"sokkal fárasztóbb úgy csinálni, mint aki dolgozna, de nem tud" - bár nem feltétlenül arra gondoltál, hogy azért nem tud mert nincs mit, de szerintem az a legrosszabb. Amikor baromira elfoglaltnak kell látszanom, úgy, hogy közben nincs mit csinálni. Viszont ezt az állapotot érdemes titkolni, ugyanis többféle kimenetele is lehet, és ezek közül már mindben volt részem :

1. Néha előfordul, hogy túl hamar végzel nincs melód, a rendesebbje ilyenkor hazaengeded, ez havonta 1-2 alkalommal rendben van, és lehet neki örülni, de ennél több semmiképp se legyen, mert annak böjtje lesz

2. Gyakran előfordul, havonta 4-5-6 alkalommal is, ekkor lehet élvezni a rövid napokat, de bizony jártam már úgy, hogy aztán fizetésnapon fájó csalódottsággal néztem arra, mennyibe is kerültek nekem ezek, még akkor is, ha éreztem, hogy ez amúgy jogos volt.

3. Munkaidő rövidítés (ilyenem még csak egyszer volt) : "Elég vagy te ide 6 órában is, a bejelentést meg átírjuk 4-re, mindenki jól jár neked is több időd lesz". A bér persze onnantól csak 6 órára járt.
Egyébként ennek egy okos tömbösített verziójának köszönhetően 2007-2009 viszonylatban ki tudtam próbálni a 3 napos munkahetet ami nekem állatira bejött, pláne, hogy a heti 30 óráért annyit kaptam mint más a heti 40 órájáért. 9-19 -ig ugyan nem rövid a nap, de az, hogy már kedden "csütörtök" volt, és minden hétvége hosszú hétvége volt, abszolút megérte, ma is dolgoznék így!

4. Esetleg rájönnek, hogy fölösleges vagy, gondolom ezt nem kell nagyon ecsetelnem. (így is csak egyszer jártam még eléggé a pályám elején, ma már erre nem jönnének rá )

5. Olyasmit kell csinálj, amit nem akarsz. (ebből volt eddig a legtöbb) "Szabadidőd"ben nem elengednek, hanem csupa olyan dologra fognak be, ami nem a te munkaköröd, vagy legalábbis kib*szás. Gondolok itt a "takarítsd már ki akkor az irodát ha úgyis ennyire ráérsz" (ilyenben még irodai függönyöket is leszereltem, kimostam és felszereltem) vagy "ott az a sok régi akta tedd őket rendbe" és társai, vagyis olyan munkákat kapsz, amit garantáltan senki más nem akar elvégezni. És te sem ...

Úgyhogy az első szabályom, hogy bármennyire is nehéz elfoglaltnak tűnni, ameddig csak lehet maximálisan annak kell tűnni, hiába alig tudsz mit csinálni, mert különben csak rosszabb lesz. Esetleg ha van rá mód, akkor valami relative egyszerrűbb feladatra átugrani mint a "elviszem a postára a hivatalos céges leveleket és feladom, nehogy itt maradjon" vagy a "kerítek ennek a vacaknak egy szervízt, mert már hetek óta nem működik".