Nagyszerű cikk!
Általános iskolás koromban kaptam ZX Spectrumot Angliából, aztán XT, AT 286, 386, 486DX4, Pentium, Pentium II, Pentium III, most P4 Celeron D.
Végig szép idő volt minden gépemet az XT után magam építettem.
A cikk segítségével újra végigéltem az emlékeket. Köszönöm!

Azért kár, hogy a Matrox kimaradt, 2000 környékén még ugy nézett ki,hogy 3 szereplős lesz a 3D VGA piac, aztán sajnos nem birta a versenyt.
G200,G400 azért elég jó kis kártya volt tűéles képpel. OpenGL-ben meg egyenesen utolérhetetlen volt.
Üdv.

2nd round:

az AMD mindig az Intel mögött fog járni, hacsak nem rukkol elő valamivel, ami „teljesen AMD”. És így született meg a K5 processzor.

Az AMD a 386-ig kaptam meg ateljes mikrokodot. A 486 reszben mar sajat fejlesztes a 386-on alapulva, reszben masolas. A K5-el amiatt kellett kijonnie, mert nem kapta meg a Pentiumot az Inteltol se a mikrokodot, se semmi mast. Amugy a K5 egy eloremutato cucc volt, RISC belso maggal es dekodoloval elotte.

Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy ők voltak a „Celeron dizájn” előhírnökei…

Ez nagyon eros tulzas. Kozuk nem volt a Celeronhoz. De volt mondjuk mediaGX, amit erdems lenne megemliteni. A Cyrix-nek nem a teljesitmenyevel volt baj. Pontosabban nem az ar/ertek aranyaval, hanem azzal, hogy keson jott ki a piacra. Az 5x86 valojaban a 6x86 megkurtitott, 486-os buszra optimalizalt verzioja volt. A VIA elsosorban a nevuket hasznalta, a fejlesztesuk nagy reszet kukazta, inkabb a C3 vonalat vittek tovab miutan az M1 mar nem skalazodott tovabb orajellel.

A GUI ötletét először az Apple ültette a gyakorlatba, a Macintosh gépén.

"Tomeges" meretben igaz, de az Alto joval korabb kijott, talan 2k darabos peldanyszamban.

És itt jelentek meg először az MMX utasítások is a multimédiás alkalmazások számára.

Ezt kesobb jol irtad, nem itt jelentek meg, hanem kesobb kiadasra kerult a Pentium MMX szeria. Kb. akkora volt az elteres a sima es az MMX verzio kozott, mint a mai tic-toc (Sandy vs Ivy Bridge) vagy Phenom I es Phenom II szeriak kozott.

Erre főleg azért volt szükség, mert küszöbön állt a fejlett grafikus felhasználó felülettel rendelkező operációs rendszerek színre lépése.

A ketto kozott nem volt igazi osszefugges.

Megjelenésekor azonban vegyes fogadtatásban részesült, mert az első Pentium teljesítménye nagyjából megegyezett a kései AMD 486-osok teljesítményével.

IPC teljesitmenyben igaz, de FPU-ban nem. A Pentiumok nagyon elleptek a 486-tol.

Ezt a hibát 1994-ben fedezték fel és FDIV hibaként híresült el, ami nagyon kellemetlen volt az Intel számára és csereakció keretében kicserélték a hibás processzorokat a javítottakra.

Később Pentium MMX néven került forgalomba az új termék

Meg a Classic szeriaban javitottak a hibat, az MMX-ek joval kesobb jottek.

Ezutan ugrasz a Celeronra es kihagyod azt a lepest, ami meg fontosabb volt, mint a Pentium. A PPro es a leszarmazott PII aka 686 architectura. A Celeronok ugyanis ebbol agaztathatoak le es itt volt egy akkora generacios ugras, aminek mostanaban lehetunk ismet tanui. A P2 megjeleneset a jatekokra fogni nem igazan ertheto, dea P3 SSE kiegeszitese tenyleg a multimedias progiknak jott a legjobban.

Itt találkozhatunk a Netburst elnevezéssel is, mely valójában a Pentium 4 egymagos architektúra összefoglaló neve, ami nagyjából azt jelenti, hogy a processzor magasabb órajelen egy megváltozott cache struktúrával dolgozik, ami viszont magasabb hőtermeléssel is jár.

Nem ezt jelenti, nem a cache a lenyeg. Hosszu pipeline, magas orajel mar talalobb lenne. Ja es volt belole ketmagos verzio is (2x1 mag egybe csomagolva).

Hyper-Threading kifejezés is, mely azt takarta, hogy egy fizikai processzorból két logikai keletkezik, ezzel is növelve a számítási hatékonyságot.

A Hyper-Threading a hosszu pipeline miatti kihasznaltsagot javitja, nem a szamitasi hatekonysagot, de ez meg elmegy, csak kicsit pongyola.

sőt, ekkor fordult elő az a korábban elképzelhetetlen helyzet, hogy az AMD-szabványhoz igazodott a Microsoft, a Linux és még a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kényszerítette, hogy visszafejtsék az AMD specifikációját, és elkészítsék a saját klónozott változatukat, EM64T néven.

Ha a 64 bit-es utasitaskeszletre gondolsz, akkor azt ird. Az Intel a kereszt licence miatt nem fejtegetett semmit sem visza, siman hozzafernek, ahogy az AMD az SSE-hez.

Dióhéjban: Intel Core, Core2, Dual Core, Core i, AMD X2, X3, X4, X6 sorozat. És azért ne feledjük, mindegyik fejlesztés - a professzionális felhasználási területektől eltekintve - ma is a lehető legrészletesebb grafikai megvalósítást hivatott elérni. Mert a legfőbb bevétel ebből a szegmensből van, a játékosokéból, akik játszani szeretnének, mindig és mindig...

Ez egy tevhit. A legnagyobb bevetelt a nagy cegek jelentik. A legnagyobb profit arannyal a server piac rendelkezik. A jatekosok elhanyagolhatoak, el is hanyagoljak majd szep lassan oket meg a GPU gyartok is.

Billgéccet ugyebár ezért nem szokás szeretni, amit a DOS óta művel. Lopunk, másolunk, stb.

Amúgy nekem hiányzik pár dolog.
- Pl. hogy a Unix mikori? Kicsit régebbi bárminél, amit most használunk.
- 486?
- Pentium II? Az nem a Celeronnal kezdődött...

Szőrszálhasogatás effektus, bármiben lehet kukacoskodni...még Almában is
Akkor ennyi erővel lehet fogni a Tannenbaum könyvet és bescannelni...

[ Szerkesztve ]

Emlékek... A suliban 286-osok voltak, monokróm monitorokkal, DOS-t és Edit-et tanultunk rajta bőszen, fura ma ezt mondani, de hasznát veszi az ember, maga a syntaxis és az az elv, ahogyan egy számítógéphez hozzá kell állni nem változott sokat. Persze volt rajtuk 3.1 Windows is, de azzal csak paint-be szórakoztunk, hogy órán legyen min nevetni.

Aztán jött az első PC-m, egy 486 DX, hűűűűű... Annyira hozzámnőtt, hogy már rég a P3-asok korában tartott a világ, amikor nekem még mindíg csak ez volt és tök jól elvoltam vele, és még Windows se volt rajta, Norton Commander aztán csókolom!.. Turbózgattam, videókártyákkal, procit cserélgettem benne, bőszem mértem az akkori benchmarkokkal, hogy hogy lehet még pár plussz MHz-t nyerni és még 10 év után is találtam rajta valamit amit még tuningolni lehet.
Én úgy állok hozzá, hogy az embernek szeretni kell ezeket a kis gépeket és akkor meghálálják, máskülönben nem más mint egy rakás ócskavas, mert nem is lát bennük mást az ember.

príma cikk
én mindenesetre az első részt jobban élveztem (c64 fanatik)
hódolat a régi szép időknek
varázslatos világ volt. Rátkai játékok (él még Esztergomban?)
50ft-os CoV, 700ft-os (!!!) gyári játékok, átlag 10 forint/progiért másolt kazis progik...

1992-ben pc-n nyomtuk a suli hálón a F28 retaliátort, pár fotó minőségű képállományra úgy néztünk mint a csodára

épp a napokban találtam/olvastam egy 91-es computer panorámát: 386-osok megatesztje, 486-os csúcsgép bemutató mind horror áron

mivel mindenki emlékszik "az elsőre":

PC-re csak 1999-ben tellett: Sector (emlékeztek még a mistralra?) BX deszka, cel360, 64MB ram, SB128 PCI, Quantum 8,4GB, Asus 40* CD olvasó (úgy süvített a Diablo alatt mint egy repülőgép), Sector i740 8MB AGP = 140k
moncsi: Philips 107S = 60k akciósan
Kingpin éppen futott, Q3A csak + 64MB ram (10k!!!) után lett "élvezhető"
UT csak softweresen futott kis ablakban játszottam életem első FPS-t

2000: CD író Philips 2* (!!!) 50k
2001(?) nvidia TNT2 M64 16MB = 17k

[ Szerkesztve ]

Hali!

1. Az AMD teljesen AMD processzora elsőre, ami versenyképes volt, a K5, ezen nem akarok vitázni.

2. Celeron dizájn = idézőjelek!!! Ha olvastad volna, írtam, hogy mikor kezdett a cég, ami egyértelmű, hogy folyamatos hátrányra "kényszerítette" őket a piac, de nem szándékoztam több időt rászánni a Cyrix-re, mint amennyit...

3. A GUI ötletét a népes felhasználók előtt, és ismert módon az Apple ültette a gyakorlatba. Ezen sincs vita. Én is kereshetek egy programozót, aki előbb csinált valamit, mint a másik. (lásd a telefon esetét...)
(nem vetted észre, hogy ezen a téren más cégeket is megemlítettem???)

4. A CPU-fejlesztésnek bizony volt egy olyan vetülete, hogy jöttek az egyre erősebb GPU-k, ami miatt ma is anomáliák vannak, ha nem megfelelő a CPU-GPU párosítás. Nézd meg, mekkora árbevétele volt a PC játék iparnak a 90-es évektől egészen a 200 éves elejéig!

5. Pentium vs 486. Hát ezt nem hiszem el. Teljesítményt írtam!!! Most még egyszer: felhasználói, és nem mérnöki-programozói szemmel írtam a cikket!!!

6. Na, ezt sem hiszem el. Mikor írtam, hogy a Pentium MMX volt a javított processzor? Új bekezdés, kedves kolléga!!!

7. MINDENT nem tudtam és nem is szándékoztam leírni, mert akkor regény lett volna. (486, celeron, pentium 2...) Ezt hívják alkotói szabadságnak. Amivel te is rendelkezel, írj egy másik cikket, ugyanerről a témáról, és majd jól megbeszéljük...

8. Netburst, Hyper-Trheading: szerintem megfelelő szóhasználattal és választékos kifejezésekkel illettem a két dolgot, amit mindenki, még azok is megértenek, akik eddig nem hallottak róla. Bocs.

9. EM64T. Igen, arra értettem, de szerintem mindenki, aki abban az időben olvasott Chip magazint...

10. Profit. Kinek, i a nézőpontja. A legnagyobb bevételt, ez nyilvánvaló, a céges megrendelések adják. Ezt is írtam volna, ha nem egy olyan közösségnek írok, akik zömmel játszanak is a gépeiken. Mert a másik legnagyobb bevétel az otthoni felhasználók, ezen sem szeretnék vitatkozni.

Utoljára:
1. Még ma kijavítom, azt amit szükségesnek tartok, és nem azokat, amiket pusztán kötekedés-hangulatból kaptam.
2. Van szubjektivitás, költői szabadság, írói vélemény. (már jelent meg e-könyvem, nonprofit módon, tehát nem fizettem érte, hidd el, jártas vagyok ebben... )
3. Megpróbáltam, és az elején is írtam, hogy nem biztos, hogy MINDENT sikerül bemutatnom, leírnom, MINDEN terméket számba vennem. Ez egy ilyen világ, ez egy ilyen témakör. 24 könyvet olvastam el, mióta foglalkozok PC-kel, az újságokat, online tartalmakat nem is említem...
4. és ebből lett 7 oldal...

Nem ismerlek, bár több hsz-edet is láttam, egyet biztosan tudok, azért nagyon el vagy ájulva saját magadtól. Én nem. Ennek jeleként a teáltalad közölt javítások is bekerülnek, és a cikk végén ott fog virítani a neved, mint mindenki másé.

Mert egy közösség ez, ahol -az én elképzeléseim szerint - mindenki segít a másikon, mert csak ennek van értelme. Úgy is tehettem volna, hogy könyvekből kimásolok mondatokat, ahogyan te is teszed, mert nyilván a szakszerű megfogalmazások azért valahonnan jönnek, de inkább én szerettem volna megírni a cikket...

Mert én ilyen vagyok, így neveltek. De egyet biztosra vehetsz: a héten elolvastam itt az oldalon nyolc cikket, mindegyikben találtam elírási-fogalmazási- és műszaki adatokkal hibákat. De nem találtam olyan célzott "támadást" egyik esetben sem, mint most itt. Nem muszáj szeretni ezt a cikket, nem azért írtam, hanem azért hogy nosztalgiázzunk.

UI: és ha esetleg az jönne le, hogy sértve érzem magam, akkor most mondom, tévedés! Csak szeretem fésztúfész a dolgokat.

Szerintem ne is foglalkozz vele... Szerintem jó a cikk, akit meg egyes részletek jobban érdekelnek úgy is utánaolvasgatnak
Ha frescho-nak ennyi ideje van, akkor miért nem írta meg Ő?

Bőven jó az írás arra, hogy az ember egy kicsit kikapcsoljon és elmerengjen, és ne azon rágódjon hogy a PII, vagy a PIII vagy egy AMD mikor minek hívták... és a többi.

Szóval nem kell a további javítgatásokat kiírni.ide a fórumba szerintem..,nem ez a cikk lényege

[ Szerkesztve ]

Szia!

Akkor olvasd el.
Minden sort, így az első bekezdést is!
Utána a közepét, minden oldalt.
Aztán az utolsó bekezdést is.
Köszi előre is! (azt meg főleg, ha a negatív kritikádat az olvasás utánra tartogatnád)

Juppi!

Szia!

Köszi. Örülök, hogy tetszett!
De,mint láttad, én szeretem megbeszélni a dolgokat. Az első részben is voltak UPDATE-ek, nevekkel, akik segítettek. Csak a valóban "kössünk bele, amibe lehet" dolgot nem szeretem. Mert én ilyet nem teszek, biztos azért...

Most javítom a lényeges dolgokat. Mert megígértem...

Üdv!
Hunork

A kommentem nem ellened irányult! Arra akartam célozni, amire Duliee is. Bocsi ha rosszul jött le.

Na akkor én is sztorizgatok:

Atari 800 XL
PII Celeron 366 MHz
Intel Celeron 2,66 GHz ( Northwood-128 ) Socket 478, majd 2,8

most pedig i3-330M - Arrandale

Nagy lépcsők voltak

u.i.: lehet elírtam valamit ....

[ Szerkesztve ]

Sziasztok bittestvéreim!

A cikkben a hibákat, elírásokat javítottam, aki ebben segített, még a nevét is megtalálja a cikk végén!
Ha valakit kihagytam, írjon, és pótolom, elvégre nem vagyunk tévedhetetlenek. (bár egyesek nem így gondolják... )
Remélem, most már "majdnem" megfelelő lett a cikk, valóban voltak fogalmazási, és elírási hibák (Star Wars bemutatója hazánkban volt abban az évben, 386 memóriakezelése, VGA helyett most már szimplán videokártya van...stb) , illetve megemlítem az Alto-t, az első valóban GUI-val rendelkező számítógépet, amiről senki nem tud, aki nem ás bele a múltba, lévén tervezési-kutatási célokra készült.
De nagyjából kész van, várom továbbra is az észrevételeket, és a nosztalgia élményeket!

Üdv mindenkinek!
Hunork

1. Nem volt versenykepes. Erosen kesett es a teljesitmenye is gyenge volt. A K6 versenykepesebb volt.

2. Senki nem kenyszeritette ra oket. Sajat design volt, semmi kozuk nem volt a Celeronhoz.

3. Nem, az Apple csak nagyobb szamban adta el, de nem ok ultettek gyakorlatba.

4. HW-rol beszelsz. A jatekosokbol szarmazo bevetel ugyan nagy, de toredeke a teljes IT szektornak.

5. Az elso Penyak integer teljesitmenye nagyjabol a DX4-ek korul volt. Kesobb a 133-en futo 5x86 versenyre kelt egy 75MHz-es darabbal. Tehat a Pentiumok alja nyujtott akkora teljesitmenyt, mint a 486-ok teteje. Ma orulnenk ekkora elorelepesnek.

6. Ezt a reszt azota atirtad, nem tudok idezni.

7. Mar irtam. Nem egyet, hanem kb. fel tucatot.

8. Csak nem megfeleloen. Kevered a szezont es a fazont. A Netburst felepitesenel nem a cache szervezes volt a legfontosabb.

9. Arra valaszolj, hogy mit kellett az Intelnek visszafejtenie?

10. Az otthoni felhasznalok toredeke hardcore jatekos es egyre csokken a jelentoseguk.

Utoljara:

Latom, hogy javitod es ez nagyon becsulni valo.

Ha a hibak kifogasolasat tamadasnak erzed az termeszetes emberi reakcio. Ezen lepj tul es kerlek ne szemelyeskedj. Ennel kemenyebb kritikat kaptam az elso 1-2 irasomra, de ezt bacsis is hasonloan kezdte.

Duliee: fel tucat eleg lesz?

[ Szerkesztve ]

Remek...

"Nem, az Apple csak nagyobb szamban adta el, de nem ok ultettek gyakorlatba."

Mondjuk olyan "nagy" számban az OS/2 is értékesítette az IBM sztem.

Szia!

Hát elsőként: nincs személyeskedés, ne érts félre, csak az ember rengeteg órát azon gürcöl, hogy valami jó legyen, és akkor néha, sőt, több esetben is pusztán szőrszálhasogatásról van szó. Most nem szedem pontokba, ahogy eszembe jut.

Szóval, a "celeron-dizájn" még mindig idézőjelek között van, és arra utaltam, hogy a késői indulásnak és a technológiák átvételének következtében rá lettek kényszerülve, hogy, főleg induláskor, gyengébb teljesítményű processzorral álljanak elő. Ennyi. Mert ma ugye a Celereon egyet jelent a gyengébb teljesítménnyel. Erre gondoltam, biztos, hogy sokan így is értették.

Az Apple ültette gyakorlatba a köznép, átlagember...stb számára. Ez így van, nincs mese! Minden korábbi, az általad említett Alto (ez is benne van már a cikkben!), elsősorban tervezési-fejlesztési-céges környezetnek készült!!!

Ezt írtam szó szerint, nem értem, most miért hozod fel újra: "...mert az első Pentium teljesítménye nagyjából megegyezett a kései AMD 486-osok teljesítményével."
Te ezt írtad szó szerint: ". Tehat a Pentiumok alja nyujtott akkora teljesitmenyt, mint a 486-ok teteje"
Szerintem ez ugyanaz, akárhogyan is olvasom. pedig jól olvasok...

A hardver-ipar jelentős része az egyéni felhasználók pénztárcájára épül. Ha mi nem lennénk, nem tudnának olyan vígan fejleszteni, ezt hidd el. És: ha akkor nem jönnek zsenik és tervezők, akik játékokat készítettek, és a 3D megvalósítást szinte kikényszerítették a HW iparból, akkor ma is pálcikaemberekkel játszanánk a ZX Spectrumon. A Föld bolygó népességének JELENTŐS részének van az otthonában minimum egy, ha nem több (laptop) számítógépe. Szubjektív vélemény: ez az egyik! fő bevételük.

Az első teljesen „in-house” (saját- belső) processzoruk a K5 volt. Ezt egy könyv erősíti meg, ezt speciel én is olvastam, és erre alapoztam. Nyilván, mikor az ember megtud valamit, azt valakitől tudja, ha nem így lenne, mind feltalálók lennénk...

Ez lett volna eredetileg a szöveg, de nem akartam a szót szaporítani, így is hosszú lett a cikk: "Az x86 64 bitesre való kibővítése fontos volt az AMD számára, mert ezzel megadatott a lehetősége, hogy az x86 szabvány irányítását kiragadja az Intel kezéből. Az AMD-nek ez a lépése igen jól lett időzítve ahhoz, mert így ki tudott használni egy rést az Intel termékskálájában. Ráadásul az AMD-szabványhoz igazodott a Microsoft, a Linux és még a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kényszerítette, hogy visszafejtsék az AMD specifikációját, és elkészítsék a saját klónozott változatukat (EM64T néven). A K8 jellemzője még a Direct Connect Architecture nevű I/O architektúra. "

Ha itt elírtam, értelmeztem valamit, akkor kérlek pontosan fogalmazd meg, és bedolgozom a cikkbe!!!

Amennyiben jelentős elírást vétettem, azért elnézést kérek! 10, azaz tíz hibát javítottam ki ma.
És csak azért fésztúfészeztem, mert az elején írtam, az első résznél is, hogy hát nem lehet ekkora évtizedeket átölelő témát hibák nélkül venni, biztos lesznek hibák, termékek, melyeket kihagyok, vagy éppen nem említek olyan részletesen, és ez nem köthető semmilyen titokzatos okhoz, csupán a cikk kereteit és témáját betartva kellett folyamatosan szerkesztenem, úgy, hogy közben az illusztrációk is megfelelőek legyenek, és ne legyenek nagy törések.

Most már csak pár dologban nem értünk egyet, kérlek, nézd meg, hogy most mit írtam, és a szubjektivitásnak is adjál teret. Egy példa: más, ha éppen az AMD táborból írt volna egy hasonló cikket, biztos, hogy jobban kiemeli a K procikat.

De, mint látod, a te segítségeddel is módosult a cikk, remélem azért többen is elolvassák majd, mint ahányan most. Az első rész valahogy nagyobb tábort vonzott, ez egy kicsit szárazabb lett...

Üdv mindenkinek továbbra is!
Hunork

hát én is felsorolom
286at, 386dx koprocival, 486dx 100mhz, amd pr k5 160, intel celeron 333mhz, amd duron 1200mhz, amd barthon 2500mhz, amd x2 4200+ (am2), amd x2 5000+, amd athlon x4II 620.
vidkártya: valami régi oak ega/vga, s3 virge 3d, voodoo3 2000, ati 9000pro, ati 9800pro, ati 3850

Nagyon jó írás! Jó volt visszautazni a múltba, egy pontban azért a pontosság kedvéért a voodoo 3 tényleg 16 bitben számolt de asszem valami fikcsóval majdnem 24 bitben jelenített meg úgyhogy a végeredmény már szép volt. És a nagy szörnyük a 3dfx nek a rampage chippek lettek volna amiben már volt hardweres T&L és állítólag nagyon brutál, mert ez volt egy nagy hiánya a voodooknak de már nemérték meg. De amúgy gratula

[ Szerkesztve ]