"...bizonyos helyzetekben a C1 sem elég."
Most hirtelen egy ilyen helyzet sem jut eszembe, de ezen nem fogunk összeveszni.

Adott esetben 100% nyelvtan kell. pl egy gyakvezér egy beadandó kommentjeiben nem hibázhat (ld svéd névelőre nincsenek szabályok, melléknévragozás pedig attól függ erősen). Ugyanúgy pl egy 4órás tantárgyi adatlapokat kiértékelő meetingre (jogi dokumentum mind) nem elég, ha az ember csak körülbelül érti, illetve párszor elveszti a fonalat. Főleg nem, ha az ember a diákok (egyik) reprezentánsa és pár lektorral ül egy teremben.

C1 olyan szempontból jó, hogy ott már az ember végigbír egy 8 órás napot, de bonyolultabb helyzetekben (pl felsőoktatás idegen nyelven, anyanyelvi csoporttársakkal, suboptimális alvásmennyiséggel, anyanyelven is bonyolult témában) az ember pár óra után elfárad.

"...nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800)..."
Ehhez több megjegyzésem is lenne:
1) Félreréthető voltam, én a a tanuló által beletolandó időt mondtam. Említett B1nél kb 120-150nél több tanárral vezetett óra nem lehetett. Napi 10 óra összességében megvolt. Egyébként több tanáros órának értelme se lett volna, olyan napi 3-4 órát csak a szavak magolása elvitt az első hetekben.

2) 2000 óra 6-8 hónap alatt kb napi 10 órát -tehát heti 70- tartva kijön. Itt megintcsak nem tanár által vezetett órákról, hanem az összesen beletolt időre gondolok.

Állítom, hogy nem lehet két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni. Külföldön sem. Sehány éves korban.
Pedig megoldható Gyakorlatban a dologhoz hozzátartozik, hogy harmadik C1 szintű és ötödik idegennyelv, illetve néhány koncepció azért segített (pl Turing gépek/reguláris kifejezések/Chomsky type-0 nyelvek, némi szoftverfejlesztési ismeret), az idő pedig kb optimálisan lett kihasználva.

tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
Általában ez igaz, tapasztalatok alapján ismerek pszichiátereket, akiket kb B1es szinten bevágtak a mélyvízbe betegekkel találkozni.
B1 szinten az ember tényleg elboldogul. Tökéletesen? Hát, B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival. Illetve ha beesik egy szélesebben beszélő bajor, akivel beszélni kéne. Meg ott a kávészünet, amit nem véletlenül emeltem ki. Persze, ideig-óráig elég a B1, de ha az ember anyanyelvi közegben be akar a helyiek csoportjaiba illeszkedni, ahhoz masszívabb tudás kell.

@79: A nyelvi környezetről csak annyit, hogy mit sem ér, hogy nyelvterületen vagy, ha nem használod ki a benne rejlő tanulási potenciált
ez egy hatalmas igazság. sokan úgy gondolják, hogy kimennek, aztán majd ragad, ehhez képest bőven vannak emberek, akik kint vannak 5-10 éve és pocsék a nyelvtudásuk.

[ Szerkesztve ]