Minden vályogfal szívja a vizet. Ez is. De ez az alsó húsz centiméternyi lábazati szakaszon ki is párologtatja amit felvesz. Ami igazán "vizes" az az alsó néhány centiméter. A padlószint viszont ettől kb 60centivel van magasabban így közvetlen a padlónál mérve annyi a fal nedvességtartalma mint másfél méteres magasságban.
[ Szerkesztve ]
Ausztriában '97-ben már sok lakásra a 12-15 cm-t nem engedték felrakni, 20 cm-rt ragasztottunk fel.
Matematikailag függ a falazatról amire kerül, de egyébként kb semmi. Fentebb linkeltem egy kalkulátort, azzal egyszerűen ki tudod számolni különböző faltípusokon különböző hőszigetelések milyen hőátbocsátási tényezőt adnak. Minél kisebb annál jobb.
[ Szerkesztve ]
eps meg grafitoseps között kb annyi a különbség amennyivel drágább, kőzetgyapot sokkal drágább, cserébe hangot is szigetel (az eps kizárólag hőt) meg vannak a krvadrága cuccok amiket csak akkor vesz az ember ha korlátozott vastagságban kell a maximumot kihoznia vagy egyéb extra igénye van. Megtérüléshez ismerni kell a fűtési rendszert meg a meglevő falazatot is, minél nagyobb fogyasztású gázos rendszer minél vacakabb falszerkezettel párositva jelenleg pár éves megtérülést is tud produkálni, ne akinek van egy modern fala és már be van rakva valami höszivattyú meg H tarifa az évszázados megtérülésig is el tud jutni.
Egyébként pont a megtérülés miatt javasoltam a kalkulátort, amikor a szigetelés vastagításával még centinként tizedeket javul a hőátbocsátás akkor jelentős a megtakarítás, amikor már ott tartunk, hogy +5 centi pár századot javít akkor meg nem jelentős. Szigorúan szerintem nem igazán van olyan falazat (a tiszta vasbetonon kívül) amire 15 centinél többet rakva érdemi fogyasztáscsökkenés érhető el főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy ház nemcsak falakból áll, az ablakokból a legüberkirályabb is rosszabb hőszigetelő mint egy szigeteletlen 30as téglafal, aztán ott van még a tetőtér/fődém amit vagy le lehet rendesen szigetelni vagy nem.
Szerintem járj utána, hogy "működik" egy vályogház aztán térjünk vissza a témára.
Igen.
Az anyag és a vastagság egyformán fontos. Az egy cm vastag aerogel bizonyosan jobb hőszigetelő, mint a 20 cm vastag ????cel.
"Meg nem volt így probléma a házba beszoruló elhasznált levegővel és párával se. 
Oszt megfagytak régen? Nem."
Nem fagytak meg, de baromira nem volt komfortos. Nagyszüleimnek volt ilyen háza, rettenet volt. Hiába volt bent a cserépkályha, a ház bizonyos részein állandóan hideg volt, mert csak azt az egy helyiséget volt képes befűteni, és bár volt kályha minden szobában, de macera lett volna egyszerre három készüléket rakni fával -és költséges is-, szóval nem használták ezeket, csak ha vendég jött vagy családtag. A rosszul záródó ablakok és ajtók miatt pedig húzott be hideg mindenhol mint az istennyila.
Megy ma ezerrel ez a bájos nosztalgiázás arról, hogy "régenmindenjobbvót", de ezt a butaságot jellemzően a mai, városi középkorú generáció tolja, akik már nem laktak ilyen házakban, de vannak emlékeik arról, hogy nyáron lementek a nagyihoz 2 hétre és akkor nagyon élvezték a vidéki életet. Csak hát nagyon nem ugyanaz ott élni, vagy csak ott tartózkodni pár hétig. Valójában a vályog egy rossz falazóanyag, ha tartósan vizet kap, akár össze is dőlhet a ház, de minimum szanaszét reped -mivel egyszerűen sárrá folyik szét az egész-, imádják a bogarak, tele van hangyabolytól kezdve mindennel, vakolni meg nem lehet rendesen. Meszelni lehet, olyan is lesz. Hagyományőrzésnek jó, ebben lakni ma már nagyon nem az.
Bár állnak 80 éve ilyen házak, de nézd meg, milyen állapotban! Meg van rogyva a nagyrészük, emiatt a tető teljes szerkezete hajlik, ami miatt már ázik is be itt-ott. A falak repedezettek, vakolat ha van, lepotyog, szóval önmagában az, hogy még nem dőlt össze, nem sokat jelent, mert ezekben lakni ma már nem kellemes. A várak is állnak több száz éve, de ettől még nem fogunk terméskőből építkezni.
[ Szerkesztve ]
"Manapság úgy van, hogy cirka 10 évente felújítás van egy modern házon."
Ez egyérszt nem igaz, az a 10 év inkább 20 lesz, ráadásul erősen csúsztatsz! Jellemzően 20 év után sem azért újítunk fel, mert sz*r a technológia és felújítás nélkül összedőlne a ház. Szimpla állagmegóvás miatt újítunk fel, és mert az új házaknál már a megjelenés is számít, nem úgy mint régen a "jóvanazúgy" időkben. Ma már zavarja az embereket ha pl. itt-ott hibás lesz a vakolat vagy ilyesmi. Bár már régen, az eleve nem kifejezetten meseszép meszelt falat is "felújították", mert annyira koszos vagy ronda volt, hogy szükséges volt. A másik ok pedig az, hogy a mai embereknek sokkal fontosabb az értékmegőrzés, ami miatt néha követni kell a trendeket, különben sokkal nehezebb lesz eladni a házat. Ezért pl. néha átszínezik a falakat, vagy egyéb burkolatokat cserélnek, aktualizálják a design-t. Pl. anno a 90-es években mindenki citromsárgára festette a házát, mert az volt trendi (kb. ezzel együtt ment ki a divatból a korábbi sláger, a paliszander sötétbarnára festett faanyag). Ma már a citromsárga vakolat kifejezetten avétosnak hat, de legalábbis eladásnál hátrány lesz.
Szóval teljes tévedésben vagy. Egy modern házat maximum akkor kell a szerkezeti problémái miatt felújítani, ha elszarták a kivitelezést! De ez meg nem az építőnyag hibája, hanem egy emberi mulasztás és semmi köze ahhoz, hogy téglából ytongból, vagy vályogból épült a ház.
Ráadásul tele van 100+ éves téglaházakkal szinte minden nagyváros, szóval nem tudom miről beszélünk? 2022-ben senki nem fog kiszárított sárból meg szalmából építkezni.
"A másik ok pedig az, hogy a mai embereknek sokkal fontosabb az értékmegőrzés, ami miatt néha követni kell a trendeket, különben sokkal nehezebb lesz eladni a házat."
Ez nagyon jól hangzik, csak nem korrekt.
A házaknál meg különösen igaz, hogy az élőmunka magas költsége miatt, sokszor a bontás és új építés nem kerül sokkal többe, mint a felújítás. A karbantartás igényt figyelembe véve, hosszabb távon az új már olcsóbb.
"A házaknál meg különösen igaz, hogy az élőmunka magas költsége miatt, sokszor a bontás és új építés nem kerül sokkal többe, mint a felújítás."
Egy új házat inkább lebontanak 10-20 év múlva, mint hogy kicsit felújítva állagmegőrzést végezzenek rajta, ráadásul ennek szereinted nagyjából azonos lenne a költsége azzal, ha elbontják és újat építenek helyette? Ezt bizonyára nem gondoltad komolyan, vagy talán sosem láttál építkezést közelről. Nyilván, egy 80 éves romos házat már nem érdemes felújítani, de itt most nem erről volt szó. A thread abból a téves felvetésből indult, hogy azért jobb a régi egyszerű paraszti építési mód, mert a mai modern házakat 10 éven belül már fel kell újítani. Nos, nem kell, vagy ha kell is, az nem az építőanyag miatt, hanem a trehány kivitelezés miatt van, de még ebben az esetben sem azért, mert éppen össze akarna dőlni. Trehány kivitelezést pedig egy parasztházon, vályogból is lehet végezni amit aztán pont úgy javítani kell, tehát innen az biztosan nem vezethető le, hogy érdemesebb-e sárból építeni, mint téglából vagy másból.
[ Szerkesztve ]
Nem jobb. Egy 50centis vályogfal a 38centis kmtégla vagy a B30 blokk szintén van. Szigetelés nélkül egy kalpag szar.
Marha egyszerű lenne, mert csak meg kellene nézni a lambda értékeket. És máris nem mondanál ekkora zöldséget. [link]
A vályog, a kis méretű tömör tégla és B30 szinte egy szinten van. Nagyon minimális a különbség köztük. De ha felteszel rá 10 cm hőszigetelést, pont mind ugyanazt az értéket fogja tudni azonos vastagságnál.
A többit az aláírom én is. 
Bocs mégse: 
Egyébként meg legalább a családiházakban legyen egy kályha beüzemelve meg pár hétnyi száraz tüzifa kert végében letakarva. Filléres tétel és ha van egy hosszabb áramszünet akkor sincs gond.
Ez neked filléres tétel??? Egy normális kémény mennyibe is kerül? Vagy egy kályha mindennapos használatra? Mert a legtöbb kályha ami kapható nem arra való kérlek. Nem beszélve magáról a tüzelőanyagról, aminek az ára szépen felmászik a gáz árához. A fát valahol tárolni is kell. Nem ideális a fólia alól szedegetni a hóban. Ami jó eséllyel vizes és nem akar égni se. Arról nem is beszélve hogy sok helyen probléma a kályha. Már csak a gyerekek miatt is. Illetve az égéhez oxigén kell amihez kell az ablak szellőztető modul. Egyik sincs ingyen. A lényeg hogy nem olyan egyszerű az.
[ Szerkesztve ]
Konkrétan dekor célokra alkalmas csak ennyi pénzért.
Ami jó lenne az meg nincs:
[ Szerkesztve ]
Nem ilyen helyen kell venni.
Lehet azért kapni itt-ott...pl. itt egy ami full öntvény. Vagy van ott 12kW-os is, 250k-ért.
[ Szerkesztve ]
MInek? Nekem van kandallóm. Mások helyett nem fogok utánajárni, arról meg nem én tehetek, ha egy kereskedő hazudozik a weblapján.
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy a CC energetikai tanúsítvány az tényleg jó? Egy nagyjából 60 éves házról van szó, amit tavaly sikerült megvennem, tégla, hátul az északi falon le kellett sajnos verni a vakolatot egy korábbi penészedés miatt, hogy kiszáradjon és bent a nagyobbik szobát is újra kellett betonozni, mert alig volt 5cm beton, alatta csak föld szinte, úgyhogy kapott kavicsos vastagabb beton alapot, na meg kellett is a cserépkályha miatt, mert gáz nincs bevezetve, légkondit közben vettem, mert akkor még kandalló volt, nagyon nem voltam vele megelégedve, nem tartotta a meleget 3-4 óránál tovább és sokkal több fát evett mint a cserépkályha. Viszont azóta is viszonylag hamar kihűl a ház, penész nincs, mert páramentesítő készüléket is használok, próbálom 50% körül tartani. Ami érdekes, hogy az északi fal persze nagyon hideg, de ott alig van ablakom, délre néz a nagyobb és több kisebb, egy része új műanyagos egy része még a régi fa, abból viszont dupla mindig, tehát kettőt kell nyitni közötte 10cm kb a kihagyás. A tető stukatúros, de betonozott, azt mondta az ács, hogy max a vízelvezető miatt van egy-egy rés, ott kellene betonozni vagy befedni, de a tető 12 éve készült és teljesen okés, szerinte inkább az északi fal húzza el a meleget és a régi ablakok cseréje is segítene. Nekem meg adásvételnél azt mondta az ügyvédem is, hogy a CC az jó, mondjuk lehet azt írt oda a szaki amit a megrendelő akart, aki nem én voltam hanem a volt tulaj. 
