Szia!

Hát elsőként: nincs személyeskedés, ne érts félre, csak az ember rengeteg órát azon gürcöl, hogy valami jó legyen, és akkor néha, sőt, több esetben is pusztán szőrszálhasogatásról van szó. Most nem szedem pontokba, ahogy eszembe jut.

Szóval, a "celeron-dizájn" még mindig idézőjelek között van, és arra utaltam, hogy a késői indulásnak és a technológiák átvételének következtében rá lettek kényszerülve, hogy, főleg induláskor, gyengébb teljesítményű processzorral álljanak elő. Ennyi. Mert ma ugye a Celereon egyet jelent a gyengébb teljesítménnyel. Erre gondoltam, biztos, hogy sokan így is értették.

Az Apple ültette gyakorlatba a köznép, átlagember...stb számára. Ez így van, nincs mese! Minden korábbi, az általad említett Alto (ez is benne van már a cikkben!), elsősorban tervezési-fejlesztési-céges környezetnek készült!!!

Ezt írtam szó szerint, nem értem, most miért hozod fel újra: "...mert az első Pentium teljesítménye nagyjából megegyezett a kései AMD 486-osok teljesítményével."
Te ezt írtad szó szerint: ". Tehat a Pentiumok alja nyujtott akkora teljesitmenyt, mint a 486-ok teteje"
Szerintem ez ugyanaz, akárhogyan is olvasom. pedig jól olvasok...

A hardver-ipar jelentős része az egyéni felhasználók pénztárcájára épül. Ha mi nem lennénk, nem tudnának olyan vígan fejleszteni, ezt hidd el. És: ha akkor nem jönnek zsenik és tervezők, akik játékokat készítettek, és a 3D megvalósítást szinte kikényszerítették a HW iparból, akkor ma is pálcikaemberekkel játszanánk a ZX Spectrumon. A Föld bolygó népességének JELENTŐS részének van az otthonában minimum egy, ha nem több (laptop) számítógépe. Szubjektív vélemény: ez az egyik! fő bevételük.

Az első teljesen „in-house” (saját- belső) processzoruk a K5 volt. Ezt egy könyv erősíti meg, ezt speciel én is olvastam, és erre alapoztam. Nyilván, mikor az ember megtud valamit, azt valakitől tudja, ha nem így lenne, mind feltalálók lennénk...

Ez lett volna eredetileg a szöveg, de nem akartam a szót szaporítani, így is hosszú lett a cikk: "Az x86 64 bitesre való kibővítése fontos volt az AMD számára, mert ezzel megadatott a lehetősége, hogy az x86 szabvány irányítását kiragadja az Intel kezéből. Az AMD-nek ez a lépése igen jól lett időzítve ahhoz, mert így ki tudott használni egy rést az Intel termékskálájában. Ráadásul az AMD-szabványhoz igazodott a Microsoft, a Linux és még a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kényszerítette, hogy visszafejtsék az AMD specifikációját, és elkészítsék a saját klónozott változatukat (EM64T néven). A K8 jellemzője még a Direct Connect Architecture nevű I/O architektúra. "

Ha itt elírtam, értelmeztem valamit, akkor kérlek pontosan fogalmazd meg, és bedolgozom a cikkbe!!!

Amennyiben jelentős elírást vétettem, azért elnézést kérek! 10, azaz tíz hibát javítottam ki ma.
És csak azért fésztúfészeztem, mert az elején írtam, az első résznél is, hogy hát nem lehet ekkora évtizedeket átölelő témát hibák nélkül venni, biztos lesznek hibák, termékek, melyeket kihagyok, vagy éppen nem említek olyan részletesen, és ez nem köthető semmilyen titokzatos okhoz, csupán a cikk kereteit és témáját betartva kellett folyamatosan szerkesztenem, úgy, hogy közben az illusztrációk is megfelelőek legyenek, és ne legyenek nagy törések.

Most már csak pár dologban nem értünk egyet, kérlek, nézd meg, hogy most mit írtam, és a szubjektivitásnak is adjál teret. Egy példa: más, ha éppen az AMD táborból írt volna egy hasonló cikket, biztos, hogy jobban kiemeli a K procikat.

De, mint látod, a te segítségeddel is módosult a cikk, remélem azért többen is elolvassák majd, mint ahányan most. Az első rész valahogy nagyobb tábort vonzott, ez egy kicsit szárazabb lett...

Üdv mindenkinek továbbra is!
Hunork