Te elfogadnád, hogy csak neked kétszeres áron adják a kenyeret, mint a szomszéd Gipsz Jakabnak mert Te kétszer annyit keresel, ezért kétszer annyit lehet lehúzni rólad? Ha pedig kifogásolod, akkor azzal jönnek, hogy kérj fizetésemelést?

Valoszinü nem a sarki boltban akarják megvenni hanem egyedi megállapodás szerint,ennek ennyi a másiknak annyi

Ahogy elfogadott, hogy ha többet keresel, akkor többet adózol, ha több pénz van az értékpapír számládon több állományi díjat fizetsz.
Egy terméknél, ahol a fejlesztési költség jóval meghaladja a több évre vetített gyártási költséget, ott szerintem az egyik legfairebb megoldás a piacon, ha abban arányban fizetnek érte, amilyen arányban hasznot tudnak húzni belőle.

"Az Apple, amely közismerten a túlárazott termékei miatt termel extrém volumenű nyereségeket, amiatt sír, hogy egy beszállítója magas licencdíjat állapít meg egy olyan termékére, amivel nagyjából egyedülálló (volt) a piacon akkor..."

Na igen, ez nagyon almás... Nem véletlenül utálom őket. Alapvetően jók a termékeik, de az azokat körülölelő hisztéria (is) egészen szánalmas, az árazásuk meg szimplán nevetséges. Persze mindenki csak a másik gyártónál veszi észre az "extraprofitot", de az Apple-től ez akkor is egészen nevetségesen hangzik. Majdnem olyan, mintha egy arabusoknak dolgozó, dollármilliókért ékszereket készítő ötvös arra panaszkodna, hogy a törtarany ára 5%-ot emelkedett .

Bár ez nem pusztán Apple-specifikus, de szépen lassan eljutunk oda, hogy az annak idején 100 ezerbe kerülő csúcsmobilok lassan félmilláért lehet majd csak megkapni...

"ugye a qualcomm meg betiltatta az apple telefonok forgalmazását.... Amiről nem tudjuk, hogy mennyire jogos, nyilván ezért kellett letétet is adniuk a vizsgálat idejére..."

Minden bizonnyal eléggé az, tudják, hogy nagyon sok pénz forog kockán. Az persze egy kérdés, hogy (jogilag) igazuk van-e, és egy másik, hogy hogy dönt a bíróság ...

Olvass már vissza, pl. Cifu hozzászólásait!
A Qualcomm a telefon árát veszi alapul a licenszdíj kiszámításánál, nem pedig a SoC árát!
Le kell szögeznem, hogy ezzel én magam sem értek egyet, mert szerintem visszás a végtermék árát alapul venni, amihez annyi minden hozzájárul (R&D költség, marketing, alkatrészárak, stb.). Tehát egy aranybevonatú, swarowski kritsályokkal kirakott készülék után miért kéne többet fizetni ugyanazon SoC+licensz kombóért?

A másik dolog viszont, hogy az Apple eleve kapott egy kedvezményt ($12-20 helyett $7.5), tehát elvileg elfogadta ezeket a szabályokat. Ezek után egy $1-os emelés miatt ekkora patáliát csapni, miközben ők maguk jelentős áremelést hajtottak végre a 2018-as modelleknél, több mint érdekes! Tehát az Apple simán megtehette volna, hogy a +$1-os bekerülési költséget simán áthárítja a vevőkre (tehát a $799-os készülék került volna $800-ba!).

@janeszgol Veszem észre! Visszi őket a lendület, meg az évek alatt kiépített vevőkör. Csak aztán lassan nekimennek a falnak, és hirtelen majd rájönnek, hogy a prémium anyaghasználat, az excluzivitást sugalló magas ár, és az iOS kiforrottsága 2019-ben nem jelent semmilyen versenyelőnyt már.

@nuke7 Hol írtam, hogy ezen költségeket nem kell fedezni? De az Apple-nek még így is baromi nagy a profitrátája. Nem hinném hogy pont $1 licenszdíj emelés rontaná le annyira, hogy a részvényesek jajveszékelni kezdenének. De akkor meg csesszék meg, dobják rá a végfelhasználói árra. A vevők észre se veszik.

@Reggie0 De ugyanaz a SoC + a hozzátartozó licensz a $200-os telefonban is ugyanazt nyújta, meg a $1000-osban is. A különbség a két telefon között pont nem a 4G-s modemben van, hanem a többi alkatrészben (készülékház, kijelző, stb.).

Sárkányvölgy Értem én, de ez így nagyon sarkos, mert nyilván nem ugyanolyan minőségű légszűrő kerül a két eltérő árkategóriájú autóba. Amúgy bizonyos autógyártók tényleg pofátlanul árazzák a szervizeknek/vevőknek(!) az alkatrészeket, pedig ha tudnád mennyiért veszik a beszállítóktól (autóipari beszállítónál dolgozom, és tudom mennyiért adjuk, meg hogy mennyi az ára az UNIX-nál).

[ Szerkesztve ]

Na most képzeld el mekkora balhé lenne abból, ha az iPhone-ok végfelhasználói árát keresetigazolás alapján az éves bevételed adott százalékában határoznák meg, merthogy
"Egy terméknél, ahol a fejlesztési költség jóval meghaladja a több évre vetített gyártási költséget, ott szerintem az egyik legfairebb megoldás a piacon, ha abban arányban fizetnek érte, amilyen arányban hasznot tudnak húzni belőle."

Pont azért nonszensz ez a hozzáállás, mert ahogy senki sem tudja megmondani, hogy egy telefon milyen arányban járul hozzá a bevételeid növeléséhez, úgy egy modem chip esetében sem lehet eqzakt módon meghatározni, hogy hány százalékban növeli a termék piaci értékét. Mi van, ha nem az 5g, hanem a kétszer akkora kijelző felbontás miatt népszerű a termék? Akkor a kijelzőért kellene az apple-nek dupla árat fizetnie?
Agyrém.

A termék sikere az apple kockázata, a modemchip fejlesztési költsége pedig a Qualcomé. Ha az apple nem a telefon által termelt feltételezett haszon arányában határozza meg az iPhone árát, akkor miért lenne fair ezt az elvet követni az alkatrészek esetében?

A probléma itt nem azzal van, hogy ugyanannak a terméknek különböző dealek esetén különböző árai vannak, hanem hogy ezt nem valamiféle mindenkire általánosan érvényes szabályok mentén alakítják ki (pl. x darabszám felett y-nal olcsóbb), hanem "pofára", azaz neked személy szerint drágább a cucc, mert tőled többet akarunk lehúzni, mint Gipsz Jakabról.

nem tudom, hogy mennyire dolgoztál ekkora céggel - én se, csak tárgyalásig jutottam párszor - mert nem úgy működik, hogy akkor plusz egy dollár - 999 helyett 1000 ráadásul Tim Cook tipikusan az az ember, aki a költségeket szorítja le, szóval ez nem ennyire egyszerű...

a profitrátáért mert had kérjenek már elnézést - szerinted akkor az a grafikus is szemét aki 100 000 forintos óradíjjal tervez egy bizonyos cégnek arculatot ?! ( míg mondjuk valaki cég arculatot 10 000 óradíjért is csinál?)
1) nem tudod milyen a profitrátájuk
2) mi közöd van hozzá?
- ha fogyasztó vagy, eldöntheted, hogy veszel-e annyiért készüléket amennyiért adják
- ha partner vagy, megállapodhatsz velük különböző árakban - de azok nem fogyasztói árak és mindkét félnek megéri általában
- ha részvényes / befektető vagy akkor sem a profitrátájuk érdekel, hanem az osztalékod, vagy a részvény ár, ami csak kicsit van összefüggésben a profittal

(szóval igazából ez a profit dolog kb. csak a tulajokat érdekli maximálisan - ők tudják is - a többieknek igazából nincs hozzá köze... meg persze az államot ahol adózza a bevétel után a bizonyos összeget )

(#47) kpbendeguz: ez jó összefoglaló

[ Szerkesztve ]

Az üzleti világban is teljesen elfogadott dolog, hogy nem tud minden vállalat minden alkatrészt vagy szolgáltatást a legolcsóbb áron megszerezni. Nyilván törekednek rá, de rengeteg egyéb tényező van a képletben, például a szerződés időtartama, a darabszám, az egyéb feltétetelek pl mennyire rugalmasan lehet változtatni az igényt, milyen mennyiségi egységkben történik a szállítás, vannak-e extra kérések stb stb stb
Meg aztán mehet pofára is, részben, ha úgy gondolja egy vállalat, hogy valakiben hosszú távú stratégiai partnerre talált, akkor adhatja olcsóbban átmenetileg.
Nem vagyok jogász, úgyhogy meg nem tudom mondani, hogy mennyire erős egy ilyen jogi kereset, hogy nekem drágábban adják ugyanazt, mint másoknak.
Nekem ezek az árak úgy tűnnek, hogy az ár megegyezés szerint, nem fix listaár. Az Apple-nek ennyit sikerült kialkudni, másnak mást.
Lehetséges, hogy van olyan versenytörvény, ami ezt szabályozza, majd kiderül.
Nyilván az apple fan ebből annyit lát, hogy báncsák az applet, mert szegíny cég nem kapja meg olcsón az alkatrészt, más meg igen, brühühü, miközben még sok más dolgon is el lehetne gondolkodni az eset kapcsán.

Olyan dolgokat tulajdonítasz nekem, amiket nem írtam le sehol!
Persze hogy nincs közöm egy gyártó/szolgáltató profitrátájához, hol írtam ilyet? De véleményem lehet róla!

És a véleményem az, hogy mikor egy olyan cég, aki eddig is magas profitrátával dolgozott és a tavalyi évben jelentős áremelést hajtott végre a termékein, el kezd egy $1-os beszállítói emelésen pattogni, akkor az picit visszás és kissé röhejes!
Ahogy a 100.000Ft óradíjjal dolgozó grafikust is kiröhögném, ha amiatt pattogna, hogy 2019-ben 1000Ft-tal többe kerülne az Óázis Computernél a monitorkalibráció.

Végfelhasználóként max. eldönthetem, hogy ennek ellenére megveszem, vagy nem veszem meg az adott cég/szolgáltató termékét/szolgáltatását! (Írom mindezt iPad, iPhone és Watch tulajként!)

De akkor ugye az Apple is eldöntheti, hogy megveszi $8.5-ért a Qualcomm-tól a 4G modemet és a licenszt, vagy sem! Meg a grafikus is eldöntheti, hogy kifizeti a +1000Ft-ot a kalibrálásért vagy sem!

Ami meg a nagy cégeket illeti, inkább nem írom le, hogy milyen háttéralkuk folynak néha egy-egy nagy beszállítói projekt odaítélésekor. Fogalmazzunk úgy, hogy a megrendelő nem hülye, és megkéri az árát annak, hogy te nyerd a projektet...

[ Szerkesztve ]

minden gyártó ezt csinálja..
SŐT az Apple a legnagyobb cég és nem is adózik szinte semmit,kussba kéne maradnia!

Az Apple azért nem fogadja el a profit alapú elvet, mert onnantól kezdve minden alkatrészre ugyanezt lehetne alkalmazni, ami tönkretenné az üzleti modelljét.
Az Apple adott termékeken realizált profitja azért magas, mert a hardver árába van beépítve az OS, szoftverek és szolgáltatások költsége is, azaz a felhasználó nem csak magáért a hardverért, hanem a teljes ökoszisztémáért fizet. A droid esetében is fizetsz az ökoszisztémáért, csak a hardverér cash-ben (kevesebbet) a gyártónak, a többiért meg a személyes adataiddal a google-nek. (Hogy kinek melyik éri meg jobban, az most a téma szempontjából másodlagos.)
Az Apple azért tud magas profitrátával dolgozni, mert kevés fajta terméket értékesít nagyon nagy mennyiségben. Így a beszállítóival olyan nagybani dealeket tud kötni, amit más gyártó nem, mert csak kevés piaci szereplő tud százmilliós nagyságrendben ugyanabból a hardverből értékesíteni, azaz százmilliós nagyságrendben ugyanolyan alkatrészeket rendelni. Ezek a dealek nem egyoldalúak, azaz jó a beszállítónak, mert hatalmas megrendelésekhez jut és nyilván jó az Apple-nek is, mert jelentős árkedvezményeket kap, amivel magasan tarthatja a profit rátáját.
Az egész rendszer tehát arra épül, hogy ha valamiből többet veszel, akkor az eladónak megéri alacsonyabb áron adnia.
A beszállítóknak pedig semmi közük ahhoz, hogy a vevőik a végtermékeiken mekkora profitot realizálnak, mert a kedvezményt a nagybani megrendelésért adják, a végtermék sikeréért pedig nem ők viselik a felelősséget, a leszállított alkatrészekért akkor is megkapják a pénzt, ha egyetlen telefont sem adnak el.

A qualcom tehát csak azért tud szívózni a "proft arányában határozom meg az árat" módszerével, mert más beszállító (még) nem teszi. Ha minden beszállító lecsípne pár százalékot a végtermék árából, akkor az egész rendszer összedőlne és senkitől nem rendelnének semmit.

Amúgy a konkrét esetben pont az a probléma, hogy nem kedvezményt adtak, hanem a bemondott extra felárból csíptek vissza. Ez a "milyen jó fej volt Lenin elvtárs, hiszen közénk is lövethetett volna" logika.
Az pedig, hogy az adott üzlet megkötése mennyiben beleegyezés az árképzés szabályaiba, az első sorban jogi kérdés, felesleges belemenni, mert nem ismerjük a szerződéseket.
Mellesleg az Apple nem emelt árat. Új termékeket dobott piacra, amik drágábbak, mint az korábbi modellek, miközben a régebbi, de továbbra is forgalmazott telefonok árát csökkentette. A qualcom ugyanakkor ugyanazért a termékért kér többet csak azért, mert más, drágább termékekben is ugyanazt használják.
A fejlesztési költségekre sem lehet tehát hivatkozni, mert azok már bőven megtérültek a korábbi modelleken.

@50:

Az egész perpatvar természetesen megmaradhatna a két cég belügye, csakhogy a qualcom nem legális módszerekkel próbál monopol helyzetben maradni, hogy az agyrém árképzési szisztémáját lenyomhassa a többiek torkán. Ezen egyszer már megbuktak, a mostani bírósági eljárás majd eldönti, hogy az apple esetében is alkalmaztak-e illegális módszereket.

[ Szerkesztve ]

Pedig általános gyakorlat az, hogy ugyanazt a terméket más áron kapják a különböző cégek. Attól is függően, hogy milyen kategóriás termékhez használja azt fel a cég.

Például ms windows licenszek díja a netbookokhoz vs normál laptopokhoz régebben. De intel is máshogy árazott például netbookokhoz használt procikra, sőt ha chipsetet tőlük vetted, akkor a proci + chipset olcsóbb volt, mint csak a proci. Szóval ez nem jó érv, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy nem kötelező egy általános listaárat adni bárkinek, hanem egyedi megállapodások lehetnek.

A poén, hogy apple azt mondta ő nem fogja megfizetni a licenszdíjat, mert ő kevesebbre gondolt. Persze vásárlóként mi nem értjük ezt, mert mi nem céges beszerző szemszögből látjuk.

De mellékszálként, ha apple azért nem akar több licenszdíjat fizetni a modemért, mert sokkal drágább a nagyobb flash mérettel kiadott telefonjuk... ennyi erővel többszörös árat sem kérhetnének a nagyobb flashért a bővíthetetlen készülékekben. Az apple cuccok árazásában mégcsak nem is lieáris az ártöbblet a nagyobb tárhelyért, míg a qualcomm lineáris árazást számol.

További adalékok [link], dél-koreai vezetést pont akkor vették elő vesztegetésért, amikor Tim Cook megüzente a samsungnak hogy kemény legyen a qualcomm elleni fellépésben, akkor indított eljárást a dél-koreai állam a qualcomm ellen a nem fair licenszelésre hivatkozva. Szóval ez egy igencsak mocskos játék.

És az Apple szerint a Qualcomm az usa ITC hatóságával végezteti a piszkos munkát, hogy ellehetetlenítse az Apple kereskedeli tevékenységét a licenszvita számára kedvező eredményre való kikényszerítéséhez.
Közben az Apple az usa vámhivatalt használja arra, hogy a refurbished eredeti alaktrészeket elkoboztassa és megsemmisíttesse, azt hazudva hogy hamisítványok, nehogy a third party szervizek alkatrészhez jussanak, így kikényszerítve, hogy új készülékeket vegyenek az emberek, s ne legyenek képesek a szervizek javításra.

ötször annyi pénzt követelve tőlük, mint az összes többi jogtulajdonos partner

Nem ertem mi a gondjuk, ez az altalanos Apple modell is.

Milyen licence díjat követel az apple kitől?

"Értem én, de ez így nagyon sarkos, mert nyilván nem ugyanolyan minőségű légszűrő kerül a két eltérő árkategóriájú autóba."

Mivel a sokféle autómárka valójában csak néhány óriáscég kezében van, így bizony sok esetben igaz, hogy pontosan ugyanazt az alkatrészt adják különböző árkategóriájú autókba különböző áron, csak legfeljebb a logó más.

Példa: Lamborghini és audi r8. Hétköznapi autók esetén is gyakori, hogy különböző márkák azonos alvázra, motorra, s más alkatrészekre épülnek. Különböző áron kapható mégis ugyanaz az alkatrész hozzájuk, attól függően milyen márkájúként veszik. De ugyanez akkukra is igaz hozzájuk. De van amit 3rd partyként kapni hozzá a gyártótól, csak olyankor lecsiszolják a modelszámot a szerződés miatt. [link]

[ Szerkesztve ]

Mondjuk én még mindig ott vagyok leragadva, hogy a Qualcomm tisztességtelen árazását támadják, mert a végtermék árához igazította a komponens árát. Rendben, ez lehetséges, hogy sért bizonyos versenytörvényeket, meg a jelen helyzetben még akár monopólium vádak is megállnának a Qualcommal szemben, mert egyedüli beszállító per pillanat, de ez mondjuk megváltozik valamikor a jövőben.
Azon gondolkodom, ha csak szimplán azt mondta volna a Qualcomm, hogy Apple te 7,5 dodóért kapod és egyébként meg a szerződések titkosak, tehát honnan tudná, hogy más mennyiért veszi? Meg mi köze van hozzá hogy más mennyiért veszi? Egy cég annyiért adja a termékét, amennyiért akarja.
Valószínűleg a Qualcomm abban volt rutintalan pedig már megégette miatta magát, hogy belevette az árazásba a végterméket pedig hát adja magát a megoldás, szimplán egy árat kell mondani a vevőknek és jóccakát, nem kell belekeverni a végtermék árát, hanem azt mondani, te ennyiért kapod és kész. Különböző áron biztos, hogy lehet adni a terméket, akár ugyanazt is, de azt nem lehet mondani, hogy a szemüveges, jól öltözött 35 felettiek dupla árat fizetnek, mint a háziasszonyok, mert az már diszkriminálás. Ellenben ha ár megállapodás szerint, akkor ő mondja meg, hogy kinek mennyiért adja, csak szabályrendszert nem lehet leírni.
Ez olyan, mint amikor csinos 20 éves hajadon nőt akarnak felvenni, de kiírni nem lehet, ellenben a végén úgyis ilyen embert vesznek fel. Ha kiírják a hirdetésbe, akkor meg perelhetőek, de a kiválasztást lehet okosan csinálni és akkor nem lehet perelni.
Kíváncsi lennék, hogy egy kapitalista versenypiacon akkor mivel támadnák meg őket. Mert túl sokat kér a temékért? Hát akkor ne vegyék meg, hanem várjanak, amíg lesz olcsóbb megoldás.

[ Szerkesztve ]

A frappáns válasz az lehetne még, hogy azért százalékban adják meg az árazást, mert a nagy cégek árulnak drága készüléket és ők próbálnak kibújni mindig a fizetendő díjak alól, s ezért sok költésg a nagy cégekkel üzletelni, mert miattuk kell fenntartani komoly jogi egységet a cégnél

Amúg tényleg. A kis cégek nem sírnak a % miatt. Csak amikor már nagy a forgalom, akkor sír a szája a managementnek, hogy az ugyanolyan arányú díj abszolút összegben már szép summa és úgy érzik, hogy annyi nem jár semmiért. Helyette inkább vennének belőle sportkocsit, meg tengerparti nyaralot, mert kivennék osztalékként.

Ugyanezt látni sok más területen is: akár az alkalmazásboltok kapcsán, hogy pl a netlix és más cégek nem akarják megfizetni a szerződésben szereplő jutalékot, mert szerintük túl sokat fizetnek (abszolút összegben). Annyit szeretnének fizetni, mint a 10 fős startup. Csakhogy a drága fejlesztéseket nem lehet annyiból finanszírozni. Azt sem lehet, hogy minden cégtől ugyanannyi fix összeget kérjenek forgalomtól függetlenül, mert akkor lehet meg százszorozódna (ex has) emelkedne a díj, azt meg a kis cégek nem tudnák megfizetni. S nem maradna a néhány nagyon kívül más a platformon, de akkor meg bedőlne az egész. Látjuk azt is, hogy például bérleti díjaknál fix összeg van, be is csődöl minden induló cég, mert képtelen kifizetni a pár nagy miatt felvert árakat.

De ugyanez a céges karácsonyi ebéd is. Amíg 10 fő van, addig lehet hogy fűszoknyás lányok szolgálják fel a pezsgőt a kaviár mellé, hogy főnök igénye is ki legyen szolgálva. Nem tétel a 10 melós számára is kifizetni. De amikor 1000 fős már a megnőtt cég, akkor csak a ló legnemesebb része jut egy alkalmazottra, mert akkor is csak annyit költenének max, mint 10 főre.

Szóval simán csak fukarság, hogy inkább felrúgja a szerződéseket, de hátha abból lesz neki ferrári.

[ Szerkesztve ]

Persze, simán előfordul, hogy szembetalálkozol ugyanazzal az alkatrésszel két eltérő árkategóriájú autóban, mondjuk egy VW Polo-ban meg egy AUDI A6-osban. Mert az pont egy olyan alkatrész, ami megfelelő minőségű/árú mindkét kategóriához. És valószínűleg a VW csoport ugyanannyiért szerzi be őket mindkét kocsihoz!
De a különbséget a két autó között pont hogy a nem egyforma alkatrészek fogják jeleneti. Amik a magasabb árkategóriájú autóban jobb minőségűek, vagy épp olyan extra alkatrészek/funkciók, amik az olcsóbb kocsihoz nem elérhetőek.
Épp ezért írom, hogy a $300-os telefonba szerelt 4G modem, meg a $1000-osba szerelt 4G modem ha tök ugyanaz, akkor ugyanannyiba kéne kerülnie, függetlenül a végső termék árától. Az $1000-os telefonban viszont drágább alkatrészek vannak: AMOLED kijelző, fém+üveg anyagok, jobb kamera, jobb hangszóró, stb. És ezek indokoltan is drágább alkatrészek. Ugyanaz a 4G-s modem nem lesz indokoltan drágább csak mert drágább telefonba kerül. Szerintem.

@kpbendeguz Mint azt már korábban jeleztem, sem a Qualcomm licensz-árképzés gyakorlatával, sem az Apple fura reakciójával nem értek egyet. Előbbiről az a véleményem, hogy fura így árat szabni egy licensznek, legalábbis szerintem nem bevett szokás. Utóbbiról meg az, hogy pont egy olyan cég problémázik egy relatív kis értékű áremelésen, amelyiknek nem kell a szomszédba mennie ha túlárazásról van szó, illetve egyszer belement a játékba a Qualcomm-mal ($7.5-os licenszárt elfogadta a $12-20 helyett), most meg kifogásolja a beszállító korábbi gyakorlatát a +$1-os áremelés miatt. Lefordítva: mindkét cégnek járna egy csicskalángos!

[ Szerkesztve ]

Nem a licenszen van a lenyeg, hanem az 5x arazason.