Ez nagyon komoly lett ismet!
Gratula!
Teljesen nem volt idom elolvasni, de meg lesz az is .
Elso olvasatra par kerdes felmerult bennem.
Vajon a hold banyaszatanal figyelembe veszik, majd mekkora lehet a maximalis tomeg, amivel csokkenteni lehet az egitestet? ( Csak saccolok. De ha olyan merteku banyaztot folyatnak mint a folfdon, akkor annak mar elletani hatasa lesz szerintem.)A folyamatosan tavolodo holdunkra ez milyen milyen kihatassal lesz, illetve a foldre?
Gondolom nem 2 lapat ercet vagy barmi mast akarnak elhozni .
Az orbitalis palyan torteno utas szalitas alkalmaval, mennyivel valtozhat meg a legkorbe juto egestermekek mennyisege, a hagyomanyos repulteteshez kepest?
A metan uzemanyag felhasznalsa jo otlet lehet. Elegndo mennyiseg lehet, csak leginkabb az oroszoknal van belefagyva a talajba es a vizbe . Ennek kinyerese mennyire lehet nehez? Illetve valamit ki kell talani, mert a felmelegedessel igy is ugy is a legkorbe kerul.

A Hold bányászatánál jelenleg nem tényező a Hold óvása. Várhatóan évtizedek, talán évszázadok is kellenek, mire a bányászat olyan mértékű lesz, hogy valóban drasztikus hatása legyen. Ezzel együtt belátható időn belül nem hiszem, hogy ez probléma lesz. Egyébként jelenleg a Hold tömege lassan nő, hála a felszínébe csapódó kis aszteroidáknak.

A P2P (tehát ballisztikus utasszállítás két pont között) esetében nehéz válaszolni a kérdésre. Musk 27 000 km/h-t említett, ez orbitális sebesség, tehát elérni ugyanannyi, mint pályára állni.

Metánt jelenleg főleg földgázból vonnak ki. Azt pedig minden felé termelnek ki...

[ Szerkesztve ]

A szokásos kiváló munka, köszönöm

Hogy is volt az a 2018as Marskolonia?
Menjen csak a hype, nehogy az eredmenyekrol kelljen beszelni. Inkabb uj raketat epitenek, minthogy elkezdjek teljesiteni a megrendeleseket...

[ Szerkesztve ]

Mondjuk especiel a teljesítés terén a Falcon 9 indításokkal elég jól állnak jelenleg. A Falcon Heavy, na az csúszik tovább, most éppen késő December a céldátum....

Ezt a képet úgy érdemes értékelni, hogy az ArianeSpace, aki most kvázi a legnagyobb a kereskedelmi piacon, idén 9 indításnál jár (Vega, Szojuz-2-1 és Ariane 5), a rekordja pedig 12 indítás (2015-ben). A Kínaiak és az Indiaiak jönnének fel, de idén már mindkettőjüknek volt egy-egy sikertelen indításuk, és ezért csúsznak az ütemezett indításaik...

[ Szerkesztve ]

"Vajon a hold banyaszatanal figyelembe veszik, majd mekkora lehet a maximalis tomeg, amivel csokkenteni lehet az egitestet? ( Csak saccolok. De ha olyan merteku banyaztot folyatnak mint a folfdon, akkor annak mar elletani hatasa lesz szerintem.)A folyamatosan tavolodo holdunkra ez milyen milyen kihatassal lesz, illetve a foldre?"
Gyakorlatilag bármennyit, és semmilyen. A legmélyebb bányák is csak karcolgatják a föld felszínét. A földi bányászat minimálisan se befolyásolja a Föld súlyeloszlását, legfeljebb az élővilágnak zavar be, az meg nem nagyon van a Holdon a jelenlegi ismereteink szerint.
Ráadásul az űrutazás költségei miatt tipikusan a "kevés van belőle, de értékes" dolgokat éri meg majd a Holdról elhozni, szóval nem lesz tömeges anyagelszállítás onnan.

Mintha túl sok nyársat akarna egyszerre tartani a tűzben. Remélem, hogy nem valamilyen illegális keresztfinanszírozással teremti elő a projektjeihez a pénzt.

Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:

- Tesla (több féle modell)
- Önvezető autók
- Akkumulátor gyártás
- Akkupack-ok készítése
- Space X (többféle jármű)
- Hyperloop vasút
- Alagútfúrás
- Műholdas internetszolgáltatás
- Napelemes háztető
- Rengeteg más

Az űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű. Szintén egy másik megközelítés alapján olyan jármű kellene ami csak 1 útra szól, de cserébe, leszállást után helyben teljesen hasznosítható, vagyis leszáll, szétszedik a rakétát és az szolgál módosítás nélkül szállásként, menedékként, műhelyként, kutatóállomásként. Tehát kvázi egy repülő marsbázis lenne.

Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.

A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.
Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.

Önmagában jelenleg a Mars és a Hold is szinte csak bányászásra és kutatásra jó, sőt később is inkább csak turistacélpont lehet. A közelsége miatt a Hold ideálisabb következő lépcső. Ott lehet gyakorolni a bányászást, a helyben történő finomítást, olvasztást, gyártást, megmunkálást, tehát azt, hogy legalább építőanyag tekintetében önállóvá válljon. Ott lehet tesztelni a bányász drónokat, robotokat is, mert ha azok beválnak, akkor a Marsra elég lesz elküldeni egy csapat robotot, hogy bányásszanak, építsenek.

Sokféle anyagot gondolom nem éri meg a holdon bányászni majd visszahozni a földre, vagyis amit ott bányásznak majd, annak a nagyon nagy része ott is marad építő/alapanyagnak/üzemanyagnak.

Remek volt köszönöm! Azért a Saturn V nem volt piskóta a 69 es évben!

Nagyon profi és tartalmas cikk, köszönjük!

A BFR-nek lesz egy komoly problémája amit nehéz lesz áthidalni. Ugyan az mint a nagy LPG szállító hajók esetén. A rakéta mozgása meglötyögtetheti a tartályt amikor már valamennyi elfogyott az üzemanyagból. Azt pedig senkinek sem kell illusztrálnom hogy ez mit eredményezhet.

Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:

Pár dolgot leszámítva ezek két fő körbe tartoznak:

-Tesla (Akku/Akkupak gyártás, önvezető autó, nemrég ebbe olvasztották bele a Solar City napelemgyártó/telepítő céget)
-SpaceX (rakéta és űrhajó gyártás, a műholdas internet alapvetően ennek egy mellékága)

A Hyperloop-ot nem ő fejleszti, neki csak tetszett az ötlet (mellesleg ezt is valamikor az 50-es és 60-as években dolgozták ki, csak hát iszonyatosan drága az infrastruktúra - ma is).
Ami talán ebbe a körbe tartozik, az az alagútfúró cége, a The Boring Company, az a saját bevallása szerint is csak egy hobby.

Az űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű.

Ez a Mars Base Camp felépítése is.

Viszont a tavalyi IAC-t elemző írásban benne volt miért is jó Musk megközelítése: mert csak egy járművet kell fejleszteni, nem pedig hármat...

Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.

Ehhez képest a SES nemrég bejelentette, hogy olcsóbb, rövidebb élettartamú műholdakat rendel innentől, mert ahogy olcsóbbá válik a világűrbe feljutás, jobban megéri sűrűbben cserélni a műholdakat. Üzleti szempontból teljesen érthető - morális szempontból kevésbé...

Amíg nem kezdődik meg a világűrben való műholdak üzemeltetése súlyosabban szabályozva és szankcionálva, addig sajnos ez lesz...

A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.

Mármint Musk Mars Programja (MMP ).

Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.

Ott a Moon Village koncepció... szép és jó, de ki finanszírozza. Miért menjünk oda? Ki fogja mindezt fizetni. Az ESA egyik óriási hibája szerint az, hogy ő is először megcsinálja a Holdbázis koncepciókat, közben továbbra sincs koncepciója az olcsó világűrbe jutáshoz. Az Ariane 6 egy vicc akár csak a Falcon 9-hez vagy pláne a New Glenn-hez képest.

Ebből a szempontból hatalmas előrelépés az ITS / BFR, mert teljesen újrafelhasználható, és (elvben) olcsón üzemeltethető...

Ezt a nehéz úton tapasztalták meg a rakétafejlesztők a hőskorban. Azóta az erre esélyes fokozatokba direkt "lötyögésgátlókat" építenek.

Video 1

Video 2 (ez ráadásul SpaceX, a végén látható, ahogy a második fokozat tartályában "kavarog" az üzemanyag - de amikor a hajtóművet sikerült beindítani, a gyorsulástól az üzemanyag a tartály aljára ül ismét, így a vezetékeken ki lehet fogyasztani)

Itt pedig az űrsikló külső üzemanyag tankja, itt csak a LOX tartálynál volt probléma, ezért egyfelől a lötyögést csökkentő lapok vannak (anti-slosh baffles), illetve a tartály alján az örvények kialakulását megakadályozó lemezek (anti-vortex baffles):

[ Szerkesztve ]

Attól hogy bizonyos elvek mentén vannak összefüggő projektek, szinte mindegyik önállóan óriási összeget igényel, fejlesztésre, a gyárak felépítésére, beindítására, sales, support, stb. Nem az zavaró hogy több projektbe belevág, hanem hogy talán kivétel nélkül mind veszteséges még (jelenleg) Csak az előrendelők és a befektetők bizalma tartja a víz felett. Én abszolút drukkolok neki, de sajnos egy pillanat alatt kártyavárként dőlhet el minden.

Ilyen helyzetben meg tényleg lol, hogy vannak "hobby projektjei".

Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn. Ott nincs szükség az áramvonalas kialakításra, de van mindenféle erős sugárzás, mikrometeoritok (bizonyos magasságon űrszemét). Azt nem tudom, hogy a parittya manőverek során mekkora G erő hat a járműre vagyis erősebb vagy gyengébb szerkezet kell-e a földi felszállásnál tapasztalthoz képest. Persze a bolygóközi hajtás is komoly kérdés. Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.

Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.

A SES-nek részben igaza van, mert a jelenlegi hosszabb élettartam alatt elavulnak a rajta lévő megoldások, de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni. Lennének szabványos csatlakozási pontok, ahol könnyen és probléma nélkül szét lehetne választani a műholdakat. Lenne egy fő egység ami a hajtóműveket adja a pályára való jutáshoz, a pálya tartásához. Lenne egy energiaellátó és vezérlő modul és lenne a "hasznos teher", a funkcionális modul. Nem minden műhold épülhetne közös alapokra, de pl. rengeteg távközlési műhold van, szinte egyforma felépítéssel. Ezeket érdemes lenne közösen fejleszteni ilyen modulárisra.

Az űrszeméttel is nagyon komolyan kellene foglalkozni, de ahogy a földön, itt is az lenne az ideális, ha minél kevesebbet dobunk ki. (főleg hogy nagyon drága és környezetszennyező felvinni ezeket). Itt megint a modularitás és szabványosítás jön elő, hiszen így nagyobb eséllyel lehetne a fent lévő műhold alkotóelemeknek új célt adni. A napelem modulok felszerelhetőek lennének bármire, az antennák és a hajtóművek is. Persze ehhez hihetetlen mértékű előrelátás, kooperáció és tervezés kell, miközben évről évre fejlődik a technológia.

A "Miért menjünk oda" talán a legfontosabb kérdés az egész űrutazásban. Mind a Hold, mind a Mars esetén ugyanez a kérdés. Jelenleg én úgy látom, hogy csak néhány reális hasznos célja lehet:

- Felfedezés, kutatás (a bolygót, holdat, a múltat, az anyagát, szerkezetét, esetleg újabb űrkutató eszközöket telepíteni a hold felszínére, a mars körüli pályára ha ott ideálisabb valamiért)
- Technológiai fejlesztés (helyi építkezéshez, bányászáshoz, gyártáshoz szükséges eszközök, megoldások próbája)
- Űrturizmus gazdagoknak

A tényleges bányászat szerintem távoli cél... Első körben talán a Holdon kezdhetnék, mivel az atmoszféra "hiánya" miatt tele lehet a felszíne el nem égett meteoritok nagyobb és kisebb darabjaival, vagyis elég lenne a felszínen keresgélni fémkeresővel, mágneses megoldásokkal.

Az hosszabb távú élet ezeken a helyeken még sokkal később válik lehetségessé és szintén csak gazdag turistáknak, mert őszintén szólva nincs miért odaköltözni. Nem beszélve arról, hogy komoly testre gyakorolt hatása lehet, az elmére gyakorolt hatás mellett. Már az északi településeken sokkal gyakoribb a depresszió és az öngyilkosság...mi lenne a Marson, ahol nemhogy a földet nem lehetne látni, de jó eséllyel még a csillagokat sem a folyamatos "homokvihar" mellett. Faltól falig minden vörös. A Holdról legalább látni a földet, de ott meg minden szürke.

A terraformálás meg aztán tényleg csak Sci-Fi kategória. Ilyen fejlődési sebességgel az még több tízezer évre lehet, ha egyáltalán megvalósítható.

Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn.

Alapvetően eltérő az életre hívó szó. A BFR esetében a cél az, hogy minél kevesebb erőforrást belefektetve egy Mars-ra eljutni képes, teljesen újrafelhasználható járművet építsenek.

Ha te 3 specifikus célra létrehozott járművel való megoldásban gondolkodsz, egyszerűen több erőforrást kell befektetned. Abból a szempontból teljesen reális Musk koncepciója, hogy ráfordítandó erőforrást szeretne minimalizálni.

Amennyiben van már egy olcsó LEO-ra jutási lehetőséged (tehát a háromból egy adott), akkor már reális a 3 járműves megoldás. 10-15 év múlva feltehetően már ez lesz a preferált eljárás, ha addigra a BFR és a New Glenn, illetve a Vulkan realitás lesz...

Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.

A "szembeszél" azt jelentené, hogy egyenesen a Nap felé akarnál menni. Ez aligha realitás.

A napvitorlával lehet a "befelé" is haladni, ha olyan pályára állsz, amelyik befele lendít, például a napvitorlával elhagyod a Föld gravitációs kútját, majd a pályát úgy módosítod, hogy vagy a Mars, vagy a Föld gravitációs kútja befele lendítsen (gravity assist), és mondjuk így eljuthatsz a Vénuszhoz...

Nyilván ez emberes űrrepülésnél nem célszerű megoldás, de űrszondáknál roppant hatékony lehet.

Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.

Az űrbéli építkezés fő rákfenéje az, hogy honnan jön a nyersanyag (ha az űrben építed meg az űrhajó elemeit is), vagy maga a kész űrhajó-elem (ha a Földön vagy valamelyik égitesten gyártod le őket). Előbbi esetében célszerű egy nyersanyagbázis mellett létrehozni a gyárat, amelyiknek kicsi a gravitációja, hogy ne kelljen sok energia, hogy onnan az űrdokkba jusson. Tehát előbb lesz a Ceres, Fobosz vagy akár a Hold körül keringő űrhajógyár megépítve, mint a Föld körül.

A második lehetőségnél ismét a gyár a kérdéses. Ha a Földön gyártod le a modulokat, akkor ismét az olcsó világűrbe juttatás a kérdőjel. Amíg nincs ilyen, nem is éri meg vele foglalkozni, hiszen egyszerűbb és olcsóbb nagyobb méretű modulokból egyszerűen csak összedokkolni a részelemeket - ilyen a Mars Base Camp is. Ha viszont másik égitest körül szeretnéd, akkor először oda kell gyárakat telepítened...

de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni.

Még mindig ott tartunk, hogy a részelemeket is fel kell vinni, kell egy eszköz, amely képes a cserét végrehajtani, és így tovább. Amíg ezek nem adottak, addig miért foglalkozzon ilyen koncepciókkal?

Ez a rákfenéje a Space Tug / űrbéli javító-karbantartó elképzeléseknek, mert amíg nincs megrendelő, senki sem szívesen kockáztat a kifejlesztéssel. Amíg viszont nincs ilyen javító / karbantartó űrjármű, addig senki sem fog hozzá modulárisan cserélhető alkatrészekből felépülő műholdat rendelni. Ezért tart most ott az egész, hogy az első ilyen Space Tug-ok csak üzemanyagot tudnak átadni másik műholdnak. A GEO-n keringő műholdak élettartamát ugyanis alapvetően az üzemanyag-tartalékuk határozza meg manapság...

A szembeszelet nem csak teljes szembeszélre értem, hanem a ferde pályára is. A földi hagyományos vitorláknak és hajóknak más a fizikai modellje a napvitorlákhoz és űrhajókhoz képest. Ott nincs atmoszféra, így nincs légnyomás-különbség és nincs víz sem, ami jól jön a hajózásnál, hogy irányba tartsa a hajótestet.
Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt. Arra a napszeles kis műholdra azért kíváncsi leszek.

Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek? Energiát azt "bőven találnak fenn" a nap miatt a belső bolygóknál, csak nincs még mibe kapaszkodni.

A Holdon, vagy ahhoz közel tényleg ideálisabb lenne "űrdock"-ot építeni.

Amúgy ha a Space X nem kap elég megrendelést, belefoghatnának saját műholdak gyártásába is. Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.

Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt.

Viszont abszolute nem igényel hajtóanyagot...

Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek?

Ion- illetve Plazmahajtóművek fejlesztése folyik, a NASA is ilyet vizionált a Deep Space Transporthoz. Elviekben nem sokára tesztelnek egy 200kW-os változtatható impulzussűrűségű mágnesplazma rakétahajtóművet (VASIMR) az ISS-en.

Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.

Éppen ellenkezőleg. A nagyvárosok és a sűrűn lakott régiókat leszámítva sehol sem jellemző a nagy sávszélesség, még az Egyesült Államokat nézve sem. A műholdas internettel foglalkozó cikket olvastad? A HughesNet például 50$/hó (~13 ezer forint) díjért ad 10GB adatforgalmat 25/3 Mbites elérés és 600-800ms latency mellett. 129$/hó árért kapsz 50GB-ot. E mellé még ~150$ az antenna és a modem. Nem véletlen, hogy három cég (OneWeb, SpaceX és Boeing) pályázik a globális műholdas internetszolgáltatásért MEO pályáról (ahonnan 100ms alatti pinget tudnak biztosítani)

Az 5G is jól hangzik, de például az Egyesült Államok sok részén még 4G sincs. Nem várható, hogy a kevésbé lakott településekre kiépítsék az 5G-t...

[ Szerkesztve ]

Na örülök hogy végre kikerült a cikk

Van itt egy friss hír egy új típusú motor sikeres tesztjéről, én nem tudom megítélni hogy ez mennyire reális hogy hamarosan valóban használható lesz-e a gyakorlatban űrutazni, ha valaki tudja értékelje már kérem:

futurism.com/the-engine-that-could-take-humans-to-mars-broke-records-in-a-recent-test

www.sciencealert.com/x3-ion-engine-test-break-thrust-records-revolutionary-201

Azért úgy kell kalkulálni, hogy mire fellőnek elég műholdat a szolgáltatás indításához elég sok év eltelik és addigra a vezetékes és mobilnet szolgáltatás is fejlődik. Ahogy mondják, nem oda kell célozni ahol most állnak a versenytársak, hanem ahol évek múlva lesznek. A fehér foltokból egyre kevesebb lesz, vagyis egyre kevesebb potenciális ügyfél...ráadásul kétlem, hogy sebességben és elérési időben tudnának versenyezni. Szerintem erre a projektre a "túl későn túl kevés" jelző illik és elég fura az a grafikon ami szerint milyen sok bevételt várnak csak ebből a jövőben.

Több műholdas projekt belebukott már abba, hogy mire fellőttek eleget, mire üzemképes lett, elavult, haszontalanná vált.

Rossz a megközelítésed. Városokban nehéz versenyezni a szolgáltatókkal, különösen ha belegondolunk hogy nagy részük többszintes apartmanokban vagy panelekben él. Ez így teljesen igaz.

De amint elszabadulsz a civilizáció központjaitól úgy rohamosan csökken a lehetőségeid száma (meg a sávszélességed is ). Ez a megoldás biztosíthatná azt hogy bárhol vagy a világon van elérhető kapcsolatod elfogadható sebességgel.

Arról nem is beszélve, hogy az egész földet nem lehetne rápakolni arra a pár frekitartományra ahol ezek üzemelnek (lenne gyök kettő a sebessége mindenkinek).