A valóságban nem részvényt veszel, hanem befektetési egységeket. Értem, hogy mi a problémád, és egyébként igazad is lenne, csak itt kicsit másként működik a gyakorlat. Van az alapkezelő, aki bevásárol részvényekből (többek között), aztán bizonyos arányú összetétellel kialakít egy alapot, nevezzük részvény alapnak. Ebben különféle részvények lesznek, ezeket feldarabolja befektetési egységekre, és minden egyes egység az alapnak megfelelő arányban tartalmazza a részvényeket. Ennek a csomagnak egy egységre lebontva van egy árfolyama, ami kibocsátáskor 1.00. Tehát ez egy egység csak, te ezekből vásárolsz. Ha 10000 Ft-ot fizetsz be és 1 Ft az árfolyam, akkor 10000 egységed lesz, ami ki tudja mennyi részvény (tök másodlagos), a lényeg, hogy az alapnak megfelelő arányokban tartalmazza azokat. Az alapkezelőnek valamilyen devizát muszáj mellé társítania, hiszen a befizetések is valamilyen pénznemben történnek, ők is folyamatosan vásárolnak részvényeket (meg egyéb értékpapírokat) és a kifizetések is valamilyen pénznemben történnek. Amikor a befizetés és a nyilvántartás más pénznemben történik, akkor ott már konverzió van és árfolyamkockázat. Amit te mondasz elvi szinten megvalósítható lenne, csak a gyakorlatban ez sokkal bonyolultabb a konverziók, árfolyamkockázatok stb. miatt.

Ha a fentit már tudtad és másról beszélünk, akkor sorry.

Champipi: amióta a négy éves teljes hozamot elosztotta néggyel, és kijelentette, hogy akkora annyi az éves hozam, azóta tudom, hogy teljesen hiteltelen, nem kell komolyan venni.

[ Szerkesztve ]