Akkor én nagyon egészségesen élek, mert a szalonna és kolbász teszi ki az étrendem 60%-át. A maradék banán, néha alma, paradicsom és paprika. Semmilyen levest nem készítünk itthon (persze megeszem, ha megkínálnak vele), ha főtkaja, akkor minden esetben valami tömős főzelék.
Vitaminokat nem szedek, sem semmilyen más gyógyszert.

Még én hittem azt, hogy egészségtelenül élek... Szerintem megszokás kérdése a táplálkozás és a szervezet is tud alkalmazkodni - legalábbis nekem ez jön le az írásából.

[ Szerkesztve ]

A sok füstölt dolog általában nem kap jó osztályzatokat az epidemiológiai tanulmányokban, de azok alapján nem lehet sok következtetést levonni...

a hús is szénhidrát...
de szerintem ez jó diéta, húst hússal.

Én nem mondtam, hogy jó diéta. Viszont kétségtelenül egészségesnek látszanak, és bizonyos szempontból ez kissé meglepő.
A hús nem szénhidrát, bár bizonyos körülmények között az ami órával egy részéből glükózt készít a máj. Zsírhoz jól adaptálódott emberben meglepően keveset, ugyanis elég kevés szövet képes kizárólag glükózon tengődni, sejtjeinek nagyon nagy többsége kiválóan képes ellenni más üzemanyagon.

Hűű ez az írás most nagyon aktuális nekem Részben OFF, de a címre nagyon is ON:
Pont a napokban kezdtem el azon filózni, hogy ugye próbálok sportolni meg fogyni meg egészségesen élni, de mi a helyzet a vitaminokkal meg ásványi anyagokkal. Mivel étkezésemen jelenleg csak részben tudok módosítani (belső okok miatt is, nem akarom a környezetemre kenni az egészet), gondoltam körülnézek a vitaminok és táplálék kiegészítők piacán. Általában ha egy új területre tévedek, akkor az a módszerem hogy megnézek minél több "véleményt" (ez esetben vitamin készítményt), és ami közös pontot látok, azt fogadom el helyes iránynak. Na ez a módszer vallott totális csődöt, és állok most itt pont ilyen fejet vágva: Átnéztem relatív sok anyagot, de ez a táblázat jól összefoglalja a problémám: [link]
Ránézésre teljesen véletlenszerű, hogy melyik készítményben milyen vitamin és egyéb anyag van, és mennyi van belőlük. Lehetne mondani, hogy biztos felhasználási területtől függ, mert mondjuk egy maraton futónak más dolgok kellenek, mint egy teniszezőnek, de nem, ezek mind általános felhasználásra szánt készítmények (ami persze már önmagában meg kéne, hogy kongassa a vészharangot).
Szóval ezen hosszú bevezető után a kérdésem csak az, hogy mégis milyen és mennyi vitaminokat és ásványi anyagokat kéne bejuttatni a szervezetünkbe? RDA ajánlásról tudok, de fenti táblázat alapján attól nagyon drasztikus eltérések vannak, ami alapján kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy azért az RDA olyan, mint a vicc a szovjet borotválógépről ("De hisz mindenkinek másmilyen az arca!" "Elsőre..."). Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok mindenre nincs is ajánlás benne.
Létezik bármi olyan kalkulátor, táblázat, tanulmány akármi az RDA-n kívül ami ebben segítséget tud adni? (És ha nem létezik, akkor hogy mer bárki multivitaminokat gyártani )

Mindenki azt próbáljon enni ami neki jólesik, persze némi tudatossággal.

Ahogy mondod. Nem görcsölök azon, hogy mi az egészséges, és mi nem, azt főzök, amit megkívánok. A 168 centimhez cirka 65 kiló társul, és ez állandó értéknek mondható. Egészséges vagyok, jól alszom.
Kell ennél több?

Szerk: Ja, és sok kenyeret eszem, még a tésztafélékhez is.

[ Szerkesztve ]

Fail, a hús az fehérje. 1g hús = 4 kalória = 1g szénhidrát = 4 kalória. 1g zsír = 9 kalória.

Nah ez fail... A hús nem csak fehérje. Van benne zsír, vitamin, ásványi anyag, szénhidrát és legnagyobb százalékban víz. Pontos összetétele függ a hús fajtájától, az állat életkorától, élőhelyétől, táplálkozásától, a hús feldolgozásától és még számtalan mindentől.

A vitamin készítmények nagyobb hányada ablakon kidobott pénz.
A készítményben lévő vitaminok nem vagy csak alig szívódnak fel a szervezetbe.

Sajnos a "vitaminok" korántsem alkotnak egységes csoportot. A zsírban oldódó vitaminokból (elsősorban D3-ből és K2-ből) manapság sokkal többen hiányosak, mint a vízben oldódóakból, úgyhogy én inkább oda koncentrálnék.
Ráadásul a C és az E inkább antioxidánsok, mint klasszikus vitaminok. Éppen ezért az igény leginkább az oxidatív stressz mértékétől függ, amiben benne van a táplálékkal bevitt "ártalom", de a nem elegendő és rossz időzítésű alvás, illetve a stressz is. Ahogy a szösszenetben linkelt riportban is látszik, alacsony oxidatív stressz esetén a C vitamin igény minimális lehet. Nemrég csináltak nagy, összehasonlító vizsgálatokat, és a nagy mennyiségben bevitt antioxidánsok az semmiféle előnyét nem sikerült kimutatni. Ellenben egyre gyűlik az információ, hogy a D vitamin mennyire fontos mint transzikpciós regulátor. Mg a hazai ajánlást is felvitték 2-4000 NE-re, ami nem semmi ugrás a korábbi 4-800-ról. Ha egyetlen kiegészítőt szedhetnék, az mindenképpen egy D3 + K2 tabletta lenne. Télen napi 2*2000 NE-t (náthás tünetek eseten pár napig akár a dupláját), tavasztól őszig a napozástól és táplálkozástól függően.
Ami baromi fontosnak tűnik még, az a DHA (zsíros, hideg vízi halban levő omega-3). Sajnos a hal/tengeri herkentyű az igazi, nem a kapszula. Azért mondom, hogy sajnos, mert nem olcsó mulatság heti 2-3-szor lazacot vagy hasonlót enni...

(#10) dugynok
Az izmokban levő glikogén az állat kimúlása után max. percekig van még ott, tehát fogyasztáskor már nem. Tápanyag táblázatokban sem szoktak szénhidrátot jelölni. A mennyisége egyébként is nagyon kevés, 20-30 deka van egy felnőtt emberben összesen, ill. kb. ugyanennyi a májban. Ebből is jól látszik, hogy mi az elsődleges raktározható tápanyag: a zsír. Sovány emberben is több kg található, amin napokig tud futni a szervezet.

[ Szerkesztve ]

Ezek szerint nem tudsz túl sokat a vitaminokról...

"Én nem mondtam, hogy jó diéta.": nem is hangzott el olyan állítás, hogy te mondod. én mondtam, szerintem jó diéta

Nem olvastam végig a cikket, de ha zéró szénhidrát akkor ezt úgy hívják, hogy ketogén diéta. A májnak nem kell glükózt előállítania, ugyanis ilyenkor a szervezet ketontesteket használ energiaforrásnak.

Szerintem ez bullshit. A család barátja és ismerősei is megerősítették. Én is tudok szerezni akár 20 embert is aki elmondja, hogy én kizárólag koalaszart eszek...

Mind a táplálkozástudománnyal, mind a tapasztalattal szembe megy ez a "diéta". Másrészt borzasztó egyhangú. De most komolyan. Ha még a mindenféle orvosi álláspontokat kamunak tekintjük, akkor is meg kell kérdezni egy sportolót vagy testépítőt hogy mit gondol erről. Ők kénytelenek azt alkalmazni ami TÉNYLEG működik, sokkal kevésbé érintik őket a trendek, mert teljesítmény kényszerben vannak.

A végletes diéták sose jók. Főleg nem az only hús. A marhahúsnak kb 46% a nedvességtartalma, kb 16% fehérje és 33% zsír van benne. Magas a koleszterin tartalma is ami a gyerekeknek annyira nem gond, de az apukának nem igazán lenne őszinte a mosolya tőle. Ezzel nem igazán jutnának sokáig.

Másrészt napi egyszer enni nagyon nem jó. Szétcseszi az emésztést, főleg hosszú távon. Belassul tőle a metabolizmus, egyszerűen nem illik a bioritmusba, mert az embernek nem ragadozó gyomra van, hogy ritkán de sokat egyen.

Szóval vagy valami egészen szerencsés genetikájuk van, hogy bírják ezt, vagy szimplán kamu (ez a valószínűbb). A zero carb részével tényleg nincs gond, az simán kivitelezhető és elfogadható diéta, sokan csinálják.

A ketózist a glükagon magas (vagyis az inzulin alacsony) szintje határozza meg. Mivel a marhahús hasonló szintre emeli az inzulint, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült dolgok, nem tartom valószínűnek, hogy folyamatos ketózisban lennének. Túl magas hozzá a fehérje bevitel és alacsony a zsír. Ez utóbbi a glükoneogenezist is maxra tudja járatni.
Egyébként bizonyos sejtek-szövetek, mint pl. a vese medulla, a vörösvértestek, stb. kizárólag glükózt tudnak hasznosítani, az agyunk pedig – jelenlegi tudásunk szerint – úgy 70 %-ig képes kiváltani glükózt (pontosabban a tejsavat) ketontestekre. Tehát a glükoneogenezisnek futnia kell egy zéró COH diétán, ehhez (illetve a citrátkör üzemeléséhez) extra aminosavakra, illetve a zsír metabolizmus származékaira van szükség. Amivel nincs is baj, csak érdemes vele tisztában lenni.

(#16) nemlehet
Ha a zeró COH részével nincs probléma, akkor azon vitatkozhatunk, hogy mi hiányzik a diétából. Nem feltétlenül kamu, ugyanis az oxidatív stressz meglehetősen alacsony, ha a táplálkozásban az oxidatív ágensek nagyon nagy részét kizárjuk. Márpedig ezek főleg a növényi tápanyagokkal kerülnek a szervezetbe, a nem túl stresszes, természetközeli környezetben éldegélő állatok szépen megszűrik nekünk a mérgeket. Nem véletlenül vannak tele a növények antioxidánsokkal, nyilván nem a mi két szép szemünkért pakolják bele a különféle részeikbe, hanem az ott található oxidánsok es egyéb agresszív cuccok (pl. a fruktóz) ellen.
Nem sok információ van a szakirodalomban azzal kapcsolatban, hogy mennyiben különbözik a vitamin és ásványi anyag szükségletünk egy ilyen, valóban szélsőségesnek tűnő diétán. Ezért kapásból nem tudom azt mondani, hogy lehetetlen a sokkal alacsonyabb igény.

[ Szerkesztve ]

Nyilván a zéró szénhidrát eleve egy hülye megfogalmazás, mert teljesen kizárna igen nehézkes. De sok olyan cukorbeteg ember és fogyni kívánó sportoló van akik állandóan/hosszú ideig tartják a nagyon alacsony szénhidrát bevitelt komolyabb gond nélkül.

Tudom ez jellemzően az illuminati gyíkemberes összeesküvés hívők példája, de az ember fogazata is vegyes táplálkozásra utal ezért a csak hús diéta nagyon erős kérdőjel. Van valami az oxidatív stressz alacsony szintjében, de akkor is én nem tartom valószínűnek, hogy valaki sok-sok éve képes csak marhahúst enni, napi 1x hatalmas adagban. Ráadásul hogy ezt a gyerekeken hogy verték keresztül az megint jó kérdés...

Pusztán spekulálva akár az is lehet, hogy őseink 2,4 millió év alatt egy csimpánz szerű közös ősből elindultak a ragadozóvá válás útján, ami ugye megtorpant a mezőgazdaság (egyébként katasztrofális következményekkel bíró) megjelenésekor, népségtől függően 14000 és 1000 éve. Utóbbi időszak evolúciós léptekkel egy szempillantás.

Ahogy én értem a riportból, a gyerekeknek engedték, hogy mást is egyének, de mivel általában a szülőkkel vacsoráznak, a nagy steak adag számukra is adott. Ezen túl egyrészt nem nagyon éhesek, másrészt görcsölt a hasuk még a gyümölcstől is, úgyhogy inkább ők maguk hanyagolják az egyéb kajákat.

Köszi a választ A 2*2000 NE-t úgy érted, hogy D-ből is 2000-et meg K-ból is 2000-et naponta, vagy mindkettőből (valami kombinált készítményből) 4000-et naponta?
Illetve D-ből írják általában az NE-t, de amikre gyorsan rákerestem vitaminokra, ott K-nál nem írják, csak mcg-t, tipikusan 100mcg-t, vagy K2-ből 100mcg, K1-ből meg 900mcg. Ezek mennyi NE-nek felelnek meg?

#19:
Ehhez annyit tennék még hozzá, hogy amikor a mezőgazdaság elterjedt, akkor ugye az átlagéletkor jelentősen alacsonyabb volt. Értelemszerűen így időskori betegségek nem igazán befolyásolták az evolúció alakulását. Emiatt a nagy mennyiségű növény fogyasztása akár előny is lehetett annak ellenére, hogy elképzelhető, hogy hosszú távon ártalmas a szervezetnek. Ugye a növénytermesztés egyértelműen biztonságosabb, és megbízhatóbb (összeségében "olcsóbb") módja volt a táplálkozásnak, mint a vadászat. Emiatt akik növényt ettek, könnyebben szaporodtak, akár erősebbek (jobb tápláltság, magasabb energiaszint) is voltak, mint a csak húsevő társaik. De ettől még elképzelhető, hogy a növényevés ártalmas a szervezetnek, főleg ha a hosszú távú hatásait nézzük.
Jó példa a kutya és a macska esete. Alapvetően mindkettő ragadozó, azonban mindkettő megeszik nem csak húst. Viszont a kutya messze alkalmasabb a mindenevésre, mint a macska. Macska hamar elpusztul ha nem kap húst (bizonyos aminosavakat nem tud előállítani), kutya viszont eltartható vegetáriánus diétán is. Csak nem tesz jót neki. Elképzelhető, hogy igazából az embernek sem tesz jót a növényevés, csak annyira nagy a toleranciája, hogy sokáig az egyéb hatások ellensúlyozták ezt (azaz az, hogy többet evett nagyobb előny volt, mint hogy megfelelőbb táplálékot evett). Nem akarok átmenni összeesküvés elmélet gyártásba, de lehet hogy a növényevés hátrányai 50-55 év körül kezdenek előjönni (ugye tipikusan ez az életkor, amikor már szinte biztos, hogy valamilyen krónikus betegsége van az embernek). Utóbbi pár évtizedig ezt a kort elég kevesen érték meg, így igazán nem volt ez probléma. Napjainkban viszont már erősen az. Elképzelhető, hogy növényevés nélkül ez kitolódni 80 évig. Persze ez erősen csak spekuláció ebben a formában.

Ugye a növényevés hatásait azért nagyon nehéz vizsgálni, mert egyszerűen nem létezik kontroll csoport. Vannak olyan népcsoportok, akik nagyon minimális növényt fogyasztanak (vagy akár egyáltalán nem fogyasztanak), azonban ők tipikusan annyira más körülmények között élnek, mint a modern ember, hogy nem igazán alkalmasak a közvetlen összehasonlításra. Etikai okokból az pedig a modern világban szinte elképzelhetetlen, hogy gyerekeket belevonjanak ilyen kísérletbe (márpedig kontroll csoporthoz az kéne, hogy már kiskorától fogva se egyen növényt).