A Vozduh rész félreérthető.

A Vozduh nem lítium-hidroxidot használ, hanem PSA (Pressure Swing Adsorption) elven működik és zeolit ágyakat használ.

A hő alkalmazásának fő oka a Vozduh-ban a CO2 elnyeletőágyak (három van belőle) előtti szilikagél alapú párakivonó ágyak működtetése, azon belül az éppen nem kivonó ágyak kifűtéssel regenerálása.
Mivel a zeolit CO2 szűrőn a víz is fennakadna, ezért azt előtte ki kell vonni. Erre van a szilikagél ágy.

Két szilikagél ágy van. Az egyiken a hideg beáramló levegő áramlik át, ez vonja ki a párát. Ez persze idővel telítődik.
A másik ágyon már a CO2 elnyeletőt elhagyó felfűtött kimenő levegő áramlik át. A hő hatására a szilikagél kiadja a párát amit előzőleg elnyelt.
Mikor az egyik ágy telítődik, akkor a két ágy funkciót cserél egy szelep átváltásával.
Így a Vozduh pár percenként váltogatja a három CO2 elnyelető ágyat és a két párakivonó ágyat, jó hangosan kattogva.

A Vozduh három főre van tervezve tehát amikor a Miren (ahova a Kvant-2-vel került fel) háromnál többen voltak akkor mentek mellette a lítium-hidroxid elnyeletők is.

Ami még majd elő fog kerülni a CO2 kivonás témában az az ISS-en használt amerikai űrruhákon az utóbbi pár évben bevezetett METOX (ezüst-oxid alapú) elnyeletője amit kifűtéssel lehet regenerálni.

Köszi a kiigazítást. Akkor én valahol ott mentem tévútra, hogy a Vozduh kapcsán is előkerült a lítium-hidroxid. De akkor ezek szerint az csak másodlagos CO2 mentesítésre van. Ma is tanultam valamit.

Köszönöm ezeket a remek cikkeket és majd a folytatást is olvasom.

Minden tiszteletem a cikk írójának!Hatalmas lett!

Elvileg rengeteg hely van "odakint", csak macerás hogy mindig be kell öltözni ha az ember pakolni akar valamit. Nameg nem lehet akármit kint tárolni.
Az egyik zsilip mellett lehetne telepíteni egy drótvázas "szobát" üvegszálszövet hevederhálóból kialakított falakkal. Ha megtelik, akkor egyben hozzá lehet drótozni a visszatérő Progressz-hez, had égjen.

Mikrometeoritok?...

The module will be used to store up to 130 cargo transfer bags in an effort to free up additional space aboard the station...

Felvitték kipróbálni, megtetszett, úgy maradt.

Van egy tippem, hogy ha lesz még szabad hely, akkor visznek fel majd még másikat (nagyobbat?) is

Kétlem, egyre valószínűbb, hogy a NASA 2024 után kiszáll az ISS-ből. Én inkább arra tippelek, hogy a Lockheed Martin és Bigelow nekiáll versenyezni, ki csinálja a Deep Space Gateway moduljait. Bigelownál van a térfogat / tömeg előny...

Az ISS-nek terveznek konkret utodot, vagy egyelore csak a Deep Space Gateway van tervben? Csak mert gyors utananezes alapjan az egy ISS-nel sokkal kisebb/korlatoltabb valaminek tunik, cserebe a hold korul kering, ha jol ertem.

Nincs tervben a NASA-n belül. Az ISS sorsa erősen kérdéses, a NASA benne lenne, hogy más országok / űrügynökségek, vagy akár kereskedelmi partnerek működtessék tovább, de a NASA (legalábbis a vezetése) ki szeretne maradni belőle. Egyszerűen a jelen költségvetési számokba az ISS mellett nem igazán fér bele más nagy volumenű személyzettel ellátott űrprogram, pláne, ha a méregdrága SLS / Orion párosra építik. Márpedig arra kell építeni...

Én viszont ~ 70% esélyt adok neki, hogy a dolgok nem a (jelenlegi) tervek szerint fognak menni, és végül az ISS (esetleg csonkított változatban) legalább 2035-ig szolgálatban marad

Én sem azt mondtam, hogy az ISS-t belevezetik a légkörbe, csak azt, hogy a NASA kiszáll belőle.
Azt nem tudom, hogy életképes lesz-e a NASA nélkül, de az opció él.

Nekem ezzel kapcsolatban mindig az jut az eszembe hogy egy ilyen komplexum meddig maradhat müködésben. Mert már a Miren is volt olyan hogy panelek mögött ilyen joféle vizgömböket találtak amik nem éppen voltak sterilek : D

Tehát mikro gravitációban a kosz, baktériumok mennyire vágják tönkre a körülményeket.

Azt sose értettem (nem csak itt, hanem pl. az Airbus A380-asnál se), hogy mi a bánatért nem egy helyen gyártják az egészet, és akkor nem kellene a bazi nagy elemeket ezer kilométerekről irdatlan bonyolult módon szállítani. Csak a nyersanyagokat kellene, az meg vonattal sima ügy. Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb stb-bb...

A kettő eltérő körülmények szülötte.

A szovjet esetben az indítóállás (a mai Bajkonur) alapvetően egy kényszer szülötte hely, ez a legdélibb pontja az országnak, amelynél észak-keletre haladva nincs sűrűbben lakott település vagy ország (avagy tenger, ahol a lepotyogott elemeket esetleg az USA felnyalábolhatja). A tervező- és gyártóhelyeket pedig a szovjet idő szülte helyükön voltak. Senki sem akarta a mai Kazakhsztán területére "száműzni" a gyártást, mert akkor minden egyebet ide kellett volna szállítani (hovatovább Kazakhsztán eléggé száraz hely, ahol vízhiány is előfordult eleve). Ráadásul a gyártással foglalkozó irodák és gyáregységek eredetileg csak "mellesleg" foglalkoztak az űriparral, eredendően főleg katonai rakétákat és robotrepülőgépeket gyártottak (még az 1950-es és 60-as években, de Cselomej tervezőirodája a mai napig például).

Az EU és az USA más okból lőtte magát lábon. Ott a politika miatt lettek szétszórva a gyáregységek. Az Egyesül Államokban különféle államok nem kapnak közvetlenül a központi költségvetésből pénzt, de a katonai és állami megrendelések nagyban meghatározhatják egy állam helyzetét. Emiatt kerültek a NASA központjai az ország különböző államaiba: politikai szinten nem volt vállalható, hogy mindent Floridába telepítsenek, mert ott vannak az idítóállások.

Az EU / ESA hasonló eset, a ESA által pénzelt Vega és Ariane 6 rakétaprogramban az "arányosnál" több pénz csapódott volna le Olaszországban, így az Avio (az olasz cég, aki szilárd-hajtóanyagú rakétákra specializálódott) kénytelen volt a kompozit szerkezeti elemek gyártásának egy részét Németországba kiszervezni / Német alvállakozókat bevonni, mert hát a dolog úgy néz ki, hogy ha Németország X arányban pénzeli a programot, akkor elfogadhatattlan, hogy X(-n) arányban részesüljenek német cégek a megbízásoknál.

Az Airbus ugyanez pepitában...

Ezen felül sosem érte meg felhúzni kvázi egy várost a gyártásra, odarántani mérnökök tízezreit, hogy aztán, ha nincs éppen munka, ott álljanak üresen a házak, a mérnökök meg meló nélkül.

Csináltak azért az oroszok ennél cifrább dolgokat is...