Érdekes sztori azt tuti... Sajnos jártam hasonló cipőben... én debibe egy elég "erős" suliba jártam de a tanulás mellett mindig megvolt a hülyeség is nem gyengén... Jó tanuló voltampedig sosem tanultam halálra magam valahogy megragadt bennem a tananyag.Viszont a tanárokat is szerettük szoptani ezerrel...meg nem csak a tanárokat a diáktársakat stb... amikor valami gubanc történ egyből ...de tényleg egyből hozzánk jött az igazgató hogy hol van Köves(én),Szabó,Kútszegi... miég akkor is ha nem csináltunk semmit...A tanárok pedig azzal voltak gondba hogy hogyan lehet valaki ilyen "jó" tanuló mikozben 4 hónap alatt a 2. nevelőtestülei ülésem volt jelenésem.... szóba hoztak hogy kivágnak a suliból meg már szinte az összes tanár "baráti" viszonyba volt a szüleimmel de ha tanulmányi versenyre került a sor akkor viszont mindig hoztuk a "kötelezőt"...itt első hely..ott első hely...na nem mindig de a felkészitő tanáraink akik természeesen 1 héttel akkora beirást adott az ellenőrzömbe hogy a következő 2 oldalon is meglátszott a nyoma úgy feszitettek melletünk hogy ők miylen jól felkészitettek minket... .és jó volt látni a többi suliból érkezett tanárt is akik elvoltak nyügözve hogy milyen okos nebulók vannak... persze jött az érettségi és azt hittem hogy nyert ügyem van.... tévedtem...szó szerint a létező összes tanár leszopatot... visszakaynarodva a tanárokhoz tényleg vannak olyanok akik szeretik ha poénkodnak velük..de ehhez kell az az osztály illetve közösség is amiben nap mint nap tanit! Meg vannak az öregebbek akik azért a tiszteletet is elvárják...és ebből jön a gubanc....