Eredetileg idézőjelbe akartam tenni a kétszínűt, csak most vettem észre, hogy lemaradt. Nem megbántásból mondtam, a smiley is azt szimbolizálta. 
De ahogy kammerer kifejtette a nevemben (hozzáteszem, tökéletesen, valóban úgy volt, ahogy látta, ezúton is külön köszönöm) átvitt értelemben gondoltam a szóra. Úgy viszont, ahogy látom, továbbra is igaz megállapításom. Nem vagy elkötelezett, "ez se, de azért az sem".
A kíváncsiság az ami igazán hajtja a tudományt, a fejlődést, nem a kételkedés. A kételkedés az ami átvezethet a két világnézet között. Kételkedhet valaki a vallásban, így kerülhet a másik útra, és ez fordítva is megeshet. A kíváncsiság ellenben a racionalitás mozgatója, a vallásban nincs igazán helye.
Ezen két világnézet között nem lehet lebegni, mert akkor mindkettőt "elárulja" az ember. Kihangsúlyozom, hogy ez sem szószerinti árulás! De gondolkodj csak el a dolgon. Nem a jogaimból kifolyólag mondom ezt, nem követelem, hanem ajánlom, tanácsolom. Nem akarlak se meglopni, se csalni nincs szándékomban, a ferdítés még annyira se. Nem vagyok felsőbbrendű, nem vagyok isten, racionális ember vagyok. Tévedhető, de kíváncsi. Arra is kíváncsi vagyok, hogy szerinted miért vádaskodás ha megkérdezek valamit, illetve, hogy szerinted miért reagálsz ennyire drasztikusan, ha egyszer -szerinted- nyilvánvalóan nincs igazam? Mert lehet, hogy mégis van abban valami amit mondok? Elmélkedj rajta.
[ Szerkesztve ]
Jézus azt mondta, hogy "tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok". Ezzel a hozzáállással a mai világban nem nagyon lehet eredményesen vezetni, az emberi természet miatt. Ezért azt gondolom, hogy az igazi kereszténység mindig is kisebbségben lehetett, és maximum megtűrték, de inkább üldözték.
