A váz, a fék és a nyereg

Jelenleg a legolcsóbban elérhető vázakat a Csepel kínálja, mind az egysebességes/fixi fronton a Royal, mind a váltós kategóriában a Torpedo személyében. Ezek a vázak geometriájukat tekintve továbbra is a retro vonal felé állnak inkább közelebb, de ezt a „hátrányt” a széles színválaszték és a sok színes alkatrészek és kiegészítők sora kompenzálja. Minden adott egy divatos bicikli építéséhez. Mivel váltós biciklit szerettem volna építeni, így adott volt, hogy egy Torpedo vázra van szükségem.

Az apróhirdetési oldalakat böngészve szerencsémre rövid időn belül sikerült találnom egy zsír új kék színű 58-as méretű vázat. Az eladó megvette azzal a szándékkal, hogy épít magának egy trekkinget, majd aztán szembesült azzal a problémával, hogy ebbe a vázba bizony már nem fér bele a 32-es gumi sem, nemhogy egy vastagabb. Ezért meghirdette és én a hirdetés megjelenését követő napon már rá is csaptam 16 ezer forintért.

Boldog voltam, hogy sikerült ilyen olcsón megszerezni, mert az új bolti akciós ára is 20 ezer forint körül van, csak éppen a méretemben (58-as) nem volt elérhető. Maga a váz minősége elfogadható, azonban ezért az ember ne várjon egetverő minőséget. A festése kényes, a szerelés során véletlen összepiszkoltam egy olajos ronggyal, és miután nem jött le brigéciollal, gondoltam, megpróbálom a szivacsra nyomott Cif súrolóval. A festés be is mattult, de a folt csak halványabb lett. Kis polírozással sikerült csak újravarázsolnom a színét. A bowden elvezetés kialakítása sem a legigényesebben lett kidolgozva a vázon, de végül is ennyi pénzért ezekkel együtt lehet élni.

A váz beszerzése után kezdődhetett az alkatrészek utáni „hajsza”. Az alkatrészek összeválogatása során a pénztárca erősen befolyásolta a vágyaimat, sajnos csak a belépőszintű összetevőkre futotta a keret. Szerencsére a váz tartozéka volt a stucni és a nyereg bilincs, így ezekre nem kellett külön költeni. Patkófékből a rövid benyúlású két forgáspontos változatok közül a Longus - Saccon - Csepel márkájúak képviselik az olcsóbb kategóriát.

A három közül végül az döntött, hogy a boltban csak Saccon és Csepel volt készleten és mivel az áruk azonos volt, így végül a váz miatt a Csepelre esett a választásom (nekem egyébként egy picit jobban is tetszett a Csepel kidolgozása).

A fékkar beszerzését, úgy gondoltam, meg tudom spórolni azzal, hogy egy korábbi bringámhoz vásárolt Saccon Radius v-fékkart fogok majd használni, azonban nem volt az igazi a fékezés ezzel a fékkarral, így végül kicseréltem egy patkófékhez való Saccon négyujjas canti fékkarra. A kormány egy fekete színű hajlított noname kormány lett, a vázzal harmonizáló kék színű Propalm markolattal. A markolatból egy kicsit le kellett vágnom, mert nekem túl széles volt és a váltónak is alig maradt volna hely.

Nyeregcsőt szerencsére nem kellett vennem, azt volt itthon, viszont nyerget igen. A nyereg választásánál elsődleges szempont a kényelem volt, persze azért fontos volt az is, hogy nézzen ki valahogy. A tesztek olvasgatása után a választásom egy a 4 ezer forintos árával viszonylag olcsónak számító DDK 3166 T3 Eden nyeregre esett. Nem bántam meg, nagyon kényelmes hosszabb távon is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!