Bárcsak a gyümölcs lenne a nagy többség elsődleges cukor forrása. Olyat még nem láttam, aki egy félnormális étkezés után be bír nyomni egy közepes almánál többet, olyat viszont nem egyet, aki több szelet süteményt simán rádob az ebédre. A nasi fogalmáról nem is beszélve, ami 60 évvel ezelőttig kvázi nem is létezett, mára viszont tipikus édesség beviteli procedúrává vált. Ma már elég jól ismert, hogy a rost és a szerves savak csökkentik az ételek inzulin emelő hatását, tehát egy alma egyébként sem egyenértékű az ugyanannyi cukrot tartalmazó zacskós édességgel. Sőt, a fruktóz mellé odapakolja a növény a sok antioxidánst (hogy magát védje!), ám a Sport szeletben még az sincs.
Ami az ázsiaiakat illeti ők pl. az amiláz aktivitásban is messze a többiek fölött állnak. Egyébként is nagy a szórás az emberek között (1-14 allél, ha jól emlékszek?). Nagy valószínűséggel sokkal jobban alkalmazkodtak a keményítőben gazdag rizs fogyasztásához, mint a tipikus Észak-európaiak a feléjük alig 2000 éve bevezetett gabonákhoz.
Szerk : mindezzel nem akarom a gyümölcsöt hájpolni, de addig nem volt komoly gond, amíg a cukor nagy része abból származott. Persze ezen felismerés a többséget téves következtetések levonására vezeti, miszerint a gyümölcs az egészséges táplálkozás non plus ultrája. Már egy csimpánz számára sem az, a gorilla pedig alig fogyasztja, pedig szinte teljesen nóvényen él. Az már más kérdés, hogy amit a beleiben felszív, az 60+ % zsír... Az ideális főemlős kaja. Egyszer láttam egy természetfilmet vadon élő csimpánzokról, akik habozás nélkül életüket adták a csapat által hónapokig felügyelt területért, amin valami dió nőtt nagy mennyiségben. Mindennel többre tartották a 60-70 % zsírt tartalmazó diót.

[ Szerkesztve ]

Voltam még akkor vérvételen, a húgysav az a felső határnál, amúgy minden oké. Ilyen nevű dolgot nem látok, amit írtál. Mindenesetre a szardíniát meg pár karcosan purinos ételt kihúztam a listáról.

Miért jobb a rommá vegyszerezett kókuszolaj, mint az oliva meg a gyisznyózsír?

Ahogy olvasom az omega-3 bevitel önmagában nem elég, hanem a 6:3 nagyobb aránya lenne a cél (ezt említetted te is, csak nem ebben a formában - vagy csak nekem nem esett így le). Azt is írták, hogy versenyeznek, azaz ha sok 6-ost eszel akkor (majdnem) mindegy mennyi 3-ast. Eddig dörzsöltem a kezem, hogy hurrá majonézes zsírszalonna, erre tessék, nem ehetek vénuszt.

Innen ugrottam arra, hogy mindenféle diókban nagyon rossz az arány. Oké, moderáltabb a mennyiség, de akkor is. Meg a másik szép, hogy ha a konzerv hal olajban (és nem sós lében) van, akkor dettó 0 pontos.

Omega-3 kérdésben ahogy nézem nem elég a lazac, ahogy marhahúsnál is gyakorlatilag különböző terméket kapunk legeltetve meg iparilag magon nevelve. Szóval lazacból is inkább a vad (alaszkai?) lazac lenne a jó. Omegázott tojás? Még mindig a makréla tűnik nyerőnek. Meg most olvasom a kövér porcsin, ez szerintem szokott nőni de nagyon alaposan irtottuk eddig.

Más: rezisztens keményítő nem kéne? Nyers / hűtött krumpli vagy ilyesmi? Kutyák fűevése?

Vannak itt még feltárandó dolgok, hogy olyan hülyére tanuljuk magunkat, mint az ősember.

Amúgy csak kérdem, mi a különbség a fizikailag védett napraforgó mag meg a dió között? Azért az állatok (pl. madarak) jellemzően kibontják a legdurvábbakat (olajbogyó mag) is. Nekem ez a védekező mechanizmus logika nem áll össze továbbra sem teljesen. Én ha növény lennék azt akarnám, hogy elvigye a magot az állat (...útközben kiejtse valahonnan...), és nem gyilkolásznám meg a maggal, mert akkor evolúciós léptékben kihalok. De ezt továbbra is nagyon ingoványnak érzem.

(kis színes, hogy ismerős vizslája megevett egy vadgesztenyét, és elég messzire elvitte. A műtőasztalig. Szerencse, hogy épp állatorvos volt a gazni és mikor kezdett szarul lenni akkor toltak neki egy uh-röntgen-kesztyű csatt-szike-varrást)

Nézegettem, a Meggle 30% habtejszín zsírarányában olcsóbb a 35% Millinél. Teszkóban legalábbis.

[ Szerkesztve ]

Az omega-3, abból is a DHA a kritikus komponens. Magas DHA és EPA mellett nagyon valószínű, hogy az omega-6 nem is esszenciális. A rövidebb szénláncú omega-3 zsírsavak elongálása (nyújtása felvágósan) elég rossz hatásfokkal megy emberben, sokkal inkább célravezető eleve a hosszúakat fogyasztani. Ugye a PUFA lényegesen sérülékenyebb, mint a MUFA, nem is beszélve a telítettről, ezért az E vitamin is fontos mellé. A jó minőségű halban természetesen együtt van minden, ami kell.
A Zsírtörténeti kitekintő nevű remekműben leírtam, hogy a sok PUFA nem kívánatos, és hogy az arányokon nagyot kell javítani. Ebből adódik, hogy az omega-6-ot drasztikusan csökkenteni kell. Halkonzervből pl. olyat nem veszek meg, amiben "növényi olaj" van, csak ami kifejezetten olívaolajban úszik.

Ami a bélflórát illeti, elég vegyes a viszonyom a kérdéskörhöz. Van még olvasnivalóm is bőven ezen a területen, különösen mert az utóbbi időben eléggé felgyorsult a kutatás üteme, de számomra úgy tűnik, hogy sokan fordítva ülnek a lovon. Egyrészt a kaja alapvetően befolyásolja a bélflóra összetételét, mennyiségét, kölcsönhatásait a bélhámmal, stb. Másrészt azért sokaknak viszonylag jó összetételű és minőségű bélflórája van. Miért kellene egyetemesen megjavítani valamit, ami nem univerzálisan romlott el? Akinek emésztési problémái vannak, először próbáljon az étkezési szokásain változtatni. Kevesebb FODMAP, kevesebb, vagy más összetételű rost (akár ideiglenesen, hogy meglássa, mi problémás és mi nem), zéróhoz közelítő zacskós/dobozos, feldolgozott szemét kaja. A jól szuperáló bélflórában kifejezetten diszbiózist okozhat az erőltetett ellenálló keményítő adagolás.

Az én stratégiám az, hogy a kevesebb, de magasabb minőségű étel jobb a szervezetnek, mint a több, de silány. A fehérjeforrás legyen változatos, többségében állati eredetű (=teljes), rendszeresen kötőszövetes cupákokkal tarkított, hogy az aminosav egyensúly megmaradjon pl. glicin<=>metionin. Ami a növényeket illeti, alacsony cukortartalmú gyümölcs (áfonya, avokádó ), vitaminban, ásványi anyagokban, túlhájpolt fitokemikáliákban gazdag, pl. némi brokkoli, sóska, spenót, pár szem olívabogyó, min. 85 %-os csoki, kevesebb adag, de jó minőségű kávé, napi 1 pohár rozé bor, stb.

Én még csak nem is ugatom a témát, de nekem nem az jött le, hogy magától értetődő a hal (lazac) omega-3 tartalma. Nincs ráírva, és a haleledel összetétele nagyban befolyásolja.

A rezisztens keményítőről ezt olvastam:

when we eat resistant starch, it ends up in the large intestine, where the bacteria digest it and turn it into short-chain fatty acids (14).

The most important of these short-chain fatty acids is butyrate (15).

Butyrate is actually the preferred fuel of the cells that line the colon (16).

Therefore, resistant starch both feeds the friendly bacteria and indirectly feeds the cells in the colon by increasing the amount of butyrate.

Az én olvasatomban eddig nem volt elromolva (nálam), mert ettem ilyet. Most viszont nem sokat, ennek a várható negatív hatásait próbáltam felmérni. Én úgy gondolom egy fél nyers krumplitól naponta nagy bajom nem lehet.

Rozé? Arról azt mondták régebben, hogy a legrosszabb a három közül.

Persze, a hal omega-3 tartalma erősen függ attól, mit evett, illetve mit evett az, amit evett. A DHA nagy része algák ban képződik, amit vagy a hal eszik meg, vagy a pl. a kiről, amit később a lazac. Biztos vagyok benne, hogy a lazac farmokon nevelt állatokban kevesebb van minden jóból, de nem is keretem meg ezzel kapcsolatos felmérést. Ton, makréla, hering, szardínia általában vadon fogott, ott inkább a nehézfémek érdekesebbek...

Napi egy kisebb nyers krumplitól nagyon keveseknek van baja, és sokkal jobb formája az ellenálló keményítő bevitelének, mint a finomított, reteográd keményítő, az biztos. A "menők" utóbbit szokták kanálszámra adagolni. Éppen ma vettem meg egy amerikai neurológus új könyvét az agy-bélflóra kapcsolatról, majd beszámolók, ha eljutok odáig, hogy átrágtam. Ő írta korábban a "Grain Brain" c. könyvet is.

Pff, olvasgatom és van ahol azt írják a farmoltban több, mert (néhol...) adnak hozzá (valamilyen formában). A norvégok szerint az ő farmolt lazacukban (as of 2012) hasonló értékeket dobott a gép kutatáskor. Az IKEA-s lazac norvég. Teszkóst egyet találtam, de kicsit gyanús nekem sima lazac árban. Szóval kinézem, hogy ezek csak nagyon ficánkoltak vagy ilyesmi és azért lett vad.

Azt is írták, hogy általában a legeltetett állatokban van még. Most próbáltam megnézni, de ahogy látom a bio tejek sem legeltetett tartásból vannak. Bár félhomályosan említik. Mindegy, magokkal meg néha hallal okés lesz ez az ALA EPA DHA.

Halakkal sokféle vészharang kong, a nehézfémekkel, a műanyagreszelékkel meg fenntarthatósággal. Most legutóbb nagy oxigénhiányos területeket találtak többfelé, ami szintén nem hangzik jól.

Már sokadszorra felejtem el: van valami rövid infód arról miért kéne reggel sokat és este keveset enni? Nekem totál egyértelműnek tűnik, hogy reggel nem terhelem le a testem mert "épp vadászok", délutánra-estére meg megvan a vad, megettem és az alvás nyugalmában több erőforrás meg vér jut az emésztésre.

Amúgy 2 hónapon belül 102 --> 95kg. Ebben benne van reggel-este 10-10 négyütemű, meg napi fél óra bringa komolyabb terheléssel. Ezek elég szigorúan. De nem éhezek soha, és nem érzek negatív hatást. Aerob-anaerob is működik, pedig tényleg minimalizálva van a CH, szóval arról biztosan nem működhetek.

...És mivel nem akartam rövid időn belül kihízni a gatyáimat meg nem szeretem ha rámcuppan, az elmúlt években mindenből inkább a nagyobb méretet vettem. Most cseszhetem, mert lassan mintha apukám cuccaiban járnék. Zsírszalonna wörld problemz.

Itt találsz jónéhány blogbejegyzésében a témában: Calories Proper /Circadian
Szerk: gratulálok, az alacsony inzulin diéta abszolút tudományos alapokon nyugszik, tehát szinte mindig működik. Ha nem, akkor valószínűleg nem elég a diéta az alacsony inzulin szint (ill. a magas szöveti érzékenység) beállításához. Olyankor jóhet a böjt, a sport, az alvás/stressz rendezése, stb.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm és köszönöm az inspirációt. A "működik" meg a "nem szenvedek és nem ölök meg senkit diéta alatt" azért jelentős minőségbeli különbség.

[ Szerkesztve ]

Nagyon aktuális a téma, el is mentem a kedvencek közé. Köszi nektek

A sok off után remélem nem baj: a kaviártól indulva összehasonlítottam EPA DHA adatokat, csak hirtelen. Kérem fenntartással kezelni, mert némileg random számokat dobnak a különböző források, minden szám ellenőrzésre szorul.

Jóár makréla (oké, füstölt, szálkás, amúgy fini) = 9mg / huf
Jóár kaviár (fekete v. piros) = 6,9mg / huf
Nem value hering (oké, paris, repceolaj stb., mustáros olcsóbb x0,8) = 6,7mg / huf
Contimax ruszli = 11mg / huf
IKEA lazac = 4,1mg / huf
IKEA üveges hering = ?, valaki megnézhetné mennyi a hal tömeg a 250g-ból
Feketekagyló (ez néha van friss, nem fagyasztott belga is) = 4,1mg / huf
Vadlazac (nem értem, a sima 6000 / kg) = 7,3mg / huf

Ezek haltömegre vetített adatok (good guy Teszkó a haltömegre írja a / kg árat). Rozmárhoz műkedvelőként betérni öngyilkosság.

Érdekességképp 250-500 mg lenne a minimum napi javasolt mennyiség, ami végeredményben nem vészes, nagyságrendileg 100 forint naponta.

Más: olvasgattam a preferred fuelről egy szép vitát, kiderült hogy népes társasága van azoknak, akik az etilalkoholt tekintik a preferált sejtüzemanyagnak. Haladunk, remélem eljutunk valami keménydrog-diétához lassacskán.

[ Szerkesztve ]

Jut eszembe a Rozmárnál a bolti ár mindig webshop -10%, szóval 8-as értékkel van a vadlazac vö. IKEA lazac 4... Az 500mg / nap esetén 60 forint naponta. De ha jól értettem a konszenzus inkább a 250 mg, azaz 30 forint. Ez ~ a sajtos kifli ára.

[ Szerkesztve ]

Kösz, ez nagyon hasznos összehasonlítás! Talán nem is baj, hogy a (leginkább higanyos) tonhalat kihagytad belőle...
Szóval a kézenfekvő stratégia továbbra is a következő:
– Hozzáadott omega-6-ot a minimumra szorítani, van bőven elég a diófélékben, húsokban, stb. Napraforgó-, kukorica- és hasonló olajok csúnya hatással vannak az emberre!
– Hasonló szintre feltornázni az omega-3-at, elsősorban nem növényi (= rövid szénláncú, rossz hatásfokkal hosszabbított) forrásból, hanem állatiból. A DHA a lényeg.
– Nyugodtan és mennyiségben fogyasztani az egyszeresen telítetlen és telített zsírokat, de kevés cukor és (egyszerű, feldolgozott) keményítő mellett.

Persze, ezeket addig volt könnyű csinálni, míg be nem érett a cseresznye. Másik fronton meg nagymama csinált rakott krumplit, jaj. Ezen is elfilozofáltam, hogy hűtőtt főtt krumplit javallanak nyers helyett, de az a hűtött az ugye 37 fokossá válik... Mindegy, mert miközben bezabáltam a hűtős rakott krumplit direkt másra gondoltam. Akit érdekel jó tipp lehet a kínai krumplisaláta, ami mondjuk feleségem tetszését nem nyerte el, de nekem bejön. Ezt még korábban próbáltam ki, csak most esett le. Gondolom nem nagy baj, hogy jól ki van mosva belőle a keményítő. Érdekes lenne, hogy a C-vitaminból mennyi mosódik ki. Ahogy olvastam egy méretes krumpli amúgy RDA 100% körül lenne.

Meg se merem nézni miből van a srácok halrudacskája. Most még említették, hogy mivel kétszer sült maxi karcinogén. Majd megpróbálunk mindenképp átállni sütőre, esetleg kicsit lefújkálni a végén olivával (van ilyen szórófejes megoldásban). Egyik gyerek bármit bárhogyan, másik nagyon megválogatja...

Ezen az írásban linkelt oldalon pedzegetik a csont alaplevet, mint izotóniás kiegészítőt. Ahogy olvasom nem is alaplé, hanem egy elég erős zöldségmentes csontfőzet, 12-48 óráig főzi az író. Gondolom nem lenne nagy dráma zöldséggel főzni, jó sok velőscsonttal, és/vagy orjával. És utána nem megenni a zöldséget persze.

(Ja, most esett le eddig emlegetted a kocsonyát. Oké...)

Említetted a kötőszövetet, de nem teljesen értettem a kémiát. Ha jól sejtem annyi a terv, hogy az is hasznos és egye az ember nyugodtan. Ennek okán vettem hétvégén marha lábszárat, és tegnap estig izgultam, hogy le fogom-e tudni darálni hamburgerpogácsának. Legutóbb ezektől teljesen eltömődött a daráló, nagy lukakon is. Ezt elkerülendő elég alaposan, keresztben centis csíkokra vágtam, és - mivel faggyút a boltban nem kaptam - ment hozzá egy jó adag hasaalja szalonna. Szuperül átment a darálón, elég lett volna egyszer is ledarálni, végül az irányba állítás miatt kétszer ment át. Ma délben kiderül mi lett belőle.

Megemlítettek egy érdekes dolgot: a darált húst érdemes kerülni, mert túl gyorsan szívódnak fel belőle az összetevők és ez sokaknál kellemetlen tüneteket okozhat. Ezért is jobb lett volna egyszer darálni, de ez így még mindig messze nem olyan trutyi (borsószem méretű darabok), mint amit látványhamburgereseknél kap az ember (legutóbb Bodega émelygőse).

Előzőhöz kis kiegészítés, ami lemaradt: a kaviár ahogy írtam kb. normál lazac árban van, viszont brutál ásványtartalma van, szóval érdemes lehet beilleszteni. Tehát hogy egyik karácsonykor lazac, másik karácsonykor legkisebb dobozos kaviár.

Most úgy néz ki találtunk ismerőst, akinek legelnek a tyúkjai, és van tojása. Az is valami. Majd egyszer lesznek lenmagon tartott csirkéink. Ahogy értem amúgy ilyesmi van boltban is, de lényeges a pontos megfogalmazás (a nem ketreces még nem jelent önmagában jót stb.). Arról sajnos nem láttam infót, hogy a sütés nagyobb hője (tükörtojás vs. lágy) károsít-e. Mindenesetre úgy tűnik 2-3 tojás csak nagy szerencsével fedez jelentős arányban DHA-t. Meg változatos 3-6 arányokat is mutat a google.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok,

bár szorosan nem tartozik ide, engem a tej, tejtermék mint korrekt zsírforrás érdekel. Egy-két felvetéssel élnék pusztán a konstruktív vita kedvéért. Hiszek abban, hogy az emberre jelentős hatással van a táplálék amit felvesz. Sőt, a fajunk evolúciósan abból épült amit kialakulásakor "talált", amit akkor és azóta is elfogyaszt. Hiszek abban, hogy ez most is alakít minket.

1.) Az újszülött borjú, akinek a tehén létrehozza a tejet, súlyban rövid idő alatt rengeteget gyarapszik. Kell-e ezafajta "turbógomb" nekünk?

2.) Tudtommal a macskán és az emberen kívül más emlős nem fogyaszt kifejlett állapotában anyatejet.

3.) ...és tőle különböző emlős tejét.

4.) Ha elvben OK a tehéntej, mit tehetünk az ipari előállítás során alkalmazott hormonokkal, melyekkel a teheneket hosszú ideig boci nélkül is "anyaként", tehát tejelő ciklusban tartják? Hatnak-e és ha igen, hogyan hatnak ránk ezek a hormonok?

5.) Hogyan hatnak a testünkre az egyéb, ipari állattartás során alkalmazott növekedési hormonok? Erdoke valamelyik cikke alatt említette, hogy a hasi háj* akár hormontermelő mirigy szerepet is átvehet. Egy rosszul táplált vagy gabonákkal, szénhidrátokkal táplált "cukorbeteg" sertés mája vagy szalonnája* vajon miként hat az egészségünkre? Azt gondolom, hogy ha problémát okoz, ez a hentesnél friss "hús" esetén sem szűrhető.

Mi a véleményetek ezekről? A XXI. században lehet tisztán - nagyon leegyszerűsítve - paleolit elvek szerint táplálkozni?

Megpróbálok sorban válaszolni, de azt előre ki kell jelentsen, hogy tejet nagyon régóta nem iszok, viszont tejtermékeket rendszeresen fogyasztok. Tehát valahol egy köztes állapotban vagyok, és talán a véleményem is ezt tükrözi.

1. Kérdés, mi a fiziológiai háttere a gyarapodásnak, és ugyanazt a hatást váltja-e ki emberben is? Megjegyezném, hogy a borjú nem zsírosodik el a legelésző tehén tejétől, tehát nem elhízásról van szó. Azt is hozzátenném, hogy a tojásból milyen rövid idő alatt egy kis madár (csirke, liba, akármi) fejlődik ki. Ha megesszük a tojást, akkor mi is gyorsan át fogunk alakulni? Heti 20 darabot biztosan befalok, és gyerekkoromban is nagyon sokat ettem, mégse lettem gnóm. Sőt, gyerekkoromban kifejezetten sok tejet is ittam. Pár centivel magasabb vagyok ugyan apukámnál, de nem lettem óriás, legalábbis hozzá képest.
Összegezve: a maszájok, vagy a Lötschentahl völgyiek évezredek óta sok tejet ittak, mégis híján voltak a modern betegségeknek, amikor a 30-as években Weston A. Price meglátogatta őket. Nem úgy tűnik, mintha ártana. Persze ott vannak a laktóz intoleráns emberek, nekik talán érdemes a fermentált (savanyított) változattal próbálkozni. Magam is ide tartozom egyébként, de nem próbáltam legeltetett állatból származó nyers tejet, mióta kialakult az állapot, szóval nem tudom, hogyan reagálnék az igazi tejre. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a nyers tej tartalmaz laktáz enzimet, ami a pasztőrizálással inaktiválásra kerül, illetve a bélflóra képes valamennyire lekövetni, ha nagyon sok laktóz tartalmú ételt fogyasztunk.

2-3. Talán érdemes feltenni az adódó kérdést, hogy miért nem? Azért, mert ártalmasnak találják már a szaga alapján, vagy mert nincs rá módjuk/lehetőségük?

4. Az elérhető legjobb minőséget vásároljuk, első körben ennyit tehetünk. Másodsorban megint visszanyúlnék egysejtű barátainkhoz, akik kellemesen savanykás joghurtot és kefirt készítenek a tejből, miközben sok tekintetben előszűrik azt. Az érlelt sajtokról nem is beszélve. Van egy határ, amit a földrajzi, illetve anyagi lehetőségek szabnak, mihez jut hozzá az ember, illetve mennyi ideje van, hogy menjen utána. Ezen belül nyilván törekedjünk a lehető legjobbra, és soha ne higgyük el, hogy ugyanazt adják 189 Ft-ért, mint amit a legeltetős termelő ad a duplájáért.

5. A felvetés teljesen jogos. Leginkább az előzőben leírtakra hivatkoznék, mindenki próbálja meg a lehető legkevésbé ipari, feldolgozott élelmiszert vásárolni. Sajnos a fogyasztó egészsége harmadlagos az alacsony költség és magas hozam uralta élelmiszennyipar számára. Átlag hentesnél se garancia, amit mond, ismerős (termelő?) talán megbízhatóbb ilyen téren. Ha én nyertem volna az 5 milliárdos lottó főnyereményt, egy jó nagy legelőbe fektettem volna erdő résszel, esetleg tóval, ahol saját magunknak termelhetnénk a minőségi élelmiszert. A legnagyobb stressz faktor a szervezet számára a táplálkozás, mindenképpen érdemes energiát fektetni abba, hogy ezt a behatást minimalizáljuk.

Mennyi növényt és C vitamint kellene ennünk?

Jó kérdés. De miért is kellene ezeket ennünk? Önmagában a kérdés teljesen értelmetlen. Talán ha úgy szólna hogy mennyi ezt meg azt kellene ennünk ha ennyi meg ennyi ideig szeretnénk élni minőségi életet. Az sem mindegy hogy milyen növényt és milyen c vitamint fogyasztunk ugyebár. Van ami nemhogy egészséges hanem egyenesen káros.

Tejet én se tolok, arra meg a minap döbbentem rá, hogy majdnem minden sajt 1 : 1 fehérje : zsír (azt hittem az érlelt sajtokban - pl emmentáli - jobb az arány zsír felé)... Szóval most én is ugrottam a mascarponéra, mert érzésre nálam nem jó a zsír-fehérje arány. Egyelőre sajtkrém alapnak használom, aztán majd ráfejlesztek még. Tejszíntől továbbra is pattanásos leszek.

Érlelt sajtokra mondasz konkrétat? Ez camembert, vagy más is? Ahogy nézem a camembert meg a mascarpone az, ami arányaiban lényegesen zsírosabb. Camembert (rendeset) mondjuk mindig veszek... ...ha van a közeli lejáratú cuccok között.

Tojás mostanában kimarad, pedig az is jó arány lenne.

Érdekes amúgy, néztem ezt a legeltetés témát, régi biotejről rémlik ahogy írták a legeltetést meg a virágos rétet. A Naszálytejen mostanra már nincs ilyen, csak hogy a takarmány bio és non-gmo.

Húsokból kétféle osztrák grillkolbászt meg kétféle nagy alakú szalámit találtam a teszkóban (disznó és pulyka), amik a többihez képest vállalható összetételűek (9x% hús stb). Utólag kiderült, hogy a Táfelspicc csapat már lezongozázta nagyjából ugyanezt a kolbászkákkal. Ahogy most nézem a Tóalmási kolbászok is közelítenek a 2 zsír : 1 fehérje arányhoz. Bocsmár amúgy nem a Tescot tolom csak nekem ez elérhető.

Háh, most találtam egy májast is.

Közben ráeszméltem arra is, hogy a savanyúság az nem tejsavasan erjesztett, az csak a hőkezeletlen savanyúkáposzta meg a kovi ubi.

Pfff és az állataink is ezt a sok hulladékot eszik, aztán csodálkozás van hogy mindenki rákos.

A cím természetesen enyhén provokatív, figyelemfelkeltő céllal. Valójában arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a kontextus is sokat számít. A szervezetnek van saját antioxidáns előállito képessége (glutation, GSH), de ezt bizonyos behatások elnyomják. Ahogy a C vitamin sejtekbe jutását is elnyomja a magas vércukor, mert ugyanazt a membrán transzportert (GLUT5?) használják. Tehát ha alacsonyan tartjuk az oxidatív stressz mértékét, amit erre kihegyezett táplálkozással, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, illetve stressz kerülő életmóddal lehet megvalósítani, emellett a saját antioxidáns rendszer előtt megnyitjuk az utat, akkor akár annyi C vitamin is elég lehet, amennyi a minőségi marhahúsban található. Ugyanis ez a mennyiség nem antioxidáns szerepet tölt be, hanem enzim kofaktor elsősorbana kollagén szintézisnél. Sőt, tovább megyek, közben elolvastam két fél könyvet egy Vilhjalmur Stefánsson nevű antropológustól, aki 10-12 évet élt különböző eszkimó törzsekkel, majd – egy dán utastársával együtt – részt vett egy New yorki kórház egy éves vizsgálatában, ahol az említett időtartam alatt csak húst ettek. A vizsgálódó, szkeptikus orvosok megrökönyödésére skorbutot jeleit a legkisebb mértékben sem mutatták. Emellett beszámolt arról, hogy a sarkkörön az expedíció tagjait, vagy más európai utazókat többször friss hússal gyógyítottak ki skorbutból! Olyan embereket, akik korábban európai/amerikai kajákat ettek gyümölccsel és zöldséggel, mégis skorbutot kaptak, egy csak friss húsból álló diétával hoztak helyre. Nem egy alkalommal, és mindig működött, amikor a delikvensek együttműködtek.

Vannak érlelt lágysajtok, mint a camembert, a brie és társaik, de léteznek akár több évig érlelt kemény sajtok is. A zsírtartalmat mindig ráírják, általában mind a szárazanyagra vetítve (min. 40 %, amit megveszek, de inkább 50 legyen), mind a tápanyag értékes táblázatban. Vannak még sajtkérémek, amiket pl. éppen a Táfelspicc is tesztelt, ott már 60 %-os értékkel is lehet találkozni.
A Zott görög joghurtban 10 % a zsír, miközben a fehérje csak 4 % körül van, de én gyakran szoktam szimplán valami jobb minőségű vajat lapátolni dióra, mandulára, stb. Salátára is bőven lehet locsolni az olívaolajat, kávéba a 30-35 %-os tejszínt.
Nagy boltokban legeltetős témát hiába keres az ember, reménytelen dolog. Ahogy a pasztőrizálatlan tejtermék is az.
Ami a savanyúságot illeti, nem csak az esetlegesen benne lévő, probiotikus jószágonak lehet kedvező hatása, a szerves savak, mint az ecetsav, tejsav, lassítják a cukrok felszívódását, így csökkentik az inzulinválasz mértékét is. Utóbbi pedig a legfontosabb mind a fogyás, mind a metabolikus ("modern v. civilizációs") betegségek, mind a hosszú élet szempontjából. Én még a vörös húsokhoz is gyakran eszek joghurtot vagy savanyúságot, hátha az inkretin hatást is csökkentik.

Jókat írsz, stresszmentes életmód, minőségi alvás,ezekkel egyetértek.Táplálkozás, na az ami szerintem minden emberre nézve más és más az ami előnyös, hisz nincs két egyforma ember.

Szerintem csak eltérő tolerancia van, illetve nők és férfiak között némileg különböző hormonális háttér és epigenetika. Alapvető különbségek nincsenek. Az ún. civilizációs betegségek, az öregedés nagyjából egyformán érint mindenkit, és túlnyomóan metabolikus problémákról van szó.

Ellenkező oldalról megközelítve igen, eltérő tolerancia, de ez lényegében ugyanaz.

Persze, csak te esetleg azt hiszed, nagyok a különbségek, illetve sok tábor van, és egyenlően oszlanak el közöttük az emberek. Alapvetően három csoportot tudnék felállítani, az érzékeny-hízékonyba az emberek kb. 70 %-a tartozik, az érzékeny, nem hízékonyba durván a maradék nagyobbik fele, az alig érzékenybe, vagy ellenállóba pedig mondjuk 10 %. Tulajdonképpen a 90 %-kal foglalkozok, de a gyorsabb öregedés jó eséllyel azt a 10 %-ot is érinti.

"Nagy boltokban legeltetős témát hiába keres az ember, reménytelen dolog."
Vajból nem reménytelen, Kerrygold legeltetett ("Grass feed"), legalábbis amelyik verziót én láttam belőle, az az. Kapni Lidl, Spar, Metro (valószínűleg máshol is, de ezekben vettem már többször is).

Igen, vannak olyan országok, ahol szinte az összes szarvasmarha legel, és Írország is ilyen. A Kerrygoldnak megéri, hogy azt a 10 % gabonával is etetett jószágot kiszűrje, és valami más brand alatt adja el. Egyre több ember keresi a "grassfed" termékeket angol nyelvterületen.
Ilyen szempontból a birkahús még a nyerő, azt ugyanis a legritkább esetben tenyésztik bezárva, és etetik gabonával. Persze nem is lehet ennyiért kapni, mint csirkemellet vagy disznó tarját.

igaz hogy porban jobb a c vitamin mert nem okoz vesekövet?

[link]

Nem tudom, de semmi logikát nem látok benne.
Ha C vitamin pótlásra van szükség, akkor gond van a diétával.