Starship?
Szerintem azzal várjunk még 
Teherszállításra bőven belül az 5 éven is lenne esély. De annyin belül szerintem esélytelen elérni azt a nagyon egyszerű üzemeltetést ("csak tankolni kell") és egyben gyakori használatot, ami tényleg nagyon olcsóvá tenné. Fajlagosan (/kg), max kapacitásra számolva akár a kezdetektől is a legolcsóbb lehet, de akkor magas kihasználtság is kellene...
üzenetek
hozzászólások
llax
(senior tag)
Ezt talán le is írta Cifu. Ha most nekiállnak és minden jól megy 5-8 év múlva kész az Orosz/Europai... Falcon9.
És akkor újra versenyképtelenek ezen a piacon és nem mert a Falcon 9 sorozatban ment föl le az elmúlt 5-8évben hanem mert a starship olcsobban felmegy mint a falcon 9. Csak nem 20tonnát visz fel hanem 150et.
Hát erre kéne vmit kitalálni.
Ma is az FAA miatt? A tegnapit tudom, hogy az volt.
Fura amúgy, korábban simán engedtek még hosszabbítást is, amikor a nasa repülőkre vártak.
Szvsz a SpaceX nem akar ennél lejjebb menni árak tekintetében. Én élek a gyanúval, hogy akár 25-30 millió USD körül is nyereségesen adhatnának túl az újrafelhasznált fokozatokkal repülő Falcon 9-eseknek (főleg ha az áramvonalazó kúpokat is visszaszerzik), de miért tennék? Így is versenyképesebbek mindenkinél, eljött az ideje annak, hogy nyereséget generáljanak.
Annyit húzzák az időt, hogy az SN10et is kitolták. Sorbanállás van kilövésre... 
Az árakban nagyon olcsók lehetnek, de kellenének azok is, akik megrendelnék a sok indítást.
Az egyik a Starlink - saját maguknak így a legolcsóbb opciót tudják megvalósítani. A többiek kérdésesek, a NASA esetében szükséges mindenféle hitelesítés, ami idő és pénz, plusz nekik ott az SLS. Az Amazon (Project Kuiper) esetében esélyesen előbb mennek az ULA-hoz, mint a SpaceX-hez, ha a New Glenn nem lesz időben kész (nem lesz). A OneWeb pedig végképpen nem fog a SpaceX-től indítást vásárolni.
Kérdés ki lesz a sok másik. Az Axiom mondjuk megrendelhet Hold-körüli utazásokat, és hasonlókat.
Pont ez volt ugye az ITS / BFG esetén az ötletelés kategória, hogy akár lehetne P2P utazásokat szuborbitális repüléssel megvalósítani. Keresik a lehetőségeket, hogy mire lehetne használni.
A piac sincs felkészülve egy ilyen hordozóeszközre, tehát itt oda-vissza pattog a labda, hogy ha lesz már Starship, akkor lehet arra alapozva mondjuk egy új LEO űrállomás építését eltervezni, vagy még nagyobb űrteleszkópokat megálmodni, és így tovább...
A Starlink terén ki lehet azért használni. Ehhez pedig nem is kell teljes teherbírás, csak tudjon felvinni mondjuk 50 tonnát, és visszatérni - máris van egy teljesen újrafelhasználható alternatívája a Falcon 9-nek, és még olcsóbb lehet (fajlagosan) az indítás.
Pár startup már pedzegeti, hogy defektes műholdakat felélesztenének szervizmodul csatlakoztatásával. Kifogyott üzemanyag és mozgatási problémák esetén rácsatlakoznának. Persze elég kreatív megoldásokat mutattak, mert a most fenn lévők még nem voltak felkészítve direkt ilyesmire.
Szóval szerintem, egy olcsó feljuttatási lehetőség a relatíve olcsó szervizmodulok számára remek lehetőség lenne. A hagyományos felvivők árai vetekszenek a műholdak értékével, míg egy olcsóbb alternatíva esetén mindjárt jobban megérné a kockázatot, hogy esetleg mégsem sikerül újra használatba venni a defektes műholdakat. Újabb műholdak közt pedig van, ami már támogat csatlakozási pontot, utántöltést. Fuel spaceTruck 
Ezek pedig már folyamatban vannak_
MEV-1 + Intelsat 901 [link] [link] - ez már 2020 April 17 óta újra szolgál [link]
MEV-2 + Intelsat 1002 / thor 10-02 [link]
[ Szerkesztve ]
Ez addig életképes, amíg lényegesen olcsóbb egy MEV és annak feljuttatása, mint egy új műhold és annak pályára állítása. Ha az indítási árak jelentősen csökkenni fognak, ez meg fog feltehetően fordulni. A műholdak magas árának egyik oka pont az, hogy nagyon-nagyon-nagyon alapos az ellenőrzésük és tesztelésük, hiszen az indítás drága dolog (volt). Ha az indítás jelentősen olcsóbb, akkor a tesztelések egy részének elhagyásával vagy egyszerűbbé tételével jelentős összeget lehet spórolni.
Ha a mérleg egyik serpenyőjében egy 75 millió dolláros indítás és egy 150 millió dolláros műhold van 99%-os megbízhatósággal, a másikban viszont 75 millió dolláros indítás mellett csak 75 millió dolláros műhold, 95%-os megbízhatósággal, akkor még egyértelmű a képlet.
De ha az indítás csak 30 millió dollár, akkor már elgondolkoznak azon, hogy akár itt már megérheti mondjuk egy 32,5 millió dolláros, 90%-os megbízhatóságú műholdon elgondolkozni, hiszen kettő kijön a fenti 75+75 millió dolláros árból, és ha csak az egyik is működik (amire statisztikailag nagyon nagy az esély), akkor is jól járnak, és jó eséllyel mindkettő működni fog.
Erre játszanak most rá a tömeggyártás felé induló gyártók, hiszen a Starlink elő tömeges indításánál 5%-os hibaráta volt rögtön az indítás után, pedig irtó olcsó műholdakat gyártottak (állítólag ilyen 250 ezer dolláros ár körüli áron). Persze nagyon kicsi műholdak, de akkor is - 60 db mindössze 15 millió dollár...
Itt pedig hirtelen feje tetejére áll az ipar, mert egy 250 ezer dolláros műholdat nem éri meg menteni...
A klasszikus geostacionárius műholdaknál azért nem ugyanaz a helyzet, mint a mini műhold swarmmal. Műholdas tévé adáshoz, különböző műszerekhez később sem lesz túl olcsó a felszerelés és pár hónapos üzemkiesés sem vállalható.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ez is egy új lehetőség, ami eddig önmagában is csak a legdrágább műholdaknál lehetett korábban opció a fellövés költségei miatt. Ezután pedig szélesebb körben megérheti. Akár úgy is, hogy ha eladogatják fejlődő országok szolgáltatóinak a régi hibás műholdakat, amelyek parkolópályán vannak.
De, ha más szolgáltatások, feladatok is megoldhatóak swarm megközelítéssel, akkor az is új piac. Továbbra sem megy fel magától semmi
pilóta
(nagyúr)
Szvsz azért nem lesz ez opció, mert a kifogyott üzemanyagú 10+ éves műholdakkal nem csak az a gond, hogy kifogytak, hanem nagyon durván elavultak is. Miért érné meg foltozgatni egy lepukkant technikát, amikor olcsón fel lehet lőni helyette egy tizedárút, ami ötszörös felbontású képeket készít, vagy tízszeres sávszélességen sugároz, vagy bármit, amit tudnia kell, sokkal jobban megold?
Mert mocskosul drágák az új eszközök is. Ha annak töredékéért képes ellátni a feladatot az "elavult" technika, akkor nem fogják lecserélni, ha nem muszáj és van olcsóbb megoldás. Vagy éppen, ha lecserélik, akkor nem dobják szemétre, hanem eladják olyannak, aki nem tudja megfizetni a csúcstechnikát.
Vannak olyan területek, ahol a szabványok miatt sem lehet csak úgy váltogatni az üzemeltetést. Például a televíziós sugárzás. Nem dobnak ki valamit csak azért, hogy új legyen, ez üzlet.
De a műszerek kapcsán is, mindig tudnak találni más hasznosítási lehetőséget, ha még olcsón működésben tartható valami. Messze vagyunk attól, hogy minden kutatónak jutna kapacitás. Az állami finanszírozású területeken is korlátozott a finanszírozás.
Ha egy nagyságrenddel olcsóbb egy segéd modult legyártani, mint egy teljesen új eszközt, akkor lesz, aki örömmel folytatja a régi üzemeltetését is. Meg ugye a tömege is kisebb lehet a szervizmodulnak, így a feljuttatás is olcsóbb, mint a hasznos teherrel terhelt eszköznek.
Az újabb műholdaknál pedig már némelyikre tettek csatlakozási pontot, hogy például újratölthető legyen - oda nem is kell állandó szervizmodul, hanem egy modul több műholdat is feltölthet. Ez is olyan, mint az rakéták újrahasznosítása, ha van más mód, nem dobják ki a járgányt, mert kifogyott az üzemanyag, hanem megtankolják.
Ezzel párhuzamosan én is azt várom az olcsóbb felviteltől, hogy újabb és jobb eszközök is felkerüljenek. Csak azok mindig drágábbak lesznek, mint egy korlátozott képességű szervizmodul.
[ Szerkesztve ]
llax
(senior tag)
Több tényező is van, ami az ilyen igényeket csökkenti.
- Egyre egységesebb műhold buszokat használnak a műsorszóró és kommunikációs műholdakhoz -> egyre olcsóbb egy új példány.
- Folyamatosan csökken az igény a GEO műholdakra. Az átvitel egyre inkább az IP alapú felé terelődik, az egyre több helyre elérő optika, az 5G és a műholdas net csak gyorsítja a folyamatot.
- A tévé szerepe is folyamatosan csökken.
A GEO műsorszóró és kommunikációs műholdakon túl még a katonai műholdak és az űrszondák szoktak nagyon drágák lenni. Az előbbiekhez nem mehet oda akármi, az utóbbiakhoz nem tud odamenni...
A nagyobb konstellációk (telekom/navi) rendelkeznek pályán és földön tartott tartalékokkal + ütemezetten frissítik is ezeket.
"Az újabb műholdaknál pedig már némelyikre tettek csatlakozási pontot, hogy például újratölthető legyen"
Szintén az újabbakat ion/plazma/miegymás hajtóművekkel szerelik, vihet magával a végletes elavulásig elegendő üzemanyagot. Mire az kifogyna, már napelemekből is új kellene neki (az űrben sokkal gyorsabban öregednek, mint a földön).
Aminek talán lehetne jövője, az egy "szupergazdaságos", moduláris műhold platform, ami bővíthető módon kínálna változatos műszerekhez és kommunikációs egységekhez energiaellátást és meghajtást.
pilóta
(nagyúr)
Egészen durván mutat a két Starship egyszerre. Majdnem, mint valami scifiben egy űrkikötő, ahol ütött-kopott űrhajók vannak mindenfelé, a gengszternek kinéző pilótáik meg valami közeli kantinban iszogatnak
BatchMan
(senior tag)
Légtérzár kiadva, légtérengedély visszavonva avagy fordítva?
Lényeg: kaptak végre engedélyt a febr 1 startra?
llax
(senior tag)
Jelenleg egyáltalán nincs repülésre kért légtérzár, de ha lenne, már az sem jelentene túl sokat, amióta megy a kavarás az FAA-val... (légtérzár != engedély)
