Szia,

Előtte: 10-32 éves koromig kerékpároztam. Először a serdülő korom szabadsága és ingyenes közlekedési eszköze volt, aztán később barátokkal, ismerősökkel együtt jól eltöltött szabadidő, közös élmények, nagy tekerések.
A legtöbbet csavargós időszakunkban heti kb. 300km jött össze. Egy picit voltam egyesületben is, de az edzőt csak 1x láttam, így nem láttam értelmét mások idejéhez kötni a tekeréseket.

Levegővétel 4 lépésre be, 4 lépésre ki.

Cipőből már megvan az utódja az Adidasnak, egy pontosan ugyanolyan. (32eFt-ról 20eFt-ra volt leárazva, amikor kifutott. Ha a második pár is elfogy majd, akkor kezdődik elölről a kutakodás.

A technika csiszolásában segítség lenne egy footpod, ami elég sok infót tudna adni arról, hogy jól csinálom-e.
Amíg az nincs, addig úgy csinálom, ahogy sokáig tudok futni :-)
Azt figyeltem meg, hogy a rajt után, az elején szökdelősebben futottam és ahogyan fáradtam, úgy lett egyre "laposabb". Nem volt már erő fellöködni magamat a levegőbe. Most már úgy csinálom, hogy az elején is laposabban futok, mert akkor marad energia a végére is. (ez az én "tudományosan" kikísérletezett technikám )
Olvastam én is a mezítlábas futásról és biztos van benne valami, hogy anatómiailag úgy kerül a helyére minden, ha nincs ami megzavarná a talaj és a test kontaktusát, viszont annyira tiszta és egyenletes talajt nem hiszem, hogy bárhol találnék, amin ezt ki lehetne próbálni. (esetleg homokos tengerpart, de az itt kevés van) Kavicsos strandon is papuccsal megyek el a vízig, de van, hogy még a vízbe is, mert borzasztóan zavar, ha szurkálja a talpamat valami. (olyan, mint sötétben legóra lépni :-) )
A cipő arra jó, hogy a mechanikai behatásoktól védi a talpamat és így gyorsabban tudok futni, nem fáj minden egyes göröngy.
Futáskor szerintem a sarkamra érkezek, ezért jó, hogy ütéscsillapítós a cipő. A technikáról is olvastam, hogy van első talppárnára érkezős, van telitalpas, meg sarokra érkezős, és elvileg az első talppárnás a jó, de az eredményes futók között is van ilyen is-olyan is, így nem bizonyítható egyértelműen, hogy csak ez vagy csak az a jó.