üzenetek

hozzászólások


cskadar
(csendes tag)

A Pink Floyd kvadró lemezek nem CD-4-ben, hanem SQ-ban készültek. Nem is várható el az SQ-tól az, ami a CD-4-től.


cskadar
(csendes tag)

Megnéztem az általad linkelt cikket. ez ugye, nem szakcikk, pl. a színes ábra a hallástartományról sem igaz.


dabadab
(titán)
Blog

Ismétlem, nem tudok arról, hogy bakelitből csináltak volna mikrobarázdás lemezt. Azt ugyanis vinylből készítik

Gondolom az nem tűnt fel neked eddigi életed során, hogy magyarul a vinyllemezeket is bakelitnek nevezik, akkor is, ha ez tényszerűen nem igaz. Valamint az imádkozó sáskát imádkozó sáskának, noha nem sáska, a suszterbodobácsot suszterbodobácsnak, noha nem bodobács, a mondás szerint meg nincs rózsa tövis nélkül, pedig csak anélkül, mert amúgy tüskéje van.
A tűzcsap elemzésébe meg bele se kezdjünk :)


vicze
(félisten)

CD-4 4 csatornás lejátszásra lett kitalálva és nem tartalmazott sose "50 kHz körüli komponenseket" lejátszás során.
Abban igazad van, hogy tárolásra, használtak ultraszonikus hangot, de ez hordozónak lett szánva és frekvencia modulációval lett visszaállítva a normál 20-15kHz tartományba.

"több ezer felvételt rögzítettek CD-4-es kódolással vinylre"
Egészen mellesleg: "TOTAL: 153 RCA QUADRADISCS RELEASED" :U

Pszichoakusztikusok által végzett kutatások eredménye, hogy levágunk mindent 20kHz felett digitális audio tömörítés esetében, mivel a pszichoakusztikusok által végzett kutatások kimutatták, hogy az ember ezt a tartományt képtelen hallani.
Továbbra se szolgálsz semmilyen kutatási linkkel, ezt megcáfolandó.

"egyszerű kísérletet"
Triangulum és 20 kHz-en magasvágó textil minden háztartás alap kelléke. :)

[ Szerkesztve ]


Elf
(aktív tag)

Ezen a vinyilezésen én úgy felhúztam magam hogy beröffentettem a robbanó motoros kocsimat és elmentem megnézni hogy kel fel a nap, szerencsére láttam pár hullócsillagot is közben így szépem lenyugodtam... mint a nap este....
Értem hogy sznob vagyok de mé vagyok rá büszke. :W


cskadar
(csendes tag)

Valóban, az RCA is készített CD-4-es lemezeket, tekintettel arra, hogy a japán társának, a JVC-nek az eljárása volt a CD-4. de nemcsak az RCA készített ilyen felvételeket.

A vinylből készült hanglemezt valami miatt hazánkban a tudatlanok bakelitnak hívják, de azért egy szakmai posztban és az ahhoz való hozzászólásokban tán nem ártana szabatosabban beszélni. Alapvetően azonban azt bíráltam, hogy a poszt szerzője szerint értelmetlen a 20 kHz fölötti jelrögzítés. nagyon kevés dologról állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy nem értelmetlen, de ezek közé tartozik, hogy a lehető legkevésbé kellene korlátozni a sávszélességet. Az analóg technikában nincs szükség olyan drasztikus korlátra, mint a digitálisban, többek között ezért tartjuk szellősebbnek, természetesebbnek az analóg felvételt.


cskadar
(csendes tag)

A pszichakusztikusok csupán azt állapították meg, hogy vannak olyan pszichoakusztikai jelenségek, amelyek következtében csekély hallható veszteséggel lehet jelet tömöríteni. De sosem mondták azt, hogy e tömörítések okozta torzítások nem hallhatók. Olyat pedig, hogy 20 kHz fölött semmit nem hallunk, komoly pszichoakusztikus nem mondhatott, még a legtrehányabb is csak annyit, hogy 20 kHz fölött erőteljes a halláscsökkenés. Ha mindenképpen linkre vágysz, magyarul pl. ez:

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/index.html

Hozzáteszem, hogy e három rész jó pár megállapítása ma már elavult, a hivatkozott kísérleteket a szerzők nem ismételték meg, az egyikről ki is derítettem, hogy hibásan írják le (megbeszéltem az alkotókkal), továbbá egy csomó jelenséget a kognitív pszichológia előfeltevéseinek alapján tévesen interpretáltak. Ez semmit nem von le a mű értékéből, csak kritikusan kell olvasni. Az angol nyelvű szakirodalomban számos, az elmúlt évtizedben végzett kísérlet leírása olvasható, ezekből csak néhány mondatos összefoglaló van az ingyen-neten.

Triangulum bármely iskoai zenekar tartozéka, hangcsillapító textil pedig viszonylag könnyen vásárolható. a kísérlet azért egyszerű, mert szinte semmit nem kell hozzá tudni. A tudományos pszichoakusztikai kísérletek ennél sokkal nehézkesebben kivitelezhetők, ez az egyik oka annak, hogy már évtizedekkel ezelőtt megdőlt nézetek terjednek még mindig.


Fall-N
(veterán)

Elment a fórum az eredeti feltevésről, aminek semmi köze a most itt folyó írásokhoz. Itt az a kérdéses a szerző szerint, hogy van-e értelme az SBC-n kívül mást is támogatnia egy eszköznek, ha jó minőségű (lenne) az SBC. Illetve a drótosokhoz képest mennyi kompromisszum van. Erre reagálunk, hogy igenis van hallható különbség, ha az eszköz tervezői éretelmesen csinálták meg a fejet/fülest. Főleg BT-s fejhallgatóknál jön ki a különbség, ahol már fejlettebb a kodekkezelés és van aptX HD (vagy Adaptive) és/vagy LDAC. Főleg az utóbbi a lényeges a minőségre nézve.

Most őszintén, mi köze a bakelitnak (vagy vinylnek ;] vagy csak simán lemeznek, bár inkább korong, mert a lemez az vékony fém ;] ) ehhez? Annak is mi köze, hogy mit hall az ember még meg? A különböző hangfrekvenciák amúgy is hatással lehetnek az egészre, hiába nem halljuk meg az adott tartományokat.

Bakelit amúgy is irreleváns egy BT-s eszközhöz. Tudtommal nincs bakelitlejátszó BT-s adóval, bár a kimenetre rá lehet kötni egy erősítőt. ;]

Szóval szerintem hagyjuk a meddő vitát és a nyelvtan náciskodást, mert a téma érdekes (lenne).

[ Szerkesztve ]


-Skylake-
(addikt)

"Szóval szerintem hagyjuk a meddő vitát és a nyelvtan náciskodást, mert a téma érdekes (lenne)."

Én nem akarok tovább flame-elni (és ez az utolsó hozzászólásom a témával kapcsolatban) , de ameddig olyan hozzászólások születnek mint a #77 , ahol kvázi kijelenti a "szerző" , hogy semmit nem jelent hogy ABX teszten hallod e a különbséget , mert ott bármi is kijöhet elég ha a szíved érzi, addig hagyjuk azt, hogy "szakmai fórum/szakmai beszélgetés". Ez biztos valami új audió tétel, hogy mindenki szó nélkül hallja a különbség MP3 - FLAC között , de csak addig a pontig ameddig szívből zenét hallgat. Amint ezt az eget rengető különbséget egy Foobar ABX teszt keretei közt prezentálja a számítógép , akkor már nem hallja. De nem azért , mert amúgy sem hallja , hanem mert akkor már nem szívből hallgat zenét. lol.

Annyira , de annyira egyszerű lenne az élet, hogy ha amikor valaki bedob egy ilyet akkor dobna mellé egy 10/10 ABX tesztet. És akkor szó nélkül elhinnénk , hogy tényleg hallja és rendben , neki van olyan füle amivel kijött a különbség. De ez nem megy , a fátyolos mély meg a kóválygó hangszerek az megy , de 10/10 ABX az sose. És nem azt mondja , hogy "mintha lenne különbség , mintha kicsit jobb lenne a FLAC" , azt mondja , hogy ÉG ÉS FÖLD , atyaég amint átváltottam FLAC-re azonnal a helyére került a színpadon minden zenész. Tehát úgy fogalmaz mindig mindenki , mintha világi lenne az eltérés. Na hát a világi eltérés pont hogy csak rásegít a 10/10 ABX tesztre. Kezdje mindenki ezzel a hozzászólást és akkor le van tudva, hogy tényleg eltűnt a függöny az énekes szája elől....

Nyugodtan maradhatunk szakmai beszélgetés szinten (utalva itt a #86-ra) , de akkor szakmai érvekkel támasszuk alá az érvelésünket. Az nem megy, hogy a beszélgetés legyen szakmai , de az érveink szakmaisága az a Biblia tanításaival egyenértékű.

[ Szerkesztve ]


Fall-N
(veterán)

Igazad van, ezzel egyetértek. Ezért is írtam, hogy sok marhaság előkerült. De ez az audio(fil) már csak ilyen világ. ;] Ott is vannak akik hallják a kábelek minősége miatti különbséget és természetesen kell zajszűrő az egész elektromos hálózat elé, mert azt is hallani. :D Mondjuk én már attól agyf*szt kapok, ha a tesztben "világos" a hangzás meg "fényes".

[ Szerkesztve ]


-Skylake-
(addikt)

"Ott is vannak akik hallják a kábelek minősége miatti különbséget és természetesen kell zajszűrő az egész elektromos hálózat elé, mert azt is hallani. "

De érted , abszolút elhiszem , hogy hallja. Adjon kettős vaktesztet róla és elhiszem. Nem az a baj, hogy ezt állítja , a baj hogy soha senki nem támasztja alá. Mindenki csak osztja az észt , hogy hallja , csak megmutatni nem akarja soha senki. Majd 10/10 teszt után lehet fejtegetni, hogy mi történt. Addig ez csak estimese.

[ Szerkesztve ]


Hieronymus
(addikt)
Blog

Az analóg technikában nincs szükség olyan drasztikus korlátra, mint a digitálisban, többek között ezért tartjuk szellősebbnek, természetesebbnek az analóg felvételt.

Ez komoly?

A vinyl esetében nem kell vigyázni a mély hangokkal, nehogy barázda szakadást okozzanak néhány lejátszás után?
Valaki tudja, hogy a legkülső és legbelső hangsávnak mekkora a maximális frekvenciaátviteli tartománya?
Mekkora a veszteség a vágott lemez és a róla készült préselt vinyl között?


Fall-N
(veterán)

Audiofil körökben nem kell bizonyítani, az úgy van és kész! :DDD Valami önigazolás kell is a sok kidobott pénz után. De a sznobság is alap náluk. Meg egyébként is megmagyarázzák, hogy nem lehet ezt mérni csak érezni.

Hieronymus: Az idézett szöveg nettó faszság. Az analóg jel azért más, mert nincs digitális jel, ami csak közelíti mindig az eredeti jelet. Persze ott is vannak torzítások - sőt -, csak azok természetesebbek a fülnek. Jó példa erre egy csöves erősítő. Persze már nem gyerekcipőben jár a technika, így ez a torzítás sem olyan drasztikus a digitális erősítőknél. Persze most leegyszerűsítve írtam a dolgokat nem írok felharmonilus jelekről meg különböző torzításokról

[ Szerkesztve ]


Fall-N
(veterán)

Az MP3 vs FLAC-nél meg lehet hallani a különbséget, de függ is az adott zenétől. Egy élő hangszeres zenénél, ahol sok hangszert kell megjeleníteni, ott már van különbség. Vannak komplex és technikás zenék, egyszerű elektronikus zenénél nyilván nincs akkora vagy hallható különbség. De sokszor hivatkoznak a sztereó térérzetre (a "színpad szélessége") is, mert általában a magas tartomány vész el meg a nagyon alsó. Nyilván ezeket önmagában meg sem halljuk de a sok hangszer egymásra hatással van. De ez nyilván csak komolyabb audio lánc esetén van, telefonnal hallgatás mellett erre kisebb az esély. Főleg BT-n nem.

Ugyanez érvényes a BT-nál. Minél komplexebb egy zene, annál jobban hallani a digitális hangzást, a pontatlanabb magashangokat ami a BT kodek sávszélessége miatti tömörítés korlátai miatt vannak.

[ Szerkesztve ]


cskadar
(csendes tag)

Az úgy van, hogy korongnak hívjuk azokat a kör alapú hengeres testeket, amelyeknek a magassága kisebb, mint az alap átmérője. lemeznek meg azokat a testeket, amelyeknek magassága lényegesen kisebb, mint a magasságuk. :-) így aztán van fazekas korong és hanglemez.

Valamelyikőtök szóvá tette, hogy az analóg esetén igaz-e, hogy kevésbé durva sávhatárolás szükséges, és példaként a mély hangok amplitúdóját említette. Nos, a RIAA korrekció a hanglemezvágás során mélyet vág, éppen amiatt, mert a mélyek nagy amplitúdójúak, és ezt lejátszáskor emeli vissza.

Ami a posztot illeti: A poszt szerzője a művének elején jelentette ki kategorikusan, hogy 20 khz fölött átvinni értelmetlen.

Ugyancsak valaki hivatkozott arra, hogy kettős vakteszttel vagy kimutatható valami, vagy ha nem, az nincs is. Nos, a kettős vakteszt sok mindent kimutathat, sok mindent azonban nem. Ezért az igazán alapos szubjektív tesztelések során nemcsak ABX tesztet használunk, hanem még legalább fél tucatnyit. Ritkák az ilyen tesztek, mert nagyon sokba kerülnek, hiszen pl. az un. hosszúidejű tesztek hetekig tartanak. Ami nem azt jelenti, hogy egyfolytában szól a cucc hetekig.

Azt is tapasztaltuk, hogy más jelenségekre érzékenyek a képzett zenészek, másra a műszakiak, stb., ezért nagyon vigyázunk arra, hogy vegyes összetételű szubjektív tesztek ne készüljenek.


Yeffy
(veterán)

+1


szaszlaci
(addikt)
Blog

Nyilván nem fogok leállni vitatkozni
"Hát igen ez a legegyszerűbb."

Igen, ez a legegyszerűbb. Túl sok időt, és főleg energiát pazaroltam már el azzal, hogy észérvekkel próbálok olyanok meggyőződésén változtatni, akiknek nincs életük, ezért megpróbálják a fórumon a másikat – most épp engem – "legyőzni".
Kilenc oldal magyarázatot és bizonyítékot mutattam, ami elsőre a másfélszerese volt, csak lerövidítettem. Erre jönnek páran, akik kijelentik, hogy hülyeség és nem úgy van. Ők hallják meg tudják, mert szorgalmasan olvassák a belterjes hifis topikokat, meg a marketing bullshitet.
Azt hiszem, sikerült végre eljutottam oda, hogy magasról teszek rá, ki mit gondol az álláspontomról. :) Ezer és egy jobb dolgom van ennél a giga időpazarlásnál.

Aztán itt ez a sajnálni való öregember, Cs. Kádár Péter, aki ilyen és ehhez hasonló eszement marhaságokra pazarolta el az eddigi éveit, hogy korong-e a korong, meg süket-e a cikkíró.
(Figyelj, Péter, az értékes kapcsolatokhoz és boldogsághoz baromira nem az szükséges, mint gondolod!)

És persze várható volt a flém, hogy jön a FLAC az hallhatóan jobb, mint az MP3. Az előző címlapos írásom alatt, aminek ez volt a témája, majdnem kétezer hozzászólás született, és ugyanez ment, hogy hülyeséget írtam, mert hogy a süket is hallja. Vakteszt eredmény persze nem volt, mert hogy az is hülyeség. Még a 80 kbps-os OPUS-ra se! Inkább a fakocka a router alá, mert javítja a streamelt zenét. Ja meg a cikkíró az süket, a változatosság kedvéért. :)
Csak egy okot mondj, miért álljak le "vitatkozni"? Hát tényleg ennyira nagyon hülyének nézel te engem? :))


Fall-N
(veterán)

Nincs semmi flame. A FLAC pedig megfelelő hangrendszeren hallható. Ha nem így lenne mi értelme lenne szerinted? Olvass vissza leírtam milyen különbség van. Ez nyilván BT-n nem igaz, mert eleve a kodek miatt nem tud átmenni veszteség nélkül. Komplex, sok hangszeres zenénél hallható és ezt nem én állítom, ez tény. Minimal techno vackoknál nyilván nincs akkora különbség.

Az emberi hallást is kár boncolgatni. Hiába nem hallunk bizonyos tartományon kívül, a hangok egymásra hatással vannak. Ezért sem tudja soha visszaadni 100 %-ig egy felvétel az elhangzott élő zenét. Pedig elviekben azok a tartományok maradnak ki a rögzített felvételen, amit nem hallunk. De mégis befolyásolja a hangzást. Megközelíteni azt tudjuk. Az emberi tényező kimarad, meg az agyi feldolgozás sem írható le csak 1-gyessel és 0-val. Ehhez nem kell hifistának lenni, én meg főleg nem vagyok az. Egyik eszközöm sem felel meg annak. :D

De ahogy írtam, mindenről szó van csak a lényegről nem. Kit érdekel a bakelit meg ezek, és hogy jönnek a BT vs drót témához?

[ Szerkesztve ]


Elf
(aktív tag)

Asszem a "szívével hall az ember" mondattal annyit tekertem az Ir-O-ni Meter 2000-en hogy átfordult a számláló. :)

Leíródott ez:
"Nem próbáltam ilyesmi tesztet, de gyanítom nem érdekelne igazán a végeredmény, mert nem tudom említettem-e, hogy ezt nem grammra és másodpercre mérik."

Itt éreztem azt hogy vége a vitának. mert itt érzések meg hitek vannak azok ellen meg fölösleges érvelni.

Mert lehetne az hogy végig tol valaki egy sikertelen ABX tesztet és mondja hogy oké , tényleg nem hallom, de mivel nekem az egyik mégis komfortosabb így azt használom szkész.
De nem ez van, hanem hogy nem kell teszt mert ő hallja, az aki meg nem annak szar a rendszere és/vagy a füle. Óóóóókéééé.... akkor hagyjuk békén egymást. Jó zene hallgatást. :U

De a szakmai vita is lehasal amikor jön a "vág 20kHz-en így a hang szar" féle érv. :C

Számomra a bakelit lemezzel valló trollkodás marad de ha zavaró abbahagyom.

u.i: bakelitlemez-bakelitlemez-bakelitlemez :D


RetepNyaraB
(veterán)

"végig tol valaki egy sikertelen ABX tesztet és mondja hogy oké , tényleg nem hallom, de mivel nekem az egyik mégis komfortosabb így azt használom szkész."

Gyakorlatilag ezt szerettem volna leírni, kösz. Vitatkozni meg biztos nem. Simán elhasalok az összes létező vakteszten általában.
Amúgy pont a szerző által megosztott wav-aptx-sbc linken hallani vélem a tömörítetlen vs. veszteséges formátum különbségét, a két tömörített között már semmit. De ha lehetőségem van, szívesebben választom a jobb átvitelt, nyilván. Mondjuk ezek a Pink Floyd számok sosem értettem miért olyan etalonok hangzásilag, de ez nem ide tartozik :)

[ Szerkesztve ]

üzenetek