navigációs rendszert. Az előbbi fél perc után újraindult, aztán az utóbbit is helyrehozták. Miután mindent ellenőriztek, úgy döntöttek, hogy indulnak tovább a Holdra....
Ha csak az emberes űrrepüléseket nézem, eleve több megoldás versenyzett menet közben, a Gemini-programot is próbálták életben tartani, volt terv Gemini-vel megvalósuló Hold-megkerülésre, sőt, Holdraszállásra is úgy, hogy egy kis rakétakerettel szálltak volna le, amelybe űrsétával kellett átszállnia a leszálló űrhajósnak.
A könnyű leszálló modul, amit először a Gemini Lunar programhoz terveztek
Az X-20 / Dyna-Soar mini katonai űrrepülőgép-programot kb. másfél évvel az első indulás előtt állították le, már megvoltak az űrhajósok is (többek között az első fekete bőrű űrhajós-jelölttel, de a legelső repülést egy bizonyos Neil Armstrong hajtotta volna végre, aki után a Gemini, majd Apollo-program űrhajósa lett).
Ott volt a légierő Blue Gemini, majd Gemini B programja, és a MOL kéműrállomása. Gyakorlatilag hónapokkal az első MOL elindítása előtt lőtték le az egészet a fenébe.
Szóval azért a túlparton is voltak érdekes és furcsa dolgok...
[ Szerkesztve ]
