"Akik kudarcot vallanak, azok nem vonták le az eseteikből a megfelelő konzekvenciát." - Milyen konzekvenciát vonjon le, aki belehal az első ballépésbe? Milyet az, akit épp az erkölcsössége vagy a szabályok betartása vitt a pusztulásba?

"A másik fele az, aki ki van szolgáltatva. Nyilván az Ő dolguk nehéz. De még mindig ott az összefogás, az alternatívák keresése a kiúthoz." - Hah. A Germinal, a regény, amit ajánlottam, lényegében egy - valós eseményeken alapuló - bányászsztrájkról szól. Konkrétan tehát egy összefogásról. Nem lövöm le jobban a "poént"...

A célokért való küzdelem természetesen jó dolog, ezt nem is vitattam. Magam is azt vallom, hogy a végső célért minden megtehetőt sorra kell venni, nekem pedig aztán nem kis, már-már teljesíthetetlen céljaim vannak. Az egész onnan indult ki, hogy "mindenki azt kapja, amit megérdemel". Mert nem, nem azt kapja - azt kapja, amit épp kiadott a sors szorzógépe. Mindenki megpróbálja beledobni ebbe a gépbe a maga figuráit, a maga számait is, de sokan mások is dobálják, sőt néha öntik bele a magukét, amire csak korlátozott ráhatásunk - és rálátásunk - van.

És épp ez ad igen jó okot a békés elfogadásra, magára a megbékélésre, amelyet más idézetekkel erősítettél is. Az életben szükségszerűen és tőlünk függetlenül (is) történnek rossz dolgok, az emberek nagy része kiszolgáltatott, gyakran a saját jóérzése szolgáltatja ki, de ha megtanulunk együtt élni a sorsunkkal, még boldogok is lehetünk. Bizonyára nem beszélnék ilyen könnyen, ha épp ellőtték volna a fél agyamat egy háborúban és zöldség módjára vegetálnék; vagy ha csak - amire jelen időben és itthon is reális, esély van - irtóztató és halálos betegség vagy baleset keserítené meg az életemet évek óta, de jelen (ezekhez képest mérsékelten) hátrányos élethelyzetemben akkor is így vélekedem.

De attól még az élet akkor is tragikus, ha megbékélünk a tragikummal. Bár valóban számítanának a jó tetteink, a célratörő magatartásunk, bár megajándékozhatna a sors egy alternatív úttal, bárcsak írnák valahol a jó pontjainkat - de ez a csoda legföljebb csak művészi alkotásokban történhet meg. (Ajánlom a témában a Clannad c. animét, és a második évadát.) A vallások jó része szerint ez persze mégis megtörténik, és halálunk után, vagy egy következő életben beválthatjuk az erényeinket és gyarlóságunkat is, ám a jelen élet végső premisszáján ez sem változtatna.

[ Szerkesztve ]