Az Apple azért nem fogadja el a profit alapú elvet, mert onnantól kezdve minden alkatrészre ugyanezt lehetne alkalmazni, ami tönkretenné az üzleti modelljét.
Az Apple adott termékeken realizált profitja azért magas, mert a hardver árába van beépítve az OS, szoftverek és szolgáltatások költsége is, azaz a felhasználó nem csak magáért a hardverért, hanem a teljes ökoszisztémáért fizet. A droid esetében is fizetsz az ökoszisztémáért, csak a hardverér cash-ben (kevesebbet) a gyártónak, a többiért meg a személyes adataiddal a google-nek. (Hogy kinek melyik éri meg jobban, az most a téma szempontjából másodlagos.)
Az Apple azért tud magas profitrátával dolgozni, mert kevés fajta terméket értékesít nagyon nagy mennyiségben. Így a beszállítóival olyan nagybani dealeket tud kötni, amit más gyártó nem, mert csak kevés piaci szereplő tud százmilliós nagyságrendben ugyanabból a hardverből értékesíteni, azaz százmilliós nagyságrendben ugyanolyan alkatrészeket rendelni. Ezek a dealek nem egyoldalúak, azaz jó a beszállítónak, mert hatalmas megrendelésekhez jut és nyilván jó az Apple-nek is, mert jelentős árkedvezményeket kap, amivel magasan tarthatja a profit rátáját.
Az egész rendszer tehát arra épül, hogy ha valamiből többet veszel, akkor az eladónak megéri alacsonyabb áron adnia.
A beszállítóknak pedig semmi közük ahhoz, hogy a vevőik a végtermékeiken mekkora profitot realizálnak, mert a kedvezményt a nagybani megrendelésért adják, a végtermék sikeréért pedig nem ők viselik a felelősséget, a leszállított alkatrészekért akkor is megkapják a pénzt, ha egyetlen telefont sem adnak el.
A qualcom tehát csak azért tud szívózni a "proft arányában határozom meg az árat" módszerével, mert más beszállító (még) nem teszi. Ha minden beszállító lecsípne pár százalékot a végtermék árából, akkor az egész rendszer összedőlne és senkitől nem rendelnének semmit.
Amúgy a konkrét esetben pont az a probléma, hogy nem kedvezményt adtak, hanem a bemondott extra felárból csíptek vissza. Ez a "milyen jó fej volt Lenin elvtárs, hiszen közénk is lövethetett volna" logika.
Az pedig, hogy az adott üzlet megkötése mennyiben beleegyezés az árképzés szabályaiba, az első sorban jogi kérdés, felesleges belemenni, mert nem ismerjük a szerződéseket.
Mellesleg az Apple nem emelt árat. Új termékeket dobott piacra, amik drágábbak, mint az korábbi modellek, miközben a régebbi, de továbbra is forgalmazott telefonok árát csökkentette. A qualcom ugyanakkor ugyanazért a termékért kér többet csak azért, mert más, drágább termékekben is ugyanazt használják.
A fejlesztési költségekre sem lehet tehát hivatkozni, mert azok már bőven megtérültek a korábbi modelleken.
@50:
Az egész perpatvar természetesen megmaradhatna a két cég belügye, csakhogy a qualcom nem legális módszerekkel próbál monopol helyzetben maradni, hogy az agyrém árképzési szisztémáját lenyomhassa a többiek torkán. Ezen egyszer már megbuktak, a mostani bírósági eljárás majd eldönti, hogy az apple esetében is alkalmaztak-e illegális módszereket.
[ Szerkesztve ]
