El kell különíteni a kísérleti dolgokat és a tömeggyártást. Pl A Fi-103 és a He-162 fejlesztésekor elsődleges szempont volt, hogy lehetőleg semmiféle stratégiai nyersanyagot ne alkalmazzanak a gyártás során. Külön keretből mentek a kísérleti dolgok és a kutatás. Ráadásul azok nem igényeltek komyoly gyártósorokat, és főleg nem olyanokat, amelyeken rendszerben levő fegyvereket gyártottak.

Az MP44 gyártása viszont a tömeggyártott lövészfegyverektől vett volna el kapacitást. Eleve szűkösen voltak ezekből, nem engedhették meg, hogy az ellátás még jobban akadozzon. Ahogy a lőszerek tömeges előállítása is komoly kapacitásokat vett volna el a két fő gyalogsági lőszer gyártásától (9x19, 7,92x57), amelyekből már ígyis kezdett komoly hiány kialakulni. A 7,92x33 gyártása minimum új gyártósorokat igényelt volna a hüvelygyártás során. Elméletileg ugyan azt a lövedéket használhatták volna, mint a puskalőszernél, csak éppen akkor a fegyver szórásképe megváltozott volna, teljesen más irányzékbeállítást igényelt volna. (Nehezebb lövedékkel jobbra lefelé eltolódott volna a szóráskép.) Ha a kétféle lövedéket vegyesen használták volna a gyártás során, akkor pedig egyazon fegyver szórásképe jelentősen megnőtt volna.

Egyébként pedig a fent említett megfontolások nagyon is benne voltak a német fegyvergyártásban. Emiatt maradt gyártásban a Me-109 a háború végéig, miközben már '41-re teljesen elavult. Ezért csak azt a két fő tengeralattjárótípust gyártották, miközben voltak már jobb konstrukciók. Ezért csökkentette Guderian jelentős mértékben a gyártásban levő hk alvázak számát. Még így is négy teknőt gyártottak párhuzamosan (38t, PzIV, PzV, PzVIB). Az oroszok egyszerre kettőnél többet szinte soha. Legalábbis ténylegesen nagy sorozatban (Kezdetben BT/KV, majd T-34/KV, később T-34/JSZ). Miután Guderian letisztította a gyártást a termelékenység meg is növekedett.

Szóval önmagában lehet nem okozta volna, de ha nincs mivel harcolni, akkor közvetetten mégiscsak.

Egyébként a Wotan minősége is durván romlott a II. vh során. Egyre gyengébb minőségűek lettek a lemezek, mert bizonyos ötvözőket kénytelenek voltak kihagyni belőle, lévén nem volt belőle elég.

A "halálsugár" milyen stratégiai nyersanyagokat igényelt?

A német technológiai fölényre egyébként egy jó példa, hogy az orosz V2 motort nem tudták lemásolni. Az ok nagyon egyszerű: az oroszok tudtak monolit alublokkot önteni, a németek nem. Szóval az a technikai fölény nem igazán létezett. Még a lenézett oroszok is sok dologban előrébb jártak. Másik jó példa erre a csillagmotorok esete. A németek képtelenek voltak egy tényleg megbízható típust összehaxolni. Emiatt nem tudták az egyébként is mindenre érzékeny BMW801 kimenő teljesítményét növelni. Nem tudtak egy normális feltöltőt tervezni hozzá, így a csillagmotoros gépek 5000m felett durván veszítették a teljesítményüket, ahol pl az orosz és amerikai csillagmotoroké legrosszabb esetben is szinten maradt. Minden más hadviselő ország előttük járt ebben. Az amerikaiak a Double Wasp teljesítményét a kezdeti 1180KW-ról egészen 2125kW-ig tudták növelni. Nem véletlen, hogy a németek végül kidobták a Fókából azt a szerencsétlenséget. (Fel tudott emelkedni a csillagmotoros Fóka is 11km-re, csak éppen ott már kb semmit sem ért.)