Emlékek... A suliban 286-osok voltak, monokróm monitorokkal, DOS-t és Edit-et tanultunk rajta bőszen, fura ma ezt mondani, de hasznát veszi az ember, maga a syntaxis és az az elv, ahogyan egy számítógéphez hozzá kell állni nem változott sokat. Persze volt rajtuk 3.1 Windows is, de azzal csak paint-be szórakoztunk, hogy órán legyen min nevetni.

Aztán jött az első PC-m, egy 486 DX, hűűűűű... Annyira hozzámnőtt, hogy már rég a P3-asok korában tartott a világ, amikor nekem még mindíg csak ez volt és tök jól elvoltam vele, és még Windows se volt rajta, Norton Commander aztán csókolom!.. Turbózgattam, videókártyákkal, procit cserélgettem benne, bőszem mértem az akkori benchmarkokkal, hogy hogy lehet még pár plussz MHz-t nyerni és még 10 év után is találtam rajta valamit amit még tuningolni lehet.
Én úgy állok hozzá, hogy az embernek szeretni kell ezeket a kis gépeket és akkor meghálálják, máskülönben nem más mint egy rakás ócskavas, mert nem is lát bennük mást az ember.