Egyetértek a cikkben foglaltakkal. Kifejezetten az amcsi klisefilmek az igen zavarók. Nem merik elengedni a fantáziájukat. Nem mernek szárnyalni. Ezért ami kijön, még reklámokkal teletűzdelés nélkül is egy fos.

Ráadásul csak lopni tudnak, már megbocsásson mindenki a kifejezésért. Jó példa erre a My Sassy Girl (Yeopgijeogin geunyeo). Én az eredeti, távol-keleti (koreai) változatot néztem meg először, és mikor vége lett, csak ültem csöndben, és néztem ki a fejemből. Forgott az agyam, gondolkoztam, emésztettem a látottakat. Egyszóval, hatással volt rám a film.

A minap egy hölgyismerősömmel megnéztük az ámerikait, mert az volt szinkronosban, nem akart ugyanis feliratot olvasni. (:S) Rövid, érzelemmentes, klisé szar volt az egész. Pedig koppintották. Még koppintani sem tudnak. A koppintásban menő színészek vannak, tökéletes pofikával, tökéletes alakkal, tökéletesre sminkelve. Nem kell. Köszi, de nem kell. Eltaszítom magamtól. A koreai ugyebár az amcsihoz képest kis költségvetésű. Effektekkel nem telehalmozott, és teljesen átlagos megjelenésűek a főszereplők. A lány mégis csinos, míg a fiúnak is van egy kiállása. Az aátlagember valahogy sokkal könnyebben tud a főszereplővel (valamelyikkel) azonosulni. A film nézése közben elgondolkodni, hogy a helyében ő is lehetne. Nem ez lenne egy film lényege?

HGyu