"kezdek igencsak külföldiül beszélni"

Good job. Keep up the good work.

Ugyanez a helyzetem nekem is: a munkámhoz kevésbé kell a nyelv (minőségügy területén dolgozom). Vannak külföldi partnerek, de velük én nem, vagy csak nagyon ritkán kerülök kapcsolatba, legalábbis személyesen vagy telefonon, e-mailben picit gyakrabban. Emiatt a beszédkészségem korántsem olyan jó már, mint 6-7 éve

Írásban jobban tartom magam, de ott is kezdenek már mutatkozni a kopás jelei, bár 1-2 éve még szabványokat fordítottam magyarra. Ez azért (szótárral) most is menne, de az tuti, hogy tovább tartana a dolog, mint régebben

#33 Kopi31415: német anyacéggel rendelkező vállalatok adják a vevőink döntő részét, de a velük való kommunikáció ennek ellenére inkább angolul zajlik

[ Szerkesztve ]

"...bizonyos helyzetekben a C1 sem elég."
Most hirtelen egy ilyen helyzet sem jut eszembe, de ezen nem fogunk összeveszni.

Adott esetben 100% nyelvtan kell. pl egy gyakvezér egy beadandó kommentjeiben nem hibázhat (ld svéd névelőre nincsenek szabályok, melléknévragozás pedig attól függ erősen). Ugyanúgy pl egy 4órás tantárgyi adatlapokat kiértékelő meetingre (jogi dokumentum mind) nem elég, ha az ember csak körülbelül érti, illetve párszor elveszti a fonalat. Főleg nem, ha az ember a diákok (egyik) reprezentánsa és pár lektorral ül egy teremben.

C1 olyan szempontból jó, hogy ott már az ember végigbír egy 8 órás napot, de bonyolultabb helyzetekben (pl felsőoktatás idegen nyelven, anyanyelvi csoporttársakkal, suboptimális alvásmennyiséggel, anyanyelven is bonyolult témában) az ember pár óra után elfárad.

"...nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800)..."
Ehhez több megjegyzésem is lenne:
1) Félreréthető voltam, én a a tanuló által beletolandó időt mondtam. Említett B1nél kb 120-150nél több tanárral vezetett óra nem lehetett. Napi 10 óra összességében megvolt. Egyébként több tanáros órának értelme se lett volna, olyan napi 3-4 órát csak a szavak magolása elvitt az első hetekben.

2) 2000 óra 6-8 hónap alatt kb napi 10 órát -tehát heti 70- tartva kijön. Itt megintcsak nem tanár által vezetett órákról, hanem az összesen beletolt időre gondolok.

Állítom, hogy nem lehet két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni. Külföldön sem. Sehány éves korban.
Pedig megoldható Gyakorlatban a dologhoz hozzátartozik, hogy harmadik C1 szintű és ötödik idegennyelv, illetve néhány koncepció azért segített (pl Turing gépek/reguláris kifejezések/Chomsky type-0 nyelvek, némi szoftverfejlesztési ismeret), az idő pedig kb optimálisan lett kihasználva.

tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
Általában ez igaz, tapasztalatok alapján ismerek pszichiátereket, akiket kb B1es szinten bevágtak a mélyvízbe betegekkel találkozni.
B1 szinten az ember tényleg elboldogul. Tökéletesen? Hát, B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival. Illetve ha beesik egy szélesebben beszélő bajor, akivel beszélni kéne. Meg ott a kávészünet, amit nem véletlenül emeltem ki. Persze, ideig-óráig elég a B1, de ha az ember anyanyelvi közegben be akar a helyiek csoportjaiba illeszkedni, ahhoz masszívabb tudás kell.

@79: A nyelvi környezetről csak annyit, hogy mit sem ér, hogy nyelvterületen vagy, ha nem használod ki a benne rejlő tanulási potenciált
ez egy hatalmas igazság. sokan úgy gondolják, hogy kimennek, aztán majd ragad, ehhez képest bőven vannak emberek, akik kint vannak 5-10 éve és pocsék a nyelvtudásuk.

[ Szerkesztve ]

Taler du Dansk?
Undskyl med Jeg taler ikke går godt Dansk! Kan vi tale engelsk?
Na jó ennél azért többet tudok dánul, de maradjunk annyiban, hogy max 50 szó.

Ha franciák állítanak meg az utcán akkor ennyit kapnak tőlem: Je ne parle pas français! Parlez-vous anglais? De még az is megy, hogy: Je ne comprom pas.

Német? Az még jobb... Ich spreche kein deutsch! Meg még kb 10 szó. De azt, hogy miként kéne angolra rávezetni a turistát... na az már nem megy. Kenviszpíkinglis?

Az angol? Inkább ne beszéljünk róla... de azért megértetem magamat a külföldiekkel. Egy south parkot megértek eredeti nyelven. De komolyabb szövegek már nem mennek, pl. a Calvin and Hobbes már olyan mély filozófiával rendelkezik, hogy ott gondok szoktak lenni az értelmezéssel. Intermediate szintre lőttek be annak idején a nyelvsuliban.

Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy kötelezővé kellenet tenni az angol nyelvvizsgát már az érettségihez is!
Szerintem ez lenne a legfontosabb. Nem lehetne kibújni alóla, főleg ha szigorúan vennék.

Oké, biztos, hogy a magyar anyanyelvű orosz tanárok között is van jó. Éppen a fordítottja is lehet igaz. Nem érdemes általánosítani. Csak kevesebb kockázati elemet tartalmaz. Amúgy nem feltétlenül drágább. Szerintem jól be vannak árazva a nyelvórák.
Természetesen végzett nyelvtanárra gondoltam. Az, hogy valaki beszélni a nyelvet az nem jelenti azt, hogy tud tanítani.

A kiejtés és nyelvhelyesség szempontjából előnyősebb ha valaki rögtön helyesen tanul meg beszélni. Sajnos a tanulmányok elején nincs módjában ellenőriznie a hallgatónak mi helyes. Könnyen kifoghat a nyelvet nem megfelelő szinten tudó nyelvtanárt az ember. (papírja ugyanis van róla, de tudása már nem biztos)

Akár a tanításnál is bejöhet az önkritika hiánya. Maga sem tud rendesen, de tanít.

Igen a nyelvtant is kell tanulni, csak inkább arra utaltam, hogy nem érdemes táblázatokból magolni mert az nem marad meg. Ha rengeteget beszél az ember akkor egy idő után bevésődik. Mindig ott volt előttem a ragozási táblázat, de egy idő után már nem kellett (csak bizonyos esetekben). Persze, az is kell, hogy folyamatosan javítsa a hibákat a mellette ülő nyelvtanár.
Természetesen elismerem, hogy te sokkal jobban értesz hozzá. Én csak a saját tapasztalataimat írtam le szóval nem biztos, hogy általánosságban igazam van.

Megoszlanak a vélemények a magántanár és a nyelviskola között, én nem merném kijelenteni, hogy az egyik jobb a másiknál. Van, akinek csoportban jobb, van akinek nem.

Azzal, hogy a gimnáziumi oktatás szar, nem értek egyet. Én általánosban 8 évig angolul tanultam, középiskolában kezdtem el tanulni németet, úgy, hogy egy szót sem tudtam és másodikban országos versenyen lettem első. Szóval ez nagyon iskola és tanárfüggő.

Általános iskola 1. osztályától kezdve tanítgatták nekünk a németet érettségiig,
de magán tanár és külön nyelvtanfolyam nélkül nem sikerült volna le nyelvvizsgázni
10. osztály elején. (középiskola 2.)
Nálunk (győri gimnázium) az volt a legnagyobb probléma, hogy a tanárok nem vették komolyan
a nyelvoktatást, aki mégis, annak nem biztosították a feltételeket (pl.: magasabb fizetés) és elment tolmácsnak, vagy ausztriába dolgozni.

nemtom volt-e szó róla, de ha nem tudsz angolul és németül is legalább, reális esély van rá, hogy a jövőben éhendöglesz. lehet velem vitatkozni, de egész más irányba fordult volna az életem, ha pár kritikus pillanatban nem tudtam volna valami értelmeset és érthetőt válaszolni a hozzám váratlanul beszélni kezdő kedves külföldi vezérnek. az éhendöglés meg erős, de amit az átlagmunkás ma keres, az nekem már nincs messze. és 5 év múlva dupla áram, gázár, hát sok sikert.

ha az ember sokat nézi a német adókat, akkor azért vannak színvonalas műsorok és rengeteget lehet tanulni. angol adó kevesebb van, de konyhanyelvi szintig az angol nem egy komoly valami.

[ Szerkesztve ]

Újabb válaszok következnek...

@proci985: "Adott esetben 100% nyelvtan kell."

Köszönöm, hogy ezt leírtad.

"C1 olyan szempontból jó..."

Természetesen igazad van. A C1 szint - főleg nyelvterületen illetve olyan közegben, ahol a nagyon magas tudásszint alapkövetelmény - indokolt és szükséges. (De nem sokan vannak ilyen helyzetben honfitársaink közül.)

"Említett B1nél kb 120-150nél több tanárral vezetett óra nem lehetett. Napi 10 óra összességében megvolt. Egyébként több tanáros órának értelme se lett volna, olyan napi 3-4 órát csak a szavak magolása elvitt az első hetekben."

Azért a napi 10 óra nyelvtanulás sem "normális". Úgy értem, kevesen képesek ilyesmire. Ehhez már rendesen megszállottnak kell lenni. És igen, szerintem is van egy határ, ami felett már nem hatékony a tanári óra. (Én mai napig azt vallom és hirdetem, hogy a munka nagyobb része otthon, egyéni felkészülés formájában történik.)

"Pedig megoldható (két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni)."

Mint írtam: a nyelvzseniket vegyük ki a számításból.

"B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival."

Ez így is van, de miért is várnánk el B1 szinten bárkitől? Miért is várnánk el minden - például - diplomástól, hogy idegen nyelvű folyóiratokat olvasson?

"sokan úgy gondolják, hogy kimennek, aztán majd ragad, ehhez képest bőven vannak emberek, akik kint vannak 5-10 éve és pocsék a nyelvtudásuk."

Ebben teljesen egyetértünk.

@benedekco: "de azért megértetem magamat a külföldiekkel. Egy south parkot megértek eredeti nyelven."

Én itt azért érzek némi ellentmondást. A "megértetem magam" sehol nincs a SP-hoz képest.

@Ati1979: "Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy kötelezővé kellenet tenni az angol nyelvvizsgát már az érettségihez is!"

Ne viccelj, egy csomó más kérdésben is egyetértünk.

"Szerintem jól be vannak árazva a nyelvórák."

Ebben mondjuk pont nem értünk egyet. Én azt látom, hogy irreálisan drága a nyelvoktatás a fizetésekhez képest. A nyelviskolák pedig nem ritkán brutális haszonkulccsal dolgoznak (drágán adják a képzést, de a legolcsóbb tanerőt keresik hozzá).

"A kiejtés és nyelvhelyesség szempontjából előnyősebb ha valaki rögtön helyesen tanul meg beszélni."

Nagyon igaz. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy célszerű eleve helyesen tanulni a nyelvet, mert később nehezebb a berögződött hibákat (néha egyenesen marhaságokat) javítani.

"Akár a tanításnál is bejöhet az önkritika hiánya. Maga sem tud rendesen, de tanít."

Nyilván előfordulhat ilyen. De miért magázódunk, és honnan tudod, hogy én sem tudok rendesen?!

"...nem érdemes táblázatokból magolni mert az nem marad meg."

Ebben félig igazad van. Ugyanis nem a táblázatokat kell magolni, hanem úgy kell tanulni, hogy közben használod a táblázatokat. (Már amennyiben nem vagy képtelen erre, mert olyan is van, akinek ez egyszerűen nem megy.) A többségnek használnak a táblázatok. Én magam is szeretem a táblázatokat, és nem csak használok, de gyártok is ilyeneket.

"Persze, az is kell, hogy folyamatosan javítsa a hibákat a mellette ülő nyelvtanár."

Így van. Csak sajnos egyre kevésbé "divat", mert nem szabad kudarcélményt okozni a diáknak...

"Természetesen elismerem, hogy te sokkal jobban értesz hozzá. Én csak a saját tapasztalataimat írtam le szóval nem biztos, hogy általánosságban igazam van."

Szerintem meg pont olyan értékes a véleményed, mint az enyém. Annyi a különbség köztünk, hogy én vélhetőleg jobban látom a másik (a tanári) oldalát a kérdésnek.

@Coccolino_O: "Megoszlanak a vélemények a magántanár és a nyelviskola között, én nem merném kijelenteni, hogy az egyik jobb a másiknál. Van, akinek csoportban jobb, van akinek nem."

Én azt állítom, hogy a magántanár hatékonyabb. És költséghatékonyabb is. Az igaz, hogy van, akinek a csoportos tanulás segít (sejtésem szerint a többséget feszélyezi a csoport), de magántanárnál is lehet csoportosan tanulni. Mindegy, nem akarlak győzködni, csak tanácsot adtam, mert jót akarok neked.

@Dyra: "...úgy érzem, hogy ami bemegy az kb ki is jön"

Ez vélhetőleg érzéki csalódás. Ha szívvel-lélekkel tanulsz, akkor semmi nem indokolja, hogy ne ragadjon meg a tudás a fejedben.

@quickly04: "nem biztosították a feltételeket (pl.: magasabb fizetés)"

Nem hallottam még olyanról, hogy a tanárok a lelkesedésük függvényében kaptak volna fizetésemelést...

@lapa: "ha nem tudsz angolul és németül is legalább, reális esély van rá, hogy a jövőben éhendöglesz."

Ezt egyre többen ismerik fel. Szerencsére. De az oktatási rendszer a mai napig nem képes hatékonyan megújulni, hogy ki is tudja szolgálni megfelelő színvonalon a megnövekedett igényeket.

Ez az elmélet nagyon jól hangzik csak éppen pár sebből vérzik:

A magyar nyelvoktatás minősíthetetlen szinten van, az oktatási módszerek a vicc kategóriába sorolhatók.
Eleve nem hasonlítható össze két különböző nehézségű nyelv ismerete, a magyar egy bonyolult és összetett nyelv, ehhez képest a német/angol pláne sehol sincs. Így a magyar ugyan szebb, de minden egyéb szempontból jobb az angol. Innentől kezdve vagy az a tényálladék hogy minden nyelv szintjén a megjelölt fok eltér a többitől az adott nyelv nehézségének függvényében, vagy mindegyiknél azonos (mondjuk szókincset) feltételez, csak így egyik sem hasonlítható a másikhoz. Érts: ahhoz hogy mi azt mondjuk valakire közepesen beszél magyarul az lefossa a bokáját mire eléri ezt a szintet a nyelvtanunkkal, ugyan ez az angollal jóval egyszerűbb. Ezt a cik csak felületesen érintette szerintem.

Ha valaki folyamatosan tud beszélni egy idegen nyelvet az már szerintem kizárja a csekély szókincset, persze nyelvtanilag még lehet fülsértő de az a legkevesebb. Szerintem ha csak a szókincs növelésére törekednének az emberek sokkal eredményesebb lenne az egész nyelvtanulósdi, ugyanis a nyelvtant és helyesírást utólag olvasással könnyebb elsajátítani mint fordítva.

Egyébként tudom hogy nem erről szól elsősorban a cikk de szerintem nyugodtan mondhatjuk hogy ez egy elég mondvacsinált probléma mert a valós nyelvtudást sosem tükrözte/tükrözi a nylevvizsga szintje, így én nem is tulajdonítok jelentőséget neki, nekem semmilyen nyelvizsgám nincs de nyugodtan beírom a jelentkezésembe a nyelvtudásom vélt szintjét mert ahol szükség van rá ott úgyis kell majd beszélni így lényegtelen hogy valakinek milyen nyelvvizsgája van, vagy milyen szintűnek titulálja a saját nyelvtudását.

Tehát amiről szól a cikk számomra azért lényegtelen mert semmin nem változtat a helyes vagy helytelen besorolási szint, azt sem értem miért érdekel valakit a statisztika, hogyha nyilvánvaló hogy megfelelő oktatási módszerrel dolgozva önmagát javítaná a felmérés.

Na jó befejezem az agymenést mert úgyse érdekel senkit.

Hollandiában úgy vettem észre, hogy szinte mindenki beszél angolul. Szerintem ez nem feltétlenül csak a nyelvrokonságra vezethető vissza, hanem pl. a TV-ben nem láttam szinkronizált adást. A nem holland nyelvű műsorokat kizárólag feliratosan adják (legalábbis én nem láttam szinkronosat), így szükségszerűen ráragad mindenkire a nyelv.

http://angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/felsofoku-angol-nyelvvizsga-sorozatnezessel
Ez se hülyeség. Saját tapasztalat.

@b0bcat: nem lelkesedés függő, de aki érti a dolgát (jó tanár, anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet)
és nincs megbecsülve, nincs megfizetve, az nem fog iskolában tanítani, mert lelkesedésért nem kap semmit a boltban. Társadalmi munkában meg senki nem fog tanítani. Egy jó nyelvtanárt szerintem legalább annyira meg kellene fizetni, mint mondjuk egy mérnököt.

Én mai napig azt vallom és hirdetem, hogy a munka nagyobb része otthon, egyéni felkészülés formájában történik
Jaja, szómagoláshoz annyira nem kell tanár. Persze beszéd közben az ember tud tanulni, de jellemzően B2 felé közelítve/után van az a szint, hogy annyira kevés az új szó, hogy már nem kell szavakat magolni (kivéve, ha célirányosan kell egy téma összes szavát betanulni, de az anyanyelvi környezetben ritka).

Ez így is van, de miért is várnánk el B1 szinten bárkitől? Miért is várnánk el minden - például - diplomástól, hogy idegen nyelvű folyóiratokat olvasson?
még korábban ezt írtad: tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
és ezt értettem sikeresen félre, avagy anyanyelvi környezetben gondolkodok és az újságok/hírek megértése adott esetben megkerülhetetlen, ugyanúgy a németnél a nagyon finom (és hétköznapokban előszeretettel használt) műveltető szerkezetek differenciálása a diákok számára se történik nagyon C1 előtt. stilisztika dettó.
nem anyanyelvi környezetben arra, hogy valamennyire elpofázzon az idegennyelviekkel és egy egyszerűbb -ismert domainen belüli- dokumentumot megértsen viszont teljesen jó. persze a német spec eset, angolból kb van egy A4es oldalnyi gyakran használt erős ige, meg a német felső után fél évvel magamat röhögtem ki, hogy mire kaptam angol közepet. amiből azóta felső lett, pedig nyelvtankönyvből az utolsó a sárga headway volt, amit láttam.

csupe: svédeknél detto, gyerekmeséket szinkronizálják, de semmi mást. disney channelen mindig meglepődök, hogy jé, nem svéd műsor svéd hanggal.

$p@rr0w: magyar az anyanyelvem, szóval idegen nyelvként nincs összehasonlítási alapom, de azért a goethei német -értsd C1 szint és fölött- illetve az izlandi is eléggé pikáns bonyolultság szempontjából. angolnál meg a hatalmas szókincs az, ami nehezít.

bizonyos felsőoktatásokban pedig felsőfokú (illetve nem anyanyelviként két felsőfokú) nélkül nem állnak szóba az emberrel. speciális helyzetekben akkor is kell a papír, ha éppen az adott nyelven beszélget folyékonyan az ember a másikkal.

[ Szerkesztve ]

Fentebb már írtam erről, miszerint érdekes módon Európa északabbi felén működik ez az elmélet (az, hogy a nem szinkronizált adásokkal magyarázhatónak tűnik a lakosság idegennyelv-tudása), míg délebbre nem.

Én személy szerint nem hiszem, hogy ez a kulcsa a kérdésnek, de az is biztos, hogy nem árt, ha valaki idegen nyelven néz tévét vagy filmeket, de valójában a magyar felirattal történő nézés nem az igazi. Hatékonyabb az eredeti nyelv + eredeti nyelvű felirat kombó, de a legjobb, ha felirat nélkül nézi az ember. Ez utóbbihoz már egy megfelelő szinten kell lenni az adott nyelvből, illetve olyan filmet érdemes nézni eredeti nyelven, amit jól ismer az ember (mert mondjuk már látta többször szinkronizáltan).

A felirat olvasása ugyanis elvonja az ember figyelmét a szöveg hallgatásától, tehát a két egyszerre jelen levő információ (külföldi hang + magyar felirat) valójában gyengíti egymást, mert az agy nem tud a kettőre egyszerre odafigyelni.

Én speciel nem örülnék, ha a magyar csatornákon idegen nyelven mennének a filmek, pedig nekem teljesen mindegy, hogy angolul vagy magyarul nézek filmeket vagy sorozatokat.

Maximálisan egyetértünk. Csak arra céloztam, hogy - SAJNOS - nem úgy működik a dolog az állami oktatási rendszerben, hogy aki jó, az többet keres.

"ezt értettem sikeresen félre, avagy anyanyelvi környezetben gondolkodok"

Igen, én abban a részben, amire itt hivatkoztál, nem anyanyelvi környezetben mozgó magyarokra gondoltam. Az egy teljesen más világ, és abban igazad van, hogy ott a B1 - hosszú távon - kevés lehet. Persze ez is attól függ, hogy mire van igénye illetve szüksége a külföldre szakadt magyarnak (gondolok itt az évtizedek után is csak az adott idegen nyelvet konyhanyelv szintjén beszélő magyarokra).

"az oktatási módszerek a vicc kategóriába sorolhatók."

Ha most a kurzuskönyv-alapú oktatásra gondolsz, akkor teljesen egyetértünk.

"Eleve nem hasonlítható össze két különböző nehézségű nyelv ismerete, a magyar egy bonyolult és összetett nyelv, ehhez képest a német/angol pláne sehol sincs."

Ezt mire alapozod? Miben "nincsenek sehol" a magyarhoz képest?

"ahhoz hogy mi azt mondjuk valakire közepesen beszél magyarul az lefossa a bokáját mire eléri ezt a szintet a nyelvtanunkkal, ugyan ez az angollal jóval egyszerűbb."

Nem értek egyet. Ha elolvastad a cikket, pont azt írom benne, hogy a valós B2 szint egy elég magas szint, tehát pont, hogy nem könnyű elérni. Sem magyarból, sem angolból, sem németből. (A magyar nyelvben amúgy a nyelvtan nem annyira bonyolult, inkább a ragozással van a külföldieknek bajuk, mert sokat kell memorizálniuk, bár a ragozásban is van ráció.) Az viszont helytálló, hogy "ugyanaz" a B2 szint nyelv és nyelv között kis eltérést mutat abban, hogy mennyit kell hozzá tanulni. Pl. kezdő szinten (szándékosan nem alapfokot írok! ) jobban lehet haladni az angollal, mint a magyarral, de később az angol is "belehúz".

"Szerintem ha csak a szókincs növelésére törekednének az emberek sokkal eredményesebb lenne az egész nyelvtanulósdi, ugyanis a nyelvtant és helyesírást utólag olvasással könnyebb elsajátítani mint fordítva."

Tapasztalatból mondom, hogy nem sokra mész a szókinccsel, ha nincsenek meg azok a nyelvi eszközeid, amellyel a szókincsedet érthető, közvetíthető gondolatokká tudnád formálni. A nyelvtant és a helyesírást pedig utólag nehezebb javítani, ha egyszer hibásan rögződött. Ez megint csak tapasztalat. (Szerencsére nem jellemző az ilyesmi. A többség jobb írásban, mint szóban, de így legalább azokkal az alapokkal rendelkeznek, amelyre egy jó tanár már tud építeni. Fordítva nem működik. Azon kevesek, akik "csak beszélni" tudnak, kezdhetik a kályhától...)

"ez egy elég mondvacsinált probléma mert a valós nyelvtudást sosem tükrözte/tükrözi a nylevvizsga szintje"

Ezt így túlzottan általánosítónak érzem. Most gyakorlatilag azt mondod ezzel, hogy mindegy, hogy van-e valakinek nyelvvizsgája, mert az semmit nem jelent. Ez szerintem durva túlzás. Ha összefogdosol az utcán 10 nyelvvizsgás és 10 nyelvvizsga nélküli angolul tudót, szignifikánsan jobb eredményt fognak elérni a nyelvvizsgások. (Ami nem jelenti azt - lásd korábbi megjegyzéseim ugyanebben a témában -, hogy minden nyelvvizsgás tud azon a szinten, amin elvileg kellene neki, de egyesek akár jobban is tudhatnak, vagy egyáltalán tudhatnak papír nélkül.)

"semmin nem változtat a helyes vagy helytelen besorolási szint"

Pontosan arról szól a cikk, hogy az emberek fejében kellene rendet tenni, mert az olyan közvélekedések miatt is tartunk ott, ahol, mint ez, amit idéztem most tőled. Azon, hogy sokak szerint a papír felesleges, mert nem mutat semmit. Mert nem az a megoldás, hogy akkor töröljük el az egész rendszert, hanem inkább az kellene, hogy legyen, hogy változtassunk rajta, hogy jobb legyen, nem?

[ Szerkesztve ]

"de valójában a magyar felirattal történő nézés nem az igazi. Hatékonyabb az eredeti nyelv + eredeti nyelvű felirat kombó"
Ebben egyetértünk, de ahogy te is írod, nem lehet ezzel kezdeni, szükséges hozzá egy bizonyos szint.

"A felirat olvasása ugyanis elvonja az ember figyelmét a szöveg hallgatásától"
Ha más a felirat és a beszéd nyelve ez szerintem is így van, de ha mindkettő azonos, akkor sokat segít a kiejtés megtanulásában.

Most már úgy vagyok én is pár hónapja, hogy eredeti nyelvű felirattal, vagy akár anélkül nézek epizódokat, de egy sitcomnál még kell a magyar sub. Sok poén megértéséhez nem elég egy B2, de megkockáztatom sokszor a C1 sem.

"illetve olyan filmet érdemes nézni eredeti nyelven, amit jól ismer az ember"
Igen, a linkelt cikkben is írja az egyik interjú alany, hogy sokat segít, ha már ismered a történetet, a párbeszédeket. Én is ezt tapasztalom. Illetve az is sokat segít a tanulásban, ha elismétlem a párbeszédeket hangosan, a hanglejtésre, gesztikulációra is figyelve.

Emellett nem árt az sem, ha igénye van az embernek a szavak, szófordulatok, kifejezések megértésére. A magam részéről ha valamit nem értek, szótárazom azonnal. Lehet ez akár igénytelen gugli transzlét, vagy szótár sztaki, a következő alkalommal, hogy nézem a filmet, már a szövegkörnyezet/mimika/szituáció/stb. miatt tisztul a jelentése.