@csongi: Szerintem UnA alapvetően jó irányból "támadta meg" az idézetet. Az űrkutatással kapcsolatos fejlesztések egy jó része a Földi technológiák fejlesztéséből profitálhat, lásd még mikroelektronika, kommunikáció, energiaforrások (RTG, atomreaktor, fúziós reaktor, stb.), optika, stb.

Hogy egy élő példával jöjjek, a cubesat-ok elterjedését a mikroelektronika fejlődése tette lehetővé.

Értem, hogy te hogy értelmezed az idézetet, itt csak azt kell észrevenni, hogy nem 'vagy', hanem inkább 'és' a helyes útirány.

Az pedig, hogy mennyi mindent pazarlunk, az azért rossz példa, mert sokkal hétköznapibb szinten is akkor rá lehet sütni mindenre, hogy 'pazarlás', kezdve hogy a fogyasztói társadalomban sokan félévente lecserélik a telefonjukat vagy 1000 dolláros procival meg videókártyákkal nem csinálnak mást, "csak" játszanak, hogy a PH! lapcsalád profiljára mutassak például.

Tehát nem kell a Monacoi Formula-1 versenyig elmenni...

@Clorf: Csongi alapvetően nagyszerűen megválaszolta a kérdésed, tehát csak megerősíteni tudom: per pillanat a Holdnál messzebb nem jártunk még, sőt, az elmúlt cirka 45 évben az Alacsony Föld Körüli Pályát (LEO) se hagyta el ember. Ha már ott tartunk, hogy évekig tartó mélyűri űrmissziókkal kapcsolatos tapasztalatunk lesz, akkor célszerű ilyesmibe fogni.

A Mars pedig nem ok nélkül népszerű "célpontja" az űrkutatásnak: 'közel van', tehát könnyű eljutni oda, és van némi gravitáció. A kisbolygóövezetbe való emberes felderítő missziók már éves időtartamokban kell, hogy gondolkozzanak. Ennyi ideig a gravitációt nélkülözni már nagyon veszélyes, amire két válaszunk lehet (most legalábbis). Az egyik a forgó modulos űrhajók / űrállomások, amivel most még nincs tapasztalatunk, és nagy méretű / drága űrjárművek kellenek hozzá, vagy pedig olyan űrhajósokat kell találni, akik feláldozzák magukat a cél érdekében, és nem bánják, hogy annyira el fog sorvadni a testük, hogy soha többé nem térhetnek vissza a Földre....

@Puma K: Azokat amik darabokban vannak de még használható adott részei, miért nem gyűjtik be robotokkal és hasznosítják újra?

Egyfelől fejlődés van - ma például az Egyesült Államok csak úgy engedélyez bármiféle űrjármű-indítást, ha a jármű és a teher (műhold, űrhajó) konkrét elképzeléssel rendelkezik az élettartamára vonatkozólak. Alacsony Föld körüli pályán a légkörben való elégetés, magasabb pályán pedig un. graveyard-pályák (temető-pályák) használata.

A szemét begyűjtése azért nem opció még, mert egyszerűen túl drága, amit valakinek ki kellene fizetni. Erre pedig még senki sem vállalkozik önként, és senki sem fizeti ki. Ahogy arra sem akarnak senkit kötelezni, hogy egy GEO vagy MEO pályán keringő műholdat visszahozzon és elégessen a légkörben (vagy távolódó pályán végül is a Napba vezessék), mert ahhoz a műholdnak rengeteg plusz üzemanyagot kell vinnie, ami ismét jelentős többletköltség...