Én mai napig azt vallom és hirdetem, hogy a munka nagyobb része otthon, egyéni felkészülés formájában történik
Jaja, szómagoláshoz annyira nem kell tanár. Persze beszéd közben az ember tud tanulni, de jellemzően B2 felé közelítve/után van az a szint, hogy annyira kevés az új szó, hogy már nem kell szavakat magolni (kivéve, ha célirányosan kell egy téma összes szavát betanulni, de az anyanyelvi környezetben ritka).

Ez így is van, de miért is várnánk el B1 szinten bárkitől? Miért is várnánk el minden - például - diplomástól, hogy idegen nyelvű folyóiratokat olvasson?
még korábban ezt írtad: tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
és ezt értettem sikeresen félre, avagy anyanyelvi környezetben gondolkodok és az újságok/hírek megértése adott esetben megkerülhetetlen, ugyanúgy a németnél a nagyon finom (és hétköznapokban előszeretettel használt) műveltető szerkezetek differenciálása a diákok számára se történik nagyon C1 előtt. stilisztika dettó.
nem anyanyelvi környezetben arra, hogy valamennyire elpofázzon az idegennyelviekkel és egy egyszerűbb -ismert domainen belüli- dokumentumot megértsen viszont teljesen jó. persze a német spec eset, angolból kb van egy A4es oldalnyi gyakran használt erős ige, meg a német felső után fél évvel magamat röhögtem ki, hogy mire kaptam angol közepet. amiből azóta felső lett, pedig nyelvtankönyvből az utolsó a sárga headway volt, amit láttam.

csupe: svédeknél detto, gyerekmeséket szinkronizálják, de semmi mást. disney channelen mindig meglepődök, hogy jé, nem svéd műsor svéd hanggal.

$p@rr0w: magyar az anyanyelvem, szóval idegen nyelvként nincs összehasonlítási alapom, de azért a goethei német -értsd C1 szint és fölött- illetve az izlandi is eléggé pikáns bonyolultság szempontjából. angolnál meg a hatalmas szókincs az, ami nehezít.

bizonyos felsőoktatásokban pedig felsőfokú (illetve nem anyanyelviként két felsőfokú) nélkül nem állnak szóba az emberrel. speciális helyzetekben akkor is kell a papír, ha éppen az adott nyelven beszélget folyékonyan az ember a másikkal.

[ Szerkesztve ]