Parci: alapvetően tökéletesen egyetértek veled, de úgy gondolom, hogy egy kapcsolatból nem mindig a sértett félnek kell kilépnie, ugyanis nincs olyan, hogy sértett fél. Ha egy "szabadelvű" ember összekerül egy "egyenessel", akkor utóbbi nem feltétlenül ad okot arra, hogy megcsalják, mégis megtörténik, de azért, mert egyszerűen más a két ember. Viszont sérülni mindkettő sérül. Egyébként úgy látom, hogy bizonyos típusú nők egy kapcsolatból nehezebben lépnek ki, mint a férfiak úgy nagy általánosságban: vagy ha jön egy másik férfi, vagy ha kirúgják őket. Ez a konklúzió levonásakor sokakban félreértéseket okoz - azokban, akik jelentőséget tulajdonítanak annak a "sértett" és "bűnös" megállapításában, hogy ki "rúgta ki" a másikat.

tildy: a második bekezdésedről már írtam egy külön írást, csak mivel ez most jelent meg, még nem dobhatom ki a másikat. Szerintem nagyon nagy baj, ha egy érzelmi alapon döntő nő egy racionális, érzelmektől mentes gondolkodást igénylő pozícióba kerül, és viszont - de ezt majd jobban is kifejtem. Az utolsó, zárójeles résszel kapcsolatban viszont megkérdezném: a felsoroltakon kívül szerinted miben nyilvánul meg az, hogy valaki valakinek a _párja_? Ne értsd félre, én is azt tartom jónak, ha az ember kedvese az apja/anyja/barátja/stb., csak érdekel, hogy ezek mellett mit takar az, hogy a "szerelme"? Szerintem ez egy gyűjtőfogalom az összes többire, kiegészítve a testi dolgokkal.

oerlikon (#28): hát igen, lelkileg nehezebb, de azért annyira az sem nehéz, ha a saját értékeidben hiszel és látod, hogy alapvetően annyi volt a baj, hogy mások voltatok. Én legábbis így vagyok vele. Az utolsó két mondatod nagyon tetszik!