Fölösleges vitaminok? Ez eddig a legjobb... Talán még azt is vegyék ki belőle a kedvedért, ami csak úgy beletermett

Tartósítószer abban a kategóriában, amit úgy érdemes megvenni, alapból nem jellemző. A szójalecitin és (a margarinok esetében jellemzően használt) emulgeálószerek használatának kerülése - tekintve, hogy jellemzően természetes, sőt: bio-vonalon megfelelő gazdálkodásból származó - anyagokról van szó, szimplán tudatlanság, értelmetlen babona ebben a formában.

A megbízható gyártótól, ellenőrzött alapanyagokból készülő termékek mind a vaj, mind a margarin kategóriában hozzák az egészséges életmódban elvárható paramétereket.
Bár ami azt illeti: magam pl. ugyanúgy nem szeretem őket ezen a módon összehasonlítani, ahogy mondjuk a tejet és az olajokat se. Úgyhogy az olivaolajra hivatkoztam, de ez már úgyis a sokadik hasonló tőled, fel se veszem.

Nem nagyon látom értelmét egy valamelyik terméket kiemelni. Mint fentebb írtam, kategóriákon belül nincs igazi különbség. Tetszőleges bioizé webshopban akad néhány, válogass magadnak.

Amúgy meg nem illene előbb neked linkelni azt A vajat, amit a topikodban annyira dícsérsz? Legalább látnánk, hogy neked mi A vaj

Khm. Nem azt írtam, hogy 100% olivaolaj.

Elég sok forrás tálalja úgy, hogy a pálmaolaj/zsír és az oliva alapvetően hasonló, de legalábbis összehasonlítható étkezési értékre. Ezt én így kétségbevonni nem fogom.
Bár, ha úgy vesszük, részben megfogtál, mer' én a pálmaizéket annyira nem szeretem, szóval nekem nem hasonló, akkor se, ha beltartalomra centire egyezik.
A 20% jónak mondható, ebben a kategóriában már többet számít (számít?), hogy honnan jön az alapanyag, mint néhány zsázalék ide vagy oda.

jelentem én csak olyat találtam, amiben van "természetazonos aroma", és olyat nem, aminek 70% feletti a zsírtartalma (de rama maxiprofit pölö 4x%, azon beszartam). az olaj leginkább pálmaolaj, napraforgó vagy repce. oliva elvétve. ezek most bioizék.

ehhez képest az olivaolaj az olivaolaj, az üvegre volt írva.

ugyanitt láttam a vajakat, amikben vaj van, természetazonos tejből. normál esetben standard 82% zsírtartalom.

de lehet én néztem rossz helyen.

[ Szerkesztve ]

Mittudomén, valami rapunzel-izé rémlik most 20% oliva, 80% szumma zsír kaliberben, extrák nélkül. De volt más is, annyira nem tudott meghatni.
A 70-80% margarinban okés, fölé nem nagyon lehet menni.

Ha láttál vajakat, akkor az azt jelenti, hogy a minden ízében bio/öko/mifene-garantált alapanyagokból készült margarin az ipari hulladék?

a rapunzel se volt olyan jó, de azok voltak még nagyjából a top. de az árat nézve azért az se aranyfüstből van. szóval ha már nagyon növényizsírazásom lenne, akkor inkább olivát lötykölök-sprézek a kenyérre.

és hát ööö, most elolvasgatva gyorsban vagy 20-25 féle margarin összetevőit meg ami verbális-vizuális körítést raktak hozzá meggyőzésiből... nos, legalábbis nekem eléggé elvette az eddig sem túl jó kedvem. és nem kell nagyon túloznom, ha szermély szerint iparinak és minőségileg hulladéknak minősítem. azt, ami a teszkóban a polcon van legalábbis.

vagy máshogy mondva a "beltartalma = a jó olivaolajjal" mondása a max 70% valamilyen minőségű olaj + 30% víz meg kutyulószer keverékére az legalább annyira túlzás, ha így akarod nézni.

és - bár nem a mizo teavajat toljuk - de alapvetően nem láttam-éreztem-kóstoltam jelentős különbséget a magyar, a belga, az ír meg a magyar kézivaj között. a mizo teavaj kicsit olyan fakóbbnak tűnt, de lehet placebo.

[ Szerkesztve ]

Igen, fölösleges. Nagyrészt utólag bekevert, zsírban oldódó vitaminok ről beszélünk, ez nyilván világos.
Megnézed a legjobban fogyó 10 margarint és a 10 legjobban fogyó vajat a két legnagyobb lánc polcairól, és végre megvilágosodsz, aztán abbahagyod itt az ámokfutást.

Nocsak-nocsak, lassan a népek is megtudják, ha figyelmesen olvasnak.
THE WALL STREET JOURNAL
The Questionable Link Between Saturated Fat and Heart Disease

ööö ez nem azt állapította meg, hogy nem káros, csak azt, hogy a módszertan, amivel eddig a károssága alá volt támasztva, megkérdőjelezhető, nem?

mindegy, szerintem túlzás bármiről kikiáltani, hogy nem káros, meg hűde hasznos, mert még mindig keveset tudunk az egész rendszerről. ez alól természetesen kivételt képez a kóser szilva.

eleve ott kezdődik, hogy túl sok a bemeneti paraméter már a pillanatnyi életvitel kapcsán, mégtöbb a múltból hozott "örökség" a testünkben, mindezekre a genetikánk által meghatározott módon reagálunk... és akkor bármit eszük-teszünk, annak ezer rendszerre van elsődleges vagy valamilyen átvitt hatása, amikről egyenként se feltétlen lehet megállapítani, hogy jó vagy rossz, csak azt, hogy a bemenet megváltoztatta.

Ez éppen a "(telített) zsír rossz" több évtizedes hiedelmét vizsgálja. Olyannyira, hogy a hölgy visszament pl. Krétára kutakodni, ahonnan Keys anno a legnagyobb "ihletet" merítette a telített zsír és az infarktus kapcsolatának alátámasztásához. Ott jött rá, hogy a háború után, részben Nagyböjt idején vett kis számú, csak férfiakat tartalmazó minta mindenre alkalmas, csak annak megállapítására nem, hogy az étkezésnek mire milyen hatása volt. Az már csak hab a tortán, hogy a 22 országból rendelkezésre álló adatokból kiválogatta azt a hatot, ami látszólag alátámasztotta az elméletét. Igaz, közben Japánban is kiderült, hogy az alacsony koleszterin szint a stroke-ot emelte meg, és azóta több zsírt esznek...

THE WALL STREET JOURNAL

Igen, a kaja-szaklap

Az, hogy a dolog mára sokkal továbbment már, mint szimplán az alapötlet, remélem megvan.
Ez az egyik lényeges különbség a tudományos és az egészségeséletmód-ipari megközelítés között, tudod.
Tetszőleges egészségeséletmód-ipari brand felépíthető tetszőleges alapra, ha az kellően hangos, van valami akár csak félig sikerült 'mérés' vagy 'hagyományos' mögé - tudományos oldalról viszont utóbb elkezdenek ellenőrizni, mérni.
A telített-telítetlen ügylet már rég maga mögött hagyta az alapötlet szintjét. Az alapötlet kiagyalásának módját megkérdőjelezni max. történelmi érdekesség.

Igen, fölösleges.

Remélem az étrendkiegészítőidet azért te is szeded rendesen, ahogy egy jó diéta-fetisisztához illik...

Megnézed a legjobban fogyó 10 margarint és a 10 legjobban fogyó vajat

Eeeegen, gondoltam, hogy eljutunk a 'hagyományos mosópor' című pontig. Lényegében az össze hasonló vita hasonló pályát fut be eddig az érveléstechnikai nonszenszig.
Ez tényleg egy standard pálya, a szokásos korábbiakkal - idejétmúlt ismeretek, szövegértés teljes hiánya, 'természetes'-fetisizmus - együtt.

Lássuk hát, hogy eljutsz-e a szokásos következő pontig.

A 'természetes' vaj a margarinokra vonatkozó szabályok szerint a maga jellemzően 4-6% körüli transzzsírsav arányával nem jutna el a boltig, nem kapna engedélyt.

Vajon hajlandó leszel-e kijelenteni, hogy a 'természetes' transzzsírsav - az vajban jó, margarinban káros

Húha. Nem olvastam végig a kommenteket, csak a témaindítót, de azért itt van vaj baj rendesen. Egyrészt a mai margarinok már rég nem hidrogénezéssel készülnek (az EU-ban legalábbis nem), másrészt meg a vaj sem csodaszer (igen, a "rossz" koleszterin - LDL- miatt). Azt aláírom, hogy jobb az íze, de aki nem kétpofára zabálja a margarint és ezek mellett is kiegyensúlyozottan visz be zsírsavakat, az nem ebbe fog belehalni. A zsírsav kiegyensúlyozottságról: ugye van a 3 típus: SFA, MUFA, PUFA (telített, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen). Na ezek egyensúlyával van baj a mai étkezésben. Az 1900-as évek elején a tipikus étkezési szokásokkal ez 1:1:1 volt, ma meg ez eltolódott a telítetlenek felé. A transzzsírsavak már egy másik problémát jelentenek (csak a telítetlen zsírsavaknál léteznek transz konformációjúak, nekünk a cisz a jó).
Egy hamarosan végző édes és zsíradékipari élelmiszermérnök vagyok egyébként, nekünk nagyjából így tanította az egyébként remek prof.

Tényleg, most látom, hogy pontosan arra hivatkoztam, hogy már a szaklapok is felkapták a témát.
Hoppá, éppen az ellenkezőjére. Gratulálok, kiválóan megy az értelmezve olvasás...

Re: (#271)
Hát igen, az még véleltlenül se értelmes, ha életszerű mintát akar venni az ember. Az biobolti csoda margarin az, amit kb. senki nem fogyaszt ebben az országban.
Én a természetesre (leginkább hasonlítóra) szavazok minden olyan élelmiszer esetén, ami 1 molekulánál többfélét tartalmaz.

(#272) Csapoati
1. A táplálékkal bevitt koleszterinnek szinte semmi köze a szérum koleszterinhez. Ezt bizonyára nem tanítják ott, ahová jársz. Annál inkább a bevitt egyszerű szénhidrátnak.
2. Az elsődleges szív-érrendszeri probléma indikátor mára a triglicerid szint lett, illetve kisebb mértékben az apróbb fajta LDL és a HDL aránya. Igen, a magas HDL a viszonylag magas apró LDL szintet is ellensúlyozni látszik.
3. A telítetlenek közül leginkább az Omega 6 túlzott bevitele okozhat gondot.

1. Valóban nem, köszönöm az infót. Rá is fogok kérdezni valamelyik szakértő tanárnál, mert érdekel a dolog.
2. Ezt speciel tudtam. Azért aki megeszik napi két margarinos kenyeret, csak ettől nem lesz magas a triglicerid szintje. Mint szinte mindennél, itt is a mérték a lényeg.
3. A túlzott omega-6 beviteltől azért nem tartok. Kivéve ha hirtelen átállnak az emberek homoki repce-, borágó- vagy lenolajra a masszív margarinfogyasztás mellett.

Amúgy nem tudom volt-e szó már arról (ha igen, elnézést, a hétvége folyamán lesz időm és végigolvasom a hozzászólásokat), hogy azért a vaj durván drágább a margarinnál és ez sajnos elég fontos tényező hazánkban. Másoknál meg a kenhetőség jelent gondot. Ja igen és a félreértések elkerülése végett: nem okoskodni akarok, szeretem az értelmes "vitát". Csak annyi ökörséget olvasok nap mint nap... a tegnapi csúcs pl a rákot okozó GMO-kukorica volt, amiből... figyelem: kukoricaszirup (gondolom itt az izoszörpre gondolt) készül, ami aztán durván édes és gmo-s. Igen ám, de az izoszörp tiszta fruktóz-glükóz elegy, amiben nincs is más, az meg nem nagyon lesz "gmo-s".

[ Szerkesztve ]

Bocsánat, elfelejtettem megkérdezni, hogy erdoke, te ezzel foglalkozol (illetve valami kapcsolódóval - kémia, biológia stb.), vagy csak sokat olvasol a témában?

Ja még a toxin-dologhoz a gabonáknál: tudtommal ezeket elég korrektül vizsgálják különböző toxinokra (leginkább aflatoxinra), ráadásul az határértékek elég durván vannak megállapítva. Ha valamiről bebizonyosodik, hogy káros hatással bír (nem csak patkányokon nézik, hanem legalább egy, tőlük fejlettebb emlősnél), akkor veszik a legkisebb értéket, ami már bizonyítható elváltozást okozhat és azt az értéket elosztják még 100-10000-rel. Tehát egészen alacsonyra szabják meg ezeket. Amúgy a gyümölccsel és a gyümölcslevekkel óvatosan, az analitika tanárunk legutóbb mesélte, hogy magyar (szabolcsi) alma vizsgálata során 9 féle peszticidből találtak benne, amik ugyan egyenként alatta maradtak a határértéknek, de ki tudja, hogy együttesen miféle hatást váltanak ki. Sajnos az őstermelők is szórják őket rendesen permettel.
Ja és a teljes kiőrlésű lisztnél is van koptatás, ami alapból leviszi a káros anyagokat.

A világért se akartalak bántani, a normális hangvételű párbeszédnek (vagy akár vitának) inkább örülök.

A túlzott bevitel érdekes kérdéskör. Sok esetben az egyes összetevők "elhajlása" nem tűnik túlzónak, de ha sok különböző, egy irányba ható eltérés összeadódik, sajnos nem nehéz egyoldalúvá tenni a táplálkozást. A margarin mellett ott a napraforgóolaj, amit szintén nem kis mennyiségben fogyaszt az átlag honfitárs. Esetleg otthon próbálja limitálni, de a feldolgozott élelmiszerekben, a gyorséttermi kajákban is ott figyelnek súlyos mennyiségben.
Eszem ágában nem volt mindenért a margarint okolni, és valószínűleg nem is fogalmaztam elég szofisztikáltan a bejegyzésben, de szerintem elérhető áron van olyan vaj, ami tűrhető minőségű, és a jobb íz mellett nagy valószínűséggel egészségesebb is, mint a legjobban fogyó margarinok.

PS: Az izocukor gyártás technológiájában viszonylag jártas vagyok, megértem az észrevételed. A legkevésbé a GMO okozzon ott bárkinek fejfájást...

(#275) Csapoati
Szakmám szerint a biológia laborban űzött válfajával foglalkozok, valójában ipari biotechnológiával.

(#276) Csapoati
Az irodalom toxinoknak hív a klasszikus értelemben talán nem annak számító vegyületeket és bomlástermékeket is. A glutén nyilván nem toxin élelmiszer-ipari szemszögből, de egyes természetes bomlástemékeit a szervezetben való viselkedésük miatt annak titulálják.
A másik hiba, amit vegyészek gyakran elkövetnek, hogy az embert, mint élőlényt statikus entitásnak tekintik. Csak hab a tortán, hogy sejtszámot tekintve 90 % baktérium és 10 % humán összetétellel bírunk, és a 90 % szerepe a korábban gondoltnál lényegesen nagyobbnak tűnik. Ennek egyik, talán legfontosabb eleme az emésztőrendszerünkben megtelepedett 500+ baktérium faj kölcsönhatása a szervezetünkkel. Hajlamosak vagyunk olyan fizikai-kémiai alapelveket egy az egyben átültetni a biológiába, mint a kalória be-ki (termodinamika izolált rendszerekben), a bevitt tápanyagok egyszerű lebomlása pár enzim által, stb. A valóság némileg komplikáltabb.
Érdekes cikk a témában:
Gut Bacteria Liberate Hidden Toxins Found In Grains

[ Szerkesztve ]

Szintén érdekes olvasmány, remélhetőleg közérthető is. Omega 6 olajok vs. vaj is szerepel benne.
World Renown Heart Surgeon Speaks Out On What Really Causes Heart Disease

Megnéztem most az s-budget vajat a hűtőben, és túl nagy összetevőlistát nem láttam rajta. 80% zsírtartalom, egy szokásos táblázat (zsír, szénhidrát, fehárje, só) és kész. Ezt most lehagyták, vagy evidens, hogy csak tejből van és kész?

A vaj maga mindig többszörösen feldolgozott, kiherélt tej.
De külön feltüntetni rajta csak azt kell, amit beleraknak, illetve azt az általános, semmire se jó 'szokásos táblázatot'.

Igen tanulságos cikk.
Szinte teljes készlete megvan az egészségeséletmód-ipar eszköztárának.

Kutatni macera, sok pénzbe kerül, nem is mindig a megkivánt eredmény jön ki, szóval kerülendő, mert profitgyilkos.

Ehelyett fel kell állítani egy ledönthető vagy helyettesíthető légvárat, ami ellenében lehet jó nagyokat odamondani: innentől pedig már indulhat a brand kiépítése, majd az értékesítés.

Amit a fickó a sok értelmetlen légvárborogatás mögött valójában javasol, az nem tér el jelentősen attól, amit az orvostudomány ajánl. Ugyanakkor a cikk megpróbálja ezt úgy beállítani, mintha a modern ismeretek következményei lennének az USA lakosság közismerten elb@szott étkezési szokásai. Ami ellen amúgy a 'rendes' orvostudomány is rendszeresen kikel.

Egy rendes kutatás elsődleges feladata efféle pályán az lenne, hogy leszűrje a vizsgálati mintát a 'rendesen' - azaz 'hivatalos jól' - kajálókra, majd ezzel szemben állítson fel alternatív étrendeket (ami nehéz, mert ugye a saját és a támadott oldal lényegét tekintve azonos étrendet javasol), majd úgy vizsgál, követve és rendszeres orvosi kivizsgálásokkal.

Van valahol efféle a hivatkozások között?
...
Hoppá, van valahol hivatkozási lista?

[ Szerkesztve ]

Ismeretterjesztő céllal írt cikkhez mióta szokás hivatkozás listát csatolni?
Mely állításokat vitatod? A problámásaknak tartottakra megpróbálhatunk kontrollált tanulmányt találni.
FYI, ami ajánlásokat említ, azok tényleg ott vannak még ma is az amerikai kormányzati oldalakon. Ezen felül az AHA ma is alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását javasolja a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzésére. Persze az AHA maga nem kormányzati szervezet, sőt, annak idején a P&G margarin üzletága tette befolyásossá...

..illetve azt az általános, semmire se jó 'szokásos táblázatot'.

Az a táblázat kevés adatot tartalmaz, de ez nagyságrenddel több információ, mint ami előtte volt. Előtte ugye nem volt semmi. legfeljebb önkéntes alapon kalória tartalom.

Annyira elég, hogy a magas cukor/szénhidrát tartalmú élelmiszereket elkerüljük.

Re: #3.
Találtam egy érdekes, összefoglaló cikket a támávak kapcsolatban:
Dietary Fats and Health: Dietary Recommendations in the Context of Scientific Evidence
Különösen hasznos az 50-65 referenciákat tartalmazó rész, ahol részletesen kitér az Omega 6-ra is.

Margarin és mascarpone sajt kanállal.