Ezekhez a lábakhoz a leérkezés sebessége is túl nagynak tűnt. Az eredmény nagyon látványos, de ezzel nem lettek olyan sokkal előrébb. Az egyetlen jelentősebb fejlemény: a 3 hajtómű begyújtásos dolog is működik. A függőleges leszállással kapcsolatos képességeik szerintem akkor sem voltak kérdésesek, ha az SN8-9-nél épp nem jött össze. Már az SN8-nál is látszott, hogy életképes, rövid időn belül megvalósítható az elképzelésük. Vagyis abból a leszállás sűrű légkörön belüli szakasza...

Ami mindenképp veszteség, az a takarítási, kisebb-nagyobb helyreállítási munkák idő- és munkaigénye, az újabb FAA vizsgálat, hajtómű és egyéb mechanikai vizsgálatok újabb elmaradása, a telemetrián át nem küldött adatok elvesztése. Ezek lassítják a folyamatokat és az egyben maradás esetén feltárható problémákat 1-2 prototípussal megint tovább vihetik...