A történtek után egy magas és áthatolhatatlan falat építettem magam köré. Nem jut be oda senki. Igaz ugyan, hogy én sem jutok ki, de így legalább nem fogok megsérülni. Én soha az életben nem akarok oda visszakerülni. Azt az érzést sem akarom újra élni soha. Mást sem nagyon fogok, de megsérülni sem fogok. Mellesleg cinikus lettem és erősen szarkasztikus.

Nem egy embertől hallottam ezt, és őszintén? Igazatok van... Mégis azt hiszem mindenkinek meg van az az ember, aki mellett, vagy akinek hatására ez a fal ledől, még akkor is, ha az illető nem a párja lesz, hanem a legjobb barátja, akinek elmondja a dolgokat, akit beenged a falon belül.

Bennem ez a fal már régen felépült, és most talán van valaki, akinek megmutatok mindent, nem csak darabokat.